Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét.
1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos visznyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel.
Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert közvetlenül is megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek megkérdőjelezése és az ezekből fakadó állandó továbblépés igénye adja. Phantom vadászgépek, 1964 Fotó: Gerhard Richter Besorolhatatlan, "stílus nélküli", minden személyest kizáró, ugyanakkor végtelenül sokrétű festői nyelvezete a figurálistól az absztraktig, az életlen-elmosódott képektől az éles-fényes felületekig, a szürke fotófestményektől a kolorisztikus színskálákig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed. Az 1960-as években készített, úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól.
című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismerheti meg a magyar közönség. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a számunkra: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése.
Fotó: Cirko Film A Mű szerző nélkül több mint háromórás, hömpölygő, epikus dráma: történelmi tabló és a művészi útkeresés története egyszerre. A film nyelve maximálisan konzervatív és Hollywood-konform, Donnersmarck stílusa éppen annyira akadémikus és míves, mint Szabó István é a nyolcvanas évektől kezdve, és szerintem a magyar nézők közül másnak is A napfény ízé hez hasonló filmek fognak eszébe jutni a Mű szerző nélkül láttán. Egyedül a történet befejezetlensége, az elmaradó szembenézés és felelősségre vonás miatt törik meg a klasszicizáló forma, emiatt érezhető grandiózussága ellenére is valami formátlanság a filmen – egyébként ez az, ami miatt nem dögletesen unalmas a stílusa. A történet viszont hátborzongató, mert a látszat ellenére nem egy ember, a fiatal festő sikerének konvencionális meséje, hanem dupla sikertörténet: az elkötelezetten náci orvos higgadt helyezkedése és karrierje a kommunista rendszerben legalább annyira figyelemreméltó, mint a Kurt Barnertnek nevezett művész kiemelkedése.
Ezért a pénzért azonban nem olyan autót kap az ügyfél, ami csak a kis példányszáma miatt exkluzív: a tulajdonos a világ legfejlettebb virtuális valóság-szimulátorával hangolhatja a kormányzást és a felfüggesztést saját ízlésére, vagyis mind az 54 autó más és más karakterrel rendelkezik majd. A Kincsem Hyper GT könnyű és merev szénszálas monocoque vázát egy, még meg nem nevezett brit cég fejleszti. Viszont azt elárulták, hogy a komplett elektromos hajtáslánc és a virtuális fejlesztési és tesztelési metódus a komoly Forma-1-es tapasztalatokkal rendelkező McLaren Appliedtől érkezik, ami remek ajánlólevél. Mind a négy keréknél lesz egy-egy nagyteljesítményű villanymotor, ezeken kívül a forradalmi, 800 voltos IPG5 szilikon-karbid invertereket, a kipörgésgátló elektronikát és a viszonylag kis kapacitású szilárdtest akkumulátort is a McLaren Applied fejleszti. A kis hatótávokon tisztán elektromos hajtásra is képes hajtáslánc összteljesítménye meghaladja az 500 kW-ot, azaz a 680 lóerőt. Egy biztos: a generátorként használt hidrogénmotornak nem lesz mechanikai kapcsolata a kerekekkel, de ettől még a mérnökök azt szeretnék elérni, hogy a Kincsemet olyan legyen vezetni, mint egy hagyományos, benzinmotoros sportautót, amelynek sebességváltója van.
A formatervezésért Ian Callum, a Jaguar volt dizájnfőnöke felel. Céljuk egy olyan csodajárgány létrehozása, amely továbbviszi a prototípus-fázisnál tovább nem jutó Jaguar C-X75 terveket, s bár Callum (aki annak idején C-X75 tanulmányautó vonalait papírra vetette) szerint a Kincsem Hyper GT nem a Jaguar C-X75 újratervezése lesz, ugyanakkor jellegében óhatatlanul hasonlítani fog elődjére. Jaguar C-X75 forrás: JAGUAR Elképesztő tempó A cég honlapján jelenleg egy imázsvideóba rejtett sziluettkép érhető csak el a Kincsem Hyper-GT-ről, s bár még tervrajzon sem létezik az autó, de a tervek szerint már 2023-ban megrendelhető lesz. Az első, működőképes prototípus 2022 nyarán, az angliai Festival of Speeden mutatkozhat majd be. Keveset tudni az autóról, a befektetők és potenciális vásárlók számára szóló reklámok ígérete szerint egy 13 ezerig elforgó, kisköbcentis, 300 lóerős, V10-es motor töltötte akkumulátor táplálja majd az autó négy villanymotorját. Az összteljesítményről és az egyéb részletekről nyárra ígérnek majd bővebb információt.
Hasonlít a folyamat ahhoz, ahogy egy CD-lejátszó működik: magát a zenét a CD lemez tárolja, de azt csak lézersugár segítségével tudják megszólaltatni. Tehát a Kincsem Hyper GT tankolásához nem lesz szükség nagynyomású hidrogéngáz kezelésére egy erre a célra szolgáló töltőállomáson (amelyből nagyon kevés van a világon, Magyarországon például csak egyetlen Linde kút üzemel az Illatos úton, és még az sincs nyitva a kereskedelmi forgalom számára). Ehelyett egy egyszerű tárolóedényt cserélnek ki – pont, mint egy CD lemezt a lejátszóban. Ezeket a tartályokat bárhol lehet értékesíteni, mert nem gyúlékonyak, és nem igényelnek különleges kezelést sem. Pár perc alatt cserélhetők az autóban, és közben még a motort sem kell leállítani. Sőt, a Bak Motors szerint megfelelő berendezéssel kevesebb, mint 30 perc alatt újra is lehet őket tölteni hidrogénnel. Egy hagyományos, akkumulátoros elektromos autóhoz képest a Plasma Kinetics hidrogénes hajtástechnológiája 20 százalékkal olcsóbb és 30 százalékkal kisebb tömegű; a Kincsem Hyper GT esetében főleg az utóbbinak lesz nagy jelentősége, mivel a sportkocsi tervezett vételára 3 millió font, azaz 1, 36 milliárd forint.
A tervezéshez hasonlóan a kézzel történő összeszerelés is az Egyesült Királyságban fog történni. A Kincsem Hyper-GT a Callum által még 2010-ben debütált Jaguar C-X75 egyfajta kései leszármazottja lehet. A 900 lóerős összteljesítményű hibrid modellből egy koncepcióautó és öt prototípus készült. A 0-ról 100-ra 2, 9 másodperc alatt felgyorsuló C-X75-ből az eredeti tervek szerint 250 példányt gyártottak volna, ám végül 2012-ben a projektet megszüntették. A kocsinak szénszálas héjszerkezetű alváza lesz. Források [ szerkesztés] HVG ORIGO RAKÉTA Totalcar
Bak Tibor elárulta a brit Autocar magazinnak, hogy az XP1 névre keresztelt első Kincsem prototípus 2022 végén már készen fog állni a tesztelésre, a nagyközönség pedig várhatóan a 2023-es Festival of Speed rendezvényen találkozhat majd vele először, Goodwoodban. Pontosan 54 darab Kincsem Hyper-GT-t fognak legyártani egy, még ismeretlen angliai gyártóbázison. Azért ennyit, mert a világhírű magyar versenyló, Kincsem is 54 győzelmet szerzett 1870-ben, amikor áthozták Angliába. Az első példányokat 2025-ben vehetik majd át a szerencsés tulajdonosok. Addigra a hasonló hibrid hajtáslánc köré épülő Kincsem Hyper SUV fejlesztése is előrehaladott állapotban lesz a tervek szerint, később még egy pickup modellel is bővülhet a márka modellválasztéka. Van esély rá, hogy a SUV és a pickup már Magyarországon készüljön, de még versenyben van egy amerikai és egy angliai helyszín is. Bak Tibor várhatóan 2023-ben dönti majd el, hogy melyik lesz a befutó. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is!
Kíváncsian várjuk azt is. Ian Callum, Tibor kollégája az új projektben sok évnyi tapasztalattal áll neki a munkának. A Fordnál és az Aston Martinnál is dolgozott, később pedig ő lett a Jaguar és a Land Rover vezető formatervezője is. Ezen felül az Escort Cosworth, az Aston Martin DB7 és DB9 is hozzá köthető, valamint legalább 10 évnyi Jaguaros meló is. A Kincsem Hyper-GT 54 darabos limitált példányszáma a magyar csodaló 54 rajtjának és győzelmének tiszteletére lesz ennyi, ezek várhatóan már egy Magyarországon épülő üzemben kerülhetnek összeszerelésre. Bár stílusában és méreteiben nagyon hasonlítani fog a Jaguar C-X75 -höz, Bak szerint nem copy-paste -ről lesz szó. Ha viszont a koronavírus-helyzet engedi, jövőre, azaz 2022 -ben már be is mutatnák a Goodwood Speed fesztiválon. Sőt, a dátumokat olyannyira behatárolták, hogy már azt is tudjuk, ha minden a tervek szerint halad, 2023 -ban már a legyártott darabokat szállítják le. Olcsó semmiképp nem lesz, a luxushibrid több mint 100 millió forintnak megfelelő összegbe kerül majd.
A hajtásláncot egy Forma-1-ből származtatott hibrid jelenti majd. Az Autocar szerint négy villanymotort és egy V10-es motort rejt majd, mely a hatótávot hosszabbítja meg. A brit lap azt is tudni véli, hogy a hajtásláncot egy, a Forma-1-gyel is kapcsolatban álló cég fejleszti, míg a karosszériát a Jaguartól ismert Ian Callum irodája tervezheti majd, vélhetően a galériánkon látható elkaszált Jaguar C-X75 alapján. A BMW mindeközben felújította az E32-es generáció egyetlen elkészült M8-asát, melyet 2010-ig be sem mutattak. Itt lehet megnézni, hogy mutat most. További híreink