Azokhoz a középkori időkhöz kell visszatérnünk, amikor az állam és az egyház olyan szorosan fonódott össze, hogy utóbbi engedélye – no és pénze – nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar egyetem. Az első hazai egyetemet stílusosan szeptember elsején alapították meg hivatalosan, Pécsett. Ez azonban hosszadalmas és bonyolult folyamat eredménye volt: Nagy Lajos királyra éppúgy szükség volt hozzá, mint a gyerekeiket itthon taníttatni vágyó nemesekre és Boldog V. Orbán pápára. Sőt: az egyetem létezését valójában attól számítják, hogy 1367-ben a pápa kiadta az engedélyt megadó oklevelet. A világ első egyetemei Büszkén mondhatjuk el, hogy bár felsőfokon oktató intézmények keleten is működtek (gondoljunk csak a nalandai iskolára, ahol maga Buddha is megfordult), a világ első egyetemei szinte mind európaiak voltak. Ha szigorúan vesszük, akkor a legelső ilyen intézmény Platón filozófiai iskolája, az Akadémia volt az ókori Athénban. Itt természettudományokkal, matematikával, dialektikával foglalkozhattak a kiváltságosak, no és itt készítették fel őket az államférfiúi hivatásra is.
Nőnapon, március 8-án, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen ünnepélyes keretek között bemutatták az "Így lehetsz igazi cheerleader" című könyvet. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) kiadásában megjelenő mű nagy lökést adhat a sportág hazai fejlődésének, és segítséget nyújt a jövő szakembereinek. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club több mint 120 éves története során mindig nyitott volt a legújabb sportok befogadására, és élen járt meghonosításukban. A BEAC ebben a szellemiségében adta ki az "Így lehetsz igazi cheerleader" című könyvet, amely nagy lökést adhat a sportág hazai fejlődésének, és segítséget nyújt a jövő szakembereinek. A sportág első magyar nyelvű szakkönyvének ünnepélyes bemutatójára március 8-án, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen került sor. Az eseményen részt vett dr. Sterbenz Tamás, az egyetem rektora, Juhász Péter, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség főtitkára, Kovácsik Rita, a könyv társszerzője és Simon Gábor, a BEAC igazgatója.
A mostani Pécsi Tudományegyetem nem a középkori, hanem az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódjaként működik. Hazánkban a virágzó középkori egyetemi életnek egyértelműen a török uralom vetett véget. A hazai felsőoktatás csak 1635-ben, majdnem kétszáz évnyi szünet után, a Nagyszombati Egyetem megalapításával indult újra.
Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a hatalom, ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt. A Pécsett tanuló diákokról csupán töredékes értesülések állnak rendelkezésünkre, mert az egyetem anyakönyve nem maradt ránk. A régészeti leletek valószínűsítik, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 kisebb helyiség. Vilmos püspök 1374-ben, illetve Nagy Lajos király 1382-ben bekövetkezett halálát követően a pécsi egyetem hanyatlásnak indult, főként miután legtekintélyesebb, kimagaslóan honorált professzora, a bolognai Galvano Bettini visszament Itáliába. Vélhetőleg az 1390-es években szűnt meg az intézmény, amely az óbudai egyetem alapításának idején (1395) már valószínűleg nem működött. Pécs városának később, a 18. század közepétől hosszabb-rövidebb megszakítással volt felsőoktatási intézménye. A trianoni döntés után, 1921-ben ide települt a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem, amely 1923-ban nyílt meg, majd 1948-ban tanárképző karral egészült ki, és 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem nevet viselte.
A növényt egészében nézd, de a metszést a növény tövétől kezd. Úgy metssz, hogy a rózsabokor belseje is elegendő napfényt kapjon és jól átjárhassa a levegő. A metszést 45 fokos szögben végezd a vessző felső részén kb. fél centire egy kifele néző rügy felett. Bizonyosodj meg affelől, hogy vágás felülete sima (nem egyenetlen) legyen. Távolítsd el az összes letört, elhalt, pusztuló vagy beteg ágat (minden olyan ágat amely száraznak, elszáradtnak vagy feketének tűnik. Vágd addig, ameddig a vessző belseje nem fehér színű). A rózsák metszése nyáron a virágzás után: hogyan kell metszeni a hibrid teát, a hegymászó és a Floribunda rózsákat nyáron. Távolítsd el minden olyan gyenge vagy sokágú hajtást amely vékonyabb egy ceruzánál. Fedjük be a vágás helