Sto Építőanyag Kft. Cégjegyzékszám: 13 09 079457 Adószám: 10415560-2-13 EU Adószám:HU10415560 A céget bejegyző hatóság: Pest Megyei Cégbíróság Kamarai regisztrációs szám: PE10415560 Ügyvezető igazgató: Farkas Pál __________________________ Központi Iroda és raktár 2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 17. Telefon: +36 24 510 210 Telefax: +36 24 510 216 Nyitvatartás: H-Cs. : 7. 30-16. 00 P. 30-13. Sto építőanyag kft ceo. 00 __________________________ Pécsi kereskedelmi Központ 7629 Pécs, Névtelen u. 1. Telefon: +36 72 525 315 Telefax: +36 72 525 314 Nyitvatartás: H-Cs. 00 __________________________ Ezt a honlapot az E-Spirit First Spirit nevű Content Management rendszerével készítették. Webhosting szolgálató: Sto SE & Co. KGaA Ehrenbachstraße 1 D-79780 Stühlingen Telefon +49 77 44 57-0 Telefax +49 77 44 57-21 78
Kapcsolódó cikkek:
A honlapunkon feltüntetett árak, képek, leírások tájékoztató jellegűek és nem minősülnek ajánlattételnek, az esetleges pontatlanságokért nem vállalunk felelősséget. Sto építőanyag kft te. Az árak változtatásának jogát fenntartjuk! A pontos feltételeket: szállítási költség, szállítási határidő, fizetési feltételek, árfolyam, összegek, rendelés esetén a visszaigazolásban jelezzük. Általános szerződési feltételeinket tekintse meg ide kattintva! >
Forgács József Tisztelt Ügyvéd Úr! Végrendeletet szeretnék készíteni, mit kell tartalmazzon? Kizárhatom-e belőle a féltestvéremet, mert nem szeretnék ráhagyni semmit. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Anonim Kedves Anonim! Örökség köteles resa.com. Az érvényes végrendelethez az alábbi feltételeknek kell megfelelni: saját kézzel írott végrendeletet elejétől a végéig az örökhagyónak kell írni, és azt alá kell írnia. Ki kell derülnie, hogy az halál esetére szóló intézkedést tartalmaz. Több oldal esetén folytonos számozással kell ellátni, és minden oldalát alá kell írni. Ki kell hogy derüljön belőle, hogy hol és mikor készült. Más által írt (pl. géppel) végrendeletnél mindezen túl két okirati tanúra is szükség van, akik tanúsítani tudják, hogy azt az örökhagyó írta alá, vagy aláírását előttük sajátjaként ismerte el. Fontos, hogy a tanúk egyike sem lehet az adott végrendelet kedvezményezettje. Féltestvére kizárásával összefüggésben arra a körülményre hívom fel a figyelmét, hogy az öröklésből csak az érdemtelen örököst lehet érvényesen kizárni, amely érdemtelenségnek törvényben meghatározott feltételből eredőnek kell lennie (pl.
lenti jogeset. Fogyatékossági támogatás nem örökölhető: Egy idős fogyatékos hölgy fogyatékossági támogatás megállapítása iránt kérelmet terjesztett elő a Magyar Államkincstárnál (MÁK), a kérelem benyújtására fiát hatalmazta meg. A támogatást a MÁK megállapította, azonban a kiutalás feltétele volt a határozat szabályszerű átvételét igazoló tértivevény visszaérkezése. De az idős hölgy a határozat kézbesítését megelőzően elhunyt, így a fia vette át a határozatot. A MÁK két havi támogatás összegét átutalta. Azonban a kormányhivatal később észlelte, hogy a jogosult a határozat jogerőre emelkedését megelőzően meghalt, ezért kötelezte a fiát, hogy az összeget fizesse vissza. Az idős hölgy fia fellebbezett, amit elutasítottak, majd bírósághoz fordult arra, hivatkozva, hogy ez jogszabálysértő, mert a hatóságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie, ha őt az édesanyja jogutódjának nem tekintik. Örökség köteles rész. Többek között hivatkozott arra is, hogy a támogatás a hagyaték részét, mint aktíva képezi, mert megállapításakor még a kérelmező élt.
Köszönöm szépen a válaszát! Mariann Kedves Mariann! Önmagában az a tény, hogy valaki "hanyagolja" a kapcsolattartást hozzátartozójával még nem ad alapot arra, hogy - amennyiben közöttük öröklésről beszélhetünk - érvényesen kizárható legyen az öröklésből. Örökség köteles rez de jardin. Természetesen ismer olyan lehetőséget a jog, hogy bizonyos vagyontárgyakat az örökhagyó úgymond kivegyen (lekössön) a hagyatékból. Az Ön által említett tartási szerződés is alkalmas erre, ha annak feltételei megvalósulnak (igazolható a tényleges tartás, illetve a benne vállalt feltételek teljesítése és teljesülése), azaz sikerrel nem támadható az meg. A végintézkedés esetén azonban azokat a törvényes örökösöket, akik abból kimaradnak megilleti az úgy nevezett köteles rész. Ez annyit jelent, hogy aki jogszabály alapján örökölne, de egy végrendelet folytán attól elesik, igényt tarthat a neki egyébként törvényes öröklés esetén járó hagyaték felére, amelyet pedig a végrendeleti örökös köteles kiadni. Az Ön esetére fordítva mindez tehát annyit jelent, hogy azokból a vagyontárgyakból - és gondolom ez főleg az ingóság körét érinti - amelyek végrendelet szerint illetik meg Önt egy esetleges öröklés során, nagyszülei két gyermeke a kötelesrész erejéig kielégítést kérhet.
Itt jegyzem meg, hogy végintézkedés hiányában a két gyermek a törvényes örökös egymás között egyenlő arányban. Teljes mértékben csak akkor kerülhetnek ki a gyermekek az öröklésből, ha az örökhagyók valamennyi vagyontárgyukat öröklési- / tartási- / életjáradéki szerződéssel lekötik. Bízom benne, hogy kielégítő választ tudtam adni. Tisztelettel: Dr. Forgács József Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy családi ház 1/4-ed részét édesapám után már megörököltem, aki (1979-ben elhunyt)a másik 1/4-ed részét nővérem örökölte, aki szintén elhunyt 1993-ban, az ő részét 3 gyermeke tovább örökölte, ebből 2007-ben 1 gyermeke meghalt. A ház jelenlegi tulajdonosa, és haszonélvézője fél részben édesanyám. A nővérem halála után a családdal teljesen megszűnt a kapcsolat. Kötelesrész. Édesanyámat én látom el, és szeretném megkérdezni, hogy az ő halála esetén mit tudok tenni, hogy a nővérem gyermekei, (másik 2 örökös) ne részesüljön a házból, és anyagi javakból. Kérdezném még, hogy ügyvéd által hitelesített végrendelet szükséges-e ahhoz, hogy kizárjuk az öröklésből?
2019. 26. 16:45 Köszönöm, az eddigi hozzászólásokat, azonban ha valaki meg tudná tenni a leírt adatok alapján számszerűsítve a köteles rész összegét. Kérdésként merült fel hogy a betudás összegébe beleszámíthat, az örökhagyótól kapott 500 e Ft amit kapott az örökös aki a kötelesrészt követeli? 2019. 15:39 2019. 09:25 Jó kérdés. Szigorúan szó szerint értelmezve a törvényeket az új Ptk. Köteles rész – Jogi Fórum. De bono et equo, különös tekintettel a végrendelet analógiájára a régi. 2019. 08:47 Tanácsot, szeretnék kérni egy konkrét ügyben. Ajándékozási szerződéssel kapott a fiam egy ingatlant 2013. -án 2 m Ft értékben a nagypapájától, a papa 2019. 08. hónapban elhunyt. Három örökös, közül egy személy kéri a kötelesrészt, a régi ptk vagy az új ptk alapján számolják ki, a kötelesrészt illetve mennyi lenne a kötelesrész összege? Az ingatlant a fiam értékesítette idén márciusban 2. 5 m Ft értékben. A fiam saját tulajdonából az örökösnek adott 250 000 Ft értékben tüzifát illetve állatokat, takarmányt ezt be lehet-e számolni a kötelesrészbe?
A további 1/4-ed részt hogyan kell intézni Köszönöm a segítségét. margit62 Kedves Margit! Nővére gyermekei csak abban az esetben nem részesülnek az édesanyjuk utáni hagyatékból, ha édesanyjuk a vagyonát (akár az ön javára szóló) öröklési-, tartási-, vagy életjáradéki szerződéssel még életében leköti. Minden más esetben, még végrendelet esetén is, minimálisan köteles részre igényt tarthatnak a gyermekek. A kitagadáshoz olyan törvényben meghatározott feltételnek kell teljesülnie, amely véleményem szerint az önök esetében nem áll fenn (pl. az örökhagyó életére tör), így nem tanácsolnám, hogy ilyen tartalmú végrendelettel akár ügyvédhez forduljanak, bár megjegyzem, a saját kézzel írt és aláírt végrendeletben is ki lehet zárni érvényesen öröklésből olyan személyt, akivel szemben ez a feltétel fennáll. Üdvözlettel: Dr. Forgács József Egyedülálló, sajnos gyermektelen nő vagyok, édes- és féltestvéreim vannak. Ki örököl a halálom után (van ingatlanom) és ki milyen hányadban, ha nincs végrendelet?