Az esztergomi bazilika kupolája külső-belső felújításon esik át Forrás: Nagy Mihály/ A sokemeletnyi állványzatban még csörlős teheremelő is van, és mivel a terhelhetősége a határához érkezett, csak meghatározott számú munkás dolgozhat rajta. Éppen ezért a kupola utolsó, zárószintjét nem alulról, hanem az építmény szellőzőnyílásán át leeresztett újabb állványról restaurálják. Kihívást jelent majd a kupola külsejének, főként a keresztnek a felújítása is, hiszen az eddigi kovácsoltvas bordázatra egy új, acéllemezekből álló hálót helyeznek fel, hogy megerősítsék. A keresztet pedig a helyén újítják fel, és ott is aranyozzák. Izgalmasnak ígérkezik az oltárkép restaurálása is, ami annak idején egyetlen, 6, 5 méter széles és 13 méter magas vászonra készült. Több ötlet is felmerült már az alkotás felújítására; egyesek amellett voltak, hogy el kell szállítani és máshol kell restaurálni, mások nem mozgatnák az oltárképet, hanem a keretből kiemelve a templomban varázsolnák újjá. A kormány a fejlesztés mellett áll Várhatóan jövő januárban kezdődik el az 1856-ban készült, majd azóta többször átépített nagyorgona felújítása is.
Az esztergomi bazilika, hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be történelmünkben. A bazilika 2019 óta felújítás alatt áll, de ez alatt is tartanak itt szertartásokat és a látogatók előtt is nyitva áll. Esztergomi bazilika története Az esztergomi bazilika Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, ezzel megelőzi 96 méter magas Országházat és a budapesti Szent István Bazilikát. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, de világviszonylatban is tekintélyes méretű. Esztergom első templomát Géza fejedelem építtette a 10. században Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint az akkor már itt álló Esztergomi várban született fia Vajk, a későbbi Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház.
A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítésre – idézi az MTI a honvédség közleményét. Kitértek arra is, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok alatt több mint kilencven, különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát, és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. A világégés nyomai már régen nem láthatók a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően – olvasható a közleményben. (Borítókép: Az esztergomi bazilika kupolája 2020. augusztus 31-én.
Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el. MTI / Fotó Bruzák Noémi
Bár szerinte a mostaninál sokkal nagyobb, fel nem robbant lövedék nem valószínű, hogy maradt a kupolában, de ahhoz hasonló, kisebb gránátokat könnyen találhatnak még a 2023 végéig tartó felújítási munkálatok során. A felújítást vezető építészmérnök ezért fokozott óvatosságra intette a kupolában dolgozókat, és arra kérte őket, hogy mindig legyen náluk detektor, amellyel megvizsgálhatják a falat, ha azon bármilyen deformálódást látnak. Ezek a lövedékek közelről többnyire látszanak, a most megtalált gránát azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a bazilika 2020-ban elkezdett felújítása előtt senki nem mászott fel olyan magasra, ahonnan már látható. Az építész szerint nehéz megbecsülni, felrobbanása esetén mekkora statikai kárt okozott volna a megtalált gránáttest, amely egykor két ablak közé csapódott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bármilyen kicsi robbanótest kibillenthet az egyensúlyából egy stabil statikai rendszert. A teljes galériát a tűzszerészek munkájáról itt tudja nézni:
A későbbi munkálatok során, 2022. augusztus 20-át követően először a teljes tetőt, majd az épület többi részét korszerűsítik. A munkák ütemezésének tervezése jelenleg zajlik. Folyamatos szakmai kihívások A kupola tavaly megkezdett felújítása folyamatosan komoly kihívások elé állítja a szakembereket. A kupola belső állványzatánál az volt a kikötés, hogy ne a talajra támaszkodó szerkezetet építsenek, mert akkor három évre megszűnt volna a liturgikus élet a templomban, amit a turisták sem látogathatnának emlékeztetett a plébániai kormányzó. Minden idők egyik legkomplexebb állványtervezési feladatára került sor, hiszen egy olyan szerkezetet kellett megvalósítani, amely képes körülbelül 80 tonna terhet elbírni egy 26 méter fesztávú hídszerkezeten. A problémát ezért úgy hidalták át, hogy egy sajátos technikai megoldást alkalmaztak. Tavaly novemberben megépítettek lent, a földön egy négyzet alakú teherhordó acélvázat, amit felcsörlőztek a kupola párkányáig. Ott rögzítették négy ablaknyílásban, és az így létrejött plató fölé telepítették a belső állványt, így most 80 tonnányi acél és alumínium van a magasban, ahol nyár óta a stukkókat restaurálják.
A DIÓTÖRŐ FELÚJÍTÁSA 2016-ban A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG.
Marikát csodálatos utazásra viszi a játékok országába, ahol a bűvös képzelet uralkodik. Fantasztikus lehetőség előtt áll a Pécsi Balett társulata és a város közönsége, először lesz látható és hallható e mű a Pannon Filharmonikusok élő zenei kíséretével. És hogy még izgalmasabb legyen ez a vállalkozás, a Bóbita Bábszínház művésze néha narrátorként, néha pedig az előadás tevőleges résztvevőjeként lesz jelen a produkcióban. A kezében lévő Diótörő bábbal segíti a nézőket. Előadásunk nem kíván aktualizálni, hiszen A diótörőnek pont a varázslatos karácsonyi álom a lényege. Téglás Bánk - Győri Balett. További információk, szereposztás a Pécsi Balett honlapján IDE kattintva érhető el! Bóbita Bábszínház A hangverseny támogatói, koprodukciós partnerei
A Kodály Központ Házirendje szerint biztonsági okokból az erkélyen 10 évnél fiatalabb vagy 130 cm-nél alacsonyabb gyermek nem tartózkodhat! Megértésüket köszönjük! Zene, tánc és mese egy estén 2021. december 22. szerda 19.
A Royal Ballet Petruska-előadása 1995-ből (Fotó/Forrás: Robbie Jack / Corbis via Getty Images) A kalóz Az 1856-ban bemutatott balett az Oszmán birodalom környékén játszódik, káprázatos, virtuóz táncokkal. Egyeseket azonban kényesen érint a témája. Misty Copeland például kifejtette: Azt gondolhatnánk, hogy ez egy könnyed kis szórakoztató darab. A diótörő – Opera. Hát, nem az – rabszolganőkről szól, akik láncra verve élnek. És mindezt fényes szórakozásként mutatja be a darab. A kalóz az English National Ballet előadásában, 2014-ben (Fotó/Forrás: Robbie Jack / Corbis via Getty Images) (A fejlécképen Peter Wright 2009-es Diótörő-rendezésének kínai jelenete, fotó: Robbie Jack/Corbis via Getty Images) Kapcsolódó Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben? Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.