A júniusi halpusztulás után augusztus közepén ismét haltetemek jelentek meg a Velencei-tóban. A jelenlegi pusztulás – most úgy tűnik— lényegesen kisebb intenzitású, de ismét csak felhívja a figyelmet arra, hogy a tó nincs jól. Ahogy azt mi is megírtuk, június második felében halpusztulás történt a Velencei-tó területén, és az akkori, 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1, 5%-át érintette. Sajnos augusztus 13-án újabb, de jelenleg úgy tűnik, a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a tavon – írja a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) közleménye. Index - Belföld - Újabb halpusztulás a Velencei-tóban. A jelenséget észlelve a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége munkatársaival és a horgászszervezetek önkénteseivel ismét azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését. Az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között. Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége három nap alatt mintegy 300 kg volt.
Az első vizsgálati eredmény szerint a halakkal egyértelműen lokálisan kialakult relatív oxigénhiány végzett. A természetes, vagy akár a mesterséges eredetű mérgezés lehetősége, valamint emberre veszélyes kórokozó jelenléte kizárható a halpusztulás okai közül. Velencei-tavi halpusztulás: ilyet még soha nem rögzítettek - Infostart.hu. A relatív oxigénhiány normál esetben nem lett volna letális a halak számára, azonban az általában áprilisban ívó halak csak június közepén kezdtek el ívni, miközben a természetben hozzávetőlegesen 2 hét alatt zajlott le egy olyan biológiai folyamat, amely normál időjárás esetében legalább két hónap alatt történik meg. Sokkhatás érte a halakat A MOHOSZ szerint a rohamosan felmelegedő vízben leívó, majd újra táplálkozni kezdő, ívástól legyengült állapotban lévő halat valószínűsíthetően hirtelen egy olyan oxigénhiányos sokkhatás érte, amelyből az elpusztult egyedeknek már nem volt visszaút. A relatív oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés és napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása és a szélcsendes időjárás is.
2021. június 24., csütörtök 10:54 Összefoglaló A Velencei-tó érzékenysége A Velencei-tó még a Balatonnál is sekélyebb, ezért az extrém időjárásra rendkívül érzékenyen reagál. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat. A tó vízszintjének alakulása az elmúlt években – miért kevés a víz a tóban A Velencei-tó vize természetes módon a tó vízgyűjtőjére lehullott és onnan lefolyó csapadékvízből pótlódik, ezt azonban több tényező is befolyásolja. A csapadék egy része a tavaszi-nyári időszakban a növények levelére hullik, így el sem éri a föld felszínét, hanem elpárolog. Velencei-tavi halpusztulás: ilyet még soha nem rögzítettek – Peca.hu. A földre lejutó csapadék pedig részben beszivárog a talajba és a felszín alatti vizek mennyiségét, illetve a talajnedvességet növeli. A lefolyás akkor indul meg, ha a talaj "telítetté" válik, vagyis a beszivárgás lelassul vagy megszűnik. A kisebb mennyiségű csapadék gyakran el sem jut a tóig, de - az említett okok miatt, és évszaktól, talajtól függően - még nagy mennyiségű csapadék esetén is előfordul, hogy a víznek mindössze egy része ér el azokba a vízfolyásokba, amelyek a tavat táplálják.
Mi a baj a jet-skivel? A fentiek pontosan elmondják, hol tart jelenleg a halpusztulás kezelése. Míg a helyiek egy része segítségért kiált, mások szenzációhajhászásról beszélnek, ami csak elijeszti a tó környékéről a nyaralókat. "Országos szinten nem veszik komolyan ezt az ügyet, a sajtóban sem – véli Vas Péter. – Pedig Magyarország harmadik legnagyobb tavából három tonna halat elvitt már a MOHOSZ és megsemmisített. És csak romlik a helyzet, 28 fokos lett a víz, amelyben a döglött halak gyorsabban lebomlanak, és nem lehet begyűjteni őket. " Elindultak a szivattyúk a velencei szakaszon Pozitív hírrel szolgálhatunk. Elindultak a Vízügy által beállított átemelő szivattyúk 👍🙏 mely átforgatja a vizet és oxigénnel látja el a szivattyúk környékét. Reggel 5:30-kor kaptuk kamera végre Temesi Mihály tófelügyelőt. Ha még korábban érünk oda (reggel 4), akkor Dr Csonki István Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójával is találkozhattunk volna, aki személyesen ellenőrizte a szivattyúk elindítását.
A MOHOSZ továbbra is jelezni kívánja, hogy a tó tartósan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli. A tóért nagyon sokan aggódnak, és ennek egyre többen hangot is adnak, például a Civilek a Velencei-tóért csoport közösségi oldalán, ahol számos friss és egyben aggasztó képet lehet látni a rendkívüli alacsony vízszintről és a szárazra került partmenti mederrészekről. Közben kedden délután újabb közleményt adott ki a Mohosz, amelyben azt írják, hogy a kedd déli adatok alapján, az elmúlt 4 napban lezajlott halpusztulás mennyisége összesen 1500-1800 kg-ra becsülhető. Hétfő délután óta nem észleltek újabb elhullást, ami az időjárásnak köszönhető. A viharos szél, a lehullott csapadék és jelentősebb lehűlés valószínűleg megakadályozta egy súlyos mértékű halpusztulás kialakulását. Az eddigi szakvélemények alapján a halpusztulást a napokon át tartó hőség és szélcsendes idő, valamint a felhősebb napszakok hatására a helyenként közel 30°C fokos hőmérsékletű vízben a szórványosan kialakult oxigénhiány okozta.
Köszönjük a segítséget. (Videót készítette: Gerhard Ákos polgármester) Közzétette: Velence Város Hivatalos Oldala – 2021. június 21., hétfő A pusztulás elleni megoldási javaslatként néhányan bevetették a jet-skiket is, hogy a vizet felkavarva oxigénben dúsabbá tegyék a környezetet a halak számára. A rendőrség erre nem adott engedélyt: Vas Péter információi szerint e járművek a tó alját felkavarva csak mérgezést okoznának, tovább rontva a helyzeten. "Én hatvan éve járok ehhez a tóhoz, itt hatalmas tragédia készül, ami elkeserít – folytatja. – A tó vízszintje nyolcvan centivel van az átlagos alatt, itt nincs gyors megoldás. Nem most kellene elkezdeni a víz pótlásán dolgozni. Az 1970-es években két víztározót építettek a tó vizének pótlására, de mindkettőt halastóvá alakították, amelyekből ma már az algásodás miatt nem is szabad a Velencei-tóba vizet juttatni. Oxigénhiányos állapot A Greenpeace Magyarország keddi bejegyzése alapján "a mostani Velencei-tavi halpusztulás oka a szakértői vélemények szerint az oxigénhiány, ami bár nagyon elkeserítő látvány, gyakori jelenség a hirtelen berobbanó hőség idején az állóvizeinkben.
A helyiek azt állítják, túl sok beton került a tó köré, eltűnt a nádas, ez okozza a bajt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja szerint a vízminőség megfelelő, eddig nincs fürdési tilalom – már ha valaki szívesen bemegy a haltetemek közé. Közben kérdéseinkre válaszolt a Magyar Horgász Szövetség is. Ebben azt írják, június 17-én virradóra néhány ponton kismértékű halpusztulás kezdődött a Velencei-tó területén. A tapasztalt sajnálatos, de nem egyedi jelenségről számos lakossági bejelentés érkezett a MOHOSZ felé a tóért aggódó horgász- és nem horgásztársaktól egyaránt. Közleményükben a helyiek közösségi médiában a halpusztulásról megjelent posztjait és az erről szóló cikkeket szenzációhajhászásnak nevezik, ami veszélyezteti a tó turizmusát. Ettől még összeszedtek kétszáz kiló elpusztult halat, és a halpusztulás még nem állt meg, mint azt alábbi közleményükben is írják: "A Kirendeltség a jelenséget észlelve azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását, kapcsoltan a helyi vízügyi igazgatósággal, valamint az Állatorvostudományi Egyetem halegészségügyi laborjával együttműködve a több pontos vízminőségi és halélettani mintavételezést.
Álmaimba fogódzom, kifut a láthatár peremén az út alólam, kitágult körömbe menti át, mi a múlandósághoz méri magát: hozza a tél vonuló rajvonalát, hozza a szív, sorsomhoz tanút, csikószem-egű gyerekkorát – Csak boldog akartam én lenni, boldog, s riasztok kitágult álom-égboltot, s magasabban, mint az űrrakéta, […] Olvass tovább Jöjjön Csukás István: Szerelmes vers költeménye. Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett és hol van már az a felelet – leolvasztotta a nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az […] Olvass tovább Jöjjön Csukás István – Esti dal verse. Cirrog a tücsök este, kinyílnak az estikék. Csukás István: Szerelmes vers - Kárpátalja.ma. Ülök tömör ég alatt, mint a vízben buborék. Röpködnék a fák fölött, de az este visszaránt, mint emléked rám veti bűvölő szembogarát. Köszönjük, hogy elolvastad az Esti dal költeményt. Mi a véleményed Csukás István írásáról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább
Csukás István - Istenke, vedd térdedre édesanyámat Istenke, vedd térdedre édesanyámat ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt ki adtál életet, adj neki most álmot és mivel ígértél, szavadat kell állnod mert ő mindig hitt és sose kételkedett szájára suttogva vette a nevedet. Csukás istván ülj ide melle.fr. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve: helyettem nézzél be a mély sírgödörbe próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb! Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel csak csont, csak por, ami volt valamikor ember mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány magadat operálod e föld alatti ambulancián. Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod a semmiből a semmibe a létező világot anyát és gyereket, az élőt s a holtat s mert Te teremtetted, nem is káromolhat csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét; én sem káromollak, hallgasd meg imámat: Istenke, vedd térdedre édesanyámat!
Fák ölelték a tisztást, a tó hullámait...
Vagy a levegő, amelyet beszívok, a táplálék, melyet visz a vér, a látásom vagy - tán meg is lepődném, ha tenszemeddel rám tekintenél -:... Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom... Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van... Egyre várlak. Csukás istván ülj ide melle mel. Harmatos a gyep, Nagy fák is várnak büszke terebéllyel. Rideg vagyok és reszketeg is néha, Egyedül olyan borzongós az é... Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha... Gyöngy a csillag, úgy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vízcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy... Kezdettől fogva tudtam, eljössz értem. Terád várt bennem minden pillanat, s míg ablakomból a szürke utat néztem, fölöttem pár száz év e... Csillagok őrizte égből a Hold nevetett ránk, hatalmas arcú fényétől ezüst színű lett ruhánk.
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem Dátum: 2010. 06. 18 04:12:04 - HOZZÁSZÓLÁSOK: 0 db - HOZZÁSZÓLÁS ÍRÁSA
22., 19:03 | Háború, Közélet Ma már negyedszer szólaltak meg a szirénák Kárpátalján.