A képességfejlesztés fogalmáról 1. ) Pedagógiai Lexikon, II. kötet, főszerkesztők: Báthory Zoltán – Falus Iván, Keraban Kiadó, 1997. 89. o. "A fejlesztő hatású tevékenységek tudatos pedagógiai tervezése és irányítása; ennek eredményeként alakul ki az egyén általános és speciális képességeinek az a rendszere, amely az adott tevékenység és a ráépülő tevékenységek magasabb szintű, sikeres végzését eredményezi. Az iskolai fejlesztés a tananyag feldolgozása (az ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása) során történik A képességfejlesztés feltételei: 1. a kialakítandó képességek, képességrendszerek hierarchikus összerendezése, követelményekben való megfogalmazása; 2. a képességek egymásra épüléséhez igazodó tananyag és feladatok összeállítása 3. a tanuló önálló, aktív tevékenysége; 4. a képességszintek folyamatos ellenőrzése. A képességfejlesztés célja a személyiség képességeinek maximális kialakítása, optimális szintre emelése. " In: Lénárd E: Képességek fejlesztése a tanítási órán. Bp.
1982, Nagy S. : z oktatás folyamata és módszerei. 1993, Zsolnay J. Az értékközvetítő képességfejlesztő pedagógia. 1995 2. ) Zakárné Horváth Ida: Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése (2003). "A képesség fejlesztése meghatározott tananyag, ismeretanyag feldolgozásának folyamatában történik. A már kifejlődött képesség függetlenné válik az adott tananyagtól, s teljesen új információk megértése, elsajátítása során is dinamikusan működik. A Pedagógiai Lexikon a képességekről – többek között – ezeket írja: "Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség. Minőségét, fokát részben az emberrel veleszületett adottságok, hajlamok, részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek, készségek) határozzák meg. Az emberrel veleszületett adottságokból, hajlamokból álló rátermettség tehát a képesség fejlesztésének természetes feltétele; maga a képesség az emberi tevékenység folyamán alakul ki. Vannak általánosnak mondott képességek (intelligencia, kreativitás), melyek a tevékenységformák széles körében jutnak kifejezésre; és vannak többé-kevésbé különleges képességek (kézügyesség, zenei képesség, élénk, képszerű fantázia, képesség egyes sportágakban eredmény elérésére). "
Kézirat. Készült az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar megbízásából "A gyógypedagógia alapszakon és az alapszak szakirányú továbbképzési programjaiban az összefüggő szakmai gyakorlatban részt vevő gyakorló köznevelési intézmények és gyakorlatvezetők kiválasztása szempontrendszerének kidolgozása a gyógypedagógus-képzésben érintett felsőoktatási intézményekkel együttműködésben" című project keretében. Máténé Homoki Tünde (2014): Terepgyakorlatok a szegedi gyógypedagógus-hallgatók pályaszocializációjában. In: "Oktatás és tudomány a XXI. század elején" Selye János Egyetem Nemzetközi Tudományos Konferenciája - konferenciakötet. 18. o. Máténé Homoki Tünde (2015): Motivációk és esélyek - Frissdiplomás gyógypedagógusok reflexiói a pályára állás tapasztalataira - absztrakt. In: Torgyik Judit (szerk. ): III. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia; Komárno – 2015. 51. o. Mesterházi Zsuzsa (1997): gyógypedagógus szócikk. In: Báthory Zoltán és Falus Iván: Pedagógiai Lexikon I. rész. Keraban Kiadó, Budapest.
Majd ehhez rendeljük az objektív követelményrendszert. Nem mellékes a megfelelő tananyag, taneszköz kiválasztása, melyeknek mind az adott képesség fejlesztését kell szolgálniuk. Miután megterveztük a tanulási folyamatokat, folyamatosan ellenőrizni kell azokat, és szükség szerint módosítani. Felhasznált irodalom: Fehér Irén- Lappints Árpád: Pedagógiai fogalomtár, Comenius Bt., Pécs, 2002, 50. o. Pedagógiai Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1996. o. Pedagógiai Lexikon, II. o. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Fogalomtár. Zakárné Horváth Ida: Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése (2003)
[2]. F. Dárdai Ágnes (2007): Régi tankönyvek a hajdani Pécsi Püspöki Könyvtárban. In: Pohánka Éva (szerk. ): "... használd ezt a könyvtárat... a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára". Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban. Konferencia a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában, 2006. szeptember 26. PTE Könyvára, Pécs. 31-47. Teljes szöveg: [2014. 12. 05. ] Fehér Erzsébet (1995): Magyar nyelvű tankönyvek, 1777-1848. OPKM, Budapest. Fehér Katalin (2000): Felvilágosodás kori illusztrált tankönyveink. In: Jáki László (szerk. ): Orbis Pictus. A szemléltetés évszázadai. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. 72-81. Fischerné Dárdai Ágnes és Kojanitz László (2007): A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 57 1. 56-69. Fischerné Dárdai Ágnes (összeáll. ) (2009): Az interaktív táblákhoz készített digitális tananyagok számbavétele, rendszerezése, a fejlesztések jellemző irányainak bemutatása és értékelése. Kutatási jelentés.
3. ) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. XIV. Fogalomtár. "A kompetenciafejlesztés része a nevelési-oktatási folyamatban. Célja az adott kompetencia használatához szükséges készségek és képességek fejlesztése. Ez szorosan kapcsolódik az adott kompetencia részét képező attitűd(ök) formálásához és az új ismeretek bővítéséhez is. A minden műveltségi terület tanulását és tanítását megalapozó anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő területei: a beszéd és a szóbeli szövegalkotás, a beszédértés, az olvasás és a szövegértés, valamint az írás és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése. " 4. ) Fehér Irén- Lappints Árpád: Pedagógiai fogalomtár, Comenius Bt., Pécs, 2002, 50. o. "A képességeknek megfelelő tevékenységek tudatos tervezése, szervezése és irányítása, amelyek eredményeként kifejlődnek az egyén épességei illetve képességrendszerei, amelyek birtokában az ezekre épülő tevékenységeket magasabb szinten, jó eredménnyel lehet elvégezni. " 5. ) Pedagógiai Kislexikon, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1996.
Interjúsorozatunk folytatódik, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál... Miért szeretem a matematikát? ─ Juhász Péter Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos... Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be. Szeretettel várjuk a Budapest Graduate Seminaron! Fiatal diplomás matematikusoknak indult egy új, a matematika különböző érdekes ágait bemutató szeminárium.
Rényi Alfréd (Bp., 1921. márc. 20. – Bp., 1970. febr. 1. ): matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949, r. 1956), Kossuth-díjas (1949, 1954). Anyai nagyapja Alexander Bernát volt. Felesége Rényi Kató matematikus. Tanulmányait Bp. -en végezte, érettségi után megnyerte a görög tanulmányi versenyt, és az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat rendszeres évi tanulóversenyén matematikából dicséretet nyert. A bp. -i egy. -en Fejér Lipót tanítványa volt 1940-től, de tanulmányait munkaszolgálata miatt félbe kellett szakítania. A II. világháború befejezése Bp. -en érte, aktívan részt vett a közéletben, egy ideig az Újgazdák és Földhözjuttatottak Orsz. Szövetsége (UFOSZ) aktivistájaként járta a falvakat. A szegedi egy. -en fejezte be tanulmányait s 1945-ben Riesz Frigyesnél matematikából doktorált, 1946-ban Leningrádba került aspiránsnak, itt J. V. Linnyik és I. M. Vinogradov tanítványa volt; 1947. jún. -ban nyújtotta be feltűnést keltő kandidátusi disszertációját, melyben az úgynevezett kvázi Goldbach-sejtés megoldását adta.
Fontosságuk ellenére mégsem értjük egészen a működésüket. Lovász Lás z ló (Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) és Jaroslav Nešetřil (prágai Károly Egyetem) gráfelmélettel foglalkozó, világhírű matematikusoknak és Barabási Albert-László (CEU, Budapest) a hálózatkutatás egy vezető szakértőjének együttes célja a dinamikus há lózatok matematikailag megalapozott elméletének felépítése. Céljuk, hogy átformálják ezekkel a komplex rendszerekkel kapcsolatos megértésünket és alapot teremtsenek az alkalmazások számára számos tudományágban. Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek mind a gráfelmélet területén a matematikában, mind pedig a hálózatkutatásban. Ugyanakkor a két t udományág kutatóközösségei kevés beszélgetést folytattak egymással, ez pedig korlátozza ezen komplex rendszerekkel kapcsolatos megértésünket. Az ERC Synergy Grant támogatásával finanszírozott kutatás megváltoztathatja ezt, létrehozva a dinamikus hálózatok e gy koherens elméletét, hasznosítva azt különböző alkalmazásokban, és kihasználva potenciális előrejelző erejét különféle valós rendszerek esetében.
Gyakoriak az intézet által szervezett nemzetközi konferenciák. Studia Scientiarum Mathematicarum Hungarica néven szakfolyóiratot adnak ki, évente négy számban. 1972-ben Rényi-díjat hoztak létre az intézet alapítójának tiszteletére. A díj az intézeti kutatók utolsó ötéves, nemzetközileg is kiemelkedő matematikai teljesítményének elismerésére szolgál.