A kormánynak módosítania kell a jogszabályokat, hogy az ukrán–magyar határra érkező emberek menedéket tudjanak kérni már a határon vagy az ország területén. Továbbá kormányhatározatot kell hozni arról is, hogy Magyarország az Ukrajnából menekülőket menedékesnek ismeri el. Erre azért van szükség, hogy a menekültek jogszerűen tartózkodhassanak hazánkban, és minimális ellátásra is jogosultak legyenek – javasolja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A Magyar Helsinki Bizottság jogi álláspontja szerint a hatályos szabályok alapján egy ukrán állampolgár érvényes okmányokkal, vízum nélkül kilencven napot tartózkodhat a schengeni övezetben – azaz a határt szabályosan átlépheti. Ugyanakkor semmilyen ellátásra nem jogosult, munkát nem vállalhat, pusztán fizikailag maradhat legfeljebb három hónapig. Menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Azokat, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük vagy kilencven napnál tovább tartózkodnak), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik.
Miért szerepel Helsinki városa a nevünkben? A Magyar Helsinki Bizottság egy magyar egyesület. Szinte kizárólag magyarországi ügyekkel, az itteni hatóságok jogsértéseivel foglalkozik. Akkor mi közünk mégis Helsinkihez? Helsinki az emberi jogok és egy tekintélyes emberi jogi mozgalom védjegye. Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat. Ennek nyomán alakultak meg azok a nevükben a záróokmányra utaló öntevékeny csoportok, amelyek saját államaikon kérték számon az egyezményben garantált jogokat. A magyar csoport 1989-ben jött létre, elsősorban az első szabad parlamenti választás tisztességességének civil ellenőrzése érdekében, de a szervezet már az Alapító Nyilatkozatában a menekültügyi és a fogvatartási ügyeket jelölte meg fő tevékenységi területeként.
Összegzésként fontos annak kiemelése, hogy változatlanul nem feladata a közigazgatási bíróságoknak, hogy átvegyék a hatóságok szerepét, a határozatok törvényességi felügyelete mást jelent tehát, mint amit a Magyar Helsinki Bizottság szeretne az ítélkezési gyakorlat részévé tenni. Ennek a fajta vágyvezérelt gondolkodásnak láthattuk számos múltbeli megnyilvánulását a jogvédők részéről, amely mindaddig ártatlan ideológiai polemizálás, amíg célja nem a magyar bíróságokra helyezendő, szakmai köntösbe öltöztetett nyomásgyakorlás. Végezetül visszautalva a határozat állítólagos újszerű jellegére, az Európai Bíróság döntésének felmagasztalása azért is megmosolyogtató, mert az érintett ügyekben eddig is a bíróság mondta ki a végső szót, ráadásul a hatályon kívül helyezés esetén jelenleg is kötve van a bíróság döntéséhez a menekültügyi hatóság. Az pedig mindenképpen újdonság a jogvédők szemléletében, hogy újabban a közigazgatási bíróságok jelentőségét hangsúlyozzák, hiszen korábban az ezen bírósági rendszer kiterjesztését és megszilárdítását szolgáló jogalkotói kezdeményezést a TASZ úgy állította be, mint ami "Nem a szakszerűség megteremtése és a jog uralmának biztosítása, hanem az, hogy a kormányzat meghatározó befolyást szerezzen a politikailag kényes ügyek elbírálásában. "
Az Ajkai Járásbíróság tíz hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság K. Tamást, a devecseri romaellenes tüntetés egyik résztvevőjét, közösség tagja elleni erőszak miatt. A szervezet beperelte a kormánypártot, amiért olyan kijelentést tulajdonított nekik, amit nem tettek. Ennek ellenére a korábban rasszista kiszólással feltűnő Pósán László megismételte a vádakat. A Helsinki Bizottság felháborodott a kormánypárt - szerintük minden alapot nélkülözően - gyalázkodó stílusán. A Helsinki Bizottság úgy akarja elvenni a kormány konzultációjának élét, hogy üres borítékot küldetne vissza az emberekkel. Az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlenek a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdései – véli a Magyar Helsinki Bizottság. A bírák nagyobb mozgásterével, a házi őrizet gyakoribb alkalmazásával lehetne javítani a helyzeten a Magyar Helsinki Bizottság szerint. A büntetlen előéletű fiatal a javítóintézetben érettségizett le. Szerinte ma már pártpolitikával foglalkoznak a civilszervezetek, bezzeg az ő idejében!
