"A mi világunk, tégy érte! " ezzel a mottóval tartotta meg Világnapi ünnepségét a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete kedden Tamásiban. Azokat ünnepelték, akik a szervezet működéséhez sok éves, évtizedes munkájukkal aktívan hozzájárultak - mondta Gulyás Katalin, a szervezet megyei igazgatója. Az önkéntesek nélkül nem létezhetne a Vöröskereszt, nem fejlődhetett volna az elmúlt években - méltatta a szervezet segítőit Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke. Hozzátette, idén sok mindent kell megünnepelniük: 150 éve, hogy a Solferinónál lezajlott a csata, amely kapcsán Henry Dunantban felmerült a szervezet megalakításának ötlete, 90 éve alakult a Vöröskereszt Föderáció, amelynek jelenleg 186 nemzeti társaság a tagja, 60 éve pedig, hogy megszületett a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelméről a genfi egyezmény. Újabb műemléki helyreállítások a budai Várban – Megszépült a Habsburg-kapu, a Halászó gyerekek kútja és a környezetük | PestBuda. - Két hete Párizsban a Föderáció megalakulása alkalmából hatvan ország Vöröskeresztes szervezetének képviselői gyűltek össze. Jó volt érezni, hogy egy nagy család tagjai vagyunk - emelte ki az elnök.
Elfelejtették, hogy az Uniót ők is tudták befolyásolni, illetve a gazdasági veszteségekkel sem számoltak". Ugyanakkor "nem 100 százalék a kilépésük, egy újabb referendumot tudnék elképzelni". Azokat a vádakat pedig, miszerint a demokrácia megcsúfolása lenne még egy népszavazás, elutasította. A globalizmus és a nemzetállamok "harcáról" beszélve kiemelte az előnyeit a globalizációnak. "Fontos, hogy globális kérdésekre globális választ adjunk". Egy nagyobb struktúrában való részvétel biztonságot ad, Európában pedig a szubszidiaritás elvét kell megerősíteni és megvédeni. Fotók: Szilágyi Dénes
101 évvel ezelőtt, 1920-ban történt az első temetkezés a Csepeli temetőben, arról azonban nincsenek hiteles adatok, hogy kit hantoltak el. Csepel-sziget északi részén ugyanakkor már hatezer évvel ezelőtt is temetkeztek, amikről régészeti ásatások során előkerült leletek tanúskodnak. Több mint ezer, különféle korszakokból származó lelőhelyet tártak fel, ahol őskori, népvándorlás-kori és későbbi évszázadokban létesített sírokra bukkantak – derül ki Bolla Dezső helytörténésznek, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület elnökének írásaiból. 🕗 Nyitva tartás, Hungary, érintkezés. Hungary. A legkorábbi leletet, két sírt a Szigetcsúcson találták meg, amely csaknem hatezer éves. Nagyjából ugyanazon a helyen fedeztek fel egy körülbelül ötezer éves urnasíros temetőt, benne harmincnyolc sírral. Kétezer-négyszáz esztendősre teszik azt a temetőt a sziget északi részén, amelyben tizenkilenc sírt találtak. Hároson a VII. századból származó temetkezési helyet, a Csepeli Szabadkikötőben és a Kertvárosban pedig honfoglalás-kori sírokat tártak fel.
Az első világháborúban, a különféle frontokon elesett csepeliek közül több mint 160 név ismert, de sírjuk pontos helye ismeretlen. A megépítendő Csepeli Szabadkikötő miatt a község az 1900-as évek elején kényszerült arra, hogy a régi sírkertet felszámolja Ófaluban, és egy újat létesítsen. A falu határában lévő, tízhektáros mezőgazdasági területet jelölték ki, ahol a jelenlegi Csepeli temető található. 101 éves a Csepeli temető. A régi temető sírjait nagyrészt exhumálták, és a síremlékekkel együtt az újban helyezték el. Az új sírkertben kertészlakást, ravatalozót, boncoló-helyiséget, később kis római katolikus kápolnát is építettek. A bejáratnál kovácsoltvas kapu állt, rajta a felirat: "Feltámadunk", körben pedig fehér téglából kerítést készítettek. A temetőt 1918-ban nyitották meg, de az első temetés csak 1920-ban történt. A kápolnát 1970-ben lebontották, majd a régi ravatalozó helyett újat építettek 1975-ben. A temető területét 1989-ben 1, 1 hektárral bővítették, de mára már betelt, további területek megnyitására délkeleti irányba van lehetőség.
A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány. Hetente három napon, évente összesen mintegy 900 szertartást végeznek a temető ravatalozójában. Több ismert, híres személy nyugszik a Csepeli temetőben, de erről pontos kimutatás egyelőre nem készült. Cs. A.
A krónikák szerint Csepel-szigeten halt meg IV. Béla király hányatott sorsú fia, V. István király 1272-ben, amikor nagy betegen a szigetre vonult vissza, hogy meggyógyuljon. Végül nem itt temették el, hanem a mai Margit-szigeten. Az 1700-as évek elején alakították ki Csepel község első temetőjét Ófaluban, a jelenlegi Csepeli Szabadkikötőtől kissé délre. A XIX. században két szörnyű járvány is pusztított a faluban. LIATRIX Virágüzlet – virágbolt, koszorú - 21. kerület: Csepel. Az 1831-es kolerajárvány idején a nagyszámú halálesetek miatt a temetések szokásos rendjét meg kellett változtatni. A pap csak az előre kiásott sírgödröket áldotta meg, ahol gyászolók nélkül, éjjel földelték el a betegség áldozatait. Fél évszázadra rá, 1885-től két évig szinte minden családot megtizedelt a feketehimlő-járvány. Oltások hiánya miatt különösen sok gyerek halt meg. Az elhunytakat közönséges szekéren szállították a temetőbe tömegesen. Az átlagos életkor nem érte el a 30 évet, a községben csak 1893-ban alkalmazták az első orvost. Az ófalui temető történetének egyik legmegrázóbb eseménye volt, amikor 1909 szeptemberében a Weiss Manfréd Lőszergyárban bekövetkezett robbanás csepeli gyermekmunkás áldozatait kísérték utolsó útjukra.
Válasszon egy másik dátumot.