Válasszon jogterületet! Menekültügy, hontalanság, családegyesítés, kiutasítás és kitoloncolás, gyűlölet bűncselekmény külföldiek ellen fogvatartás, szabálysértési őrizet, szabálysértési elzárás, letartóztatás tüntetés, gyülekezési jog rendőri intézkedés és bántalmazás
Rajta egy picurka asszony és egy még picurkább lányka. Ali története Mingma története Mingma és családja 2012 nyarán döntött: a férfinak menekülnie kell az elviselhetetlen helyzetéből. Néhány éve még irigyelték őt Katmanduban, Nepál fővárosában és kereskedelmi központjában, hogy aztán – családját, feleségét és két gyerekét hátrahagyva – bujdosnia kelljen üldözői elől. Tovább olvasom
2017. április 18. — Mikos A volt CEU-s közgazdász hallgató vallomása arról, hogy mi folyik valójában a Soros-egyetemen Felföldi Zoltán – 2017. 04. 12. Míg az egyik oldal az ilyen oktatási intézmények – köztük a Közép-európai Egyetem – szabálytalan működésével revolverezik, addig a másik oldal retorikájában az egyetemi autonómiát, a felsőoktatás szabadságát, végső soron az európai értékeket és a demokráciát védi. Ami a szabálytalan működést illeti, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ott, ahol huszonnyolc intézményből huszonhét szabálytalanul működik, komoly baj van a szabályozással. Felföldi zoltán. Egyébként is: lehet-e szabályosan működni egy olyan országban, ahol egy hatóság három munkatársa egy konkrét ügy kapcsán ugyanazt a rendeletet háromféleképpen értelmezi? Vagy ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két megyei igazgatósága ugyanazon ügyben két, egymásnak ellentmondó határozatot hoz? Nem, a ma Magyarországon uralkodó szabályozási káoszban, a mindent elöntő – és a kormányzati propagandával szemben egyáltalán nem csökkenő – bürokrácia szorításában nem lehet szabályosan működni.
Vezetékjog engedélyezés 7. Az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítésével kapcsolatos ügyek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások 8. Kisajátítási eljárások, kisajátítást megelőző előmunkálati engedélyezési eljárások, bányaszolgalmi ügyek, valamint útlejegyzésre és korlátozásra, kártalanításra irányuló ügyek 9. Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése 10. Földügyi és földforgalmi eljárások 11. Erdő igénybevételével összefüggő ügyek 12. Termőföld más célú hasznosításával összefüggő eljárások 13. Fertőző állatbetegség gyanúja vagy annak megállapítása esetén szükséges engedélyezési eljárások 14. Kolozsvari Szalonna es Hir-Telen Beszolunk. Gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerhatósági engedélyezések 15. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti minősítési eljárások 16. Bányászati igazgatással összefüggő engedélyezési eljárások 17.
A mi generációnknál már az is alap volt, hogy úgy jöttünk ki az egyetemről, hogy angolul olvastunk, kutattunk, vizsgáztunk, tárgyaltunk. Sőt a többség az angolon kívül legalább még egy nyelven képes volt minderre. Te az egyetlen angolt is képtelen voltál megugrani. Képtelen voltál bármikor is komoly munkát végezni. Képtelen voltál bármit befejezni, amit elkezdtél, ezt nem is ragoznám, megírta Lánczi András, hogy tíz év alatt nem sikerült a PhD-t összehozni. Rendben, a szociológia szakot elvégezted (miután a történelem szakot abbahagytad), de ez azért önmagában nem egy nagy teljesítmény. Most a főpolgármesterséget készülsz félbehagyni, mert éppen van egy jobb ötleted. Lehet, hogy jó tanár voltál – hiszen dumálni tudsz –, de ez kevés, ha Putyinnal, Erdoğannal, Macronnal vagy éppen Ursula von der Leyennel kell tárgyalni. " Kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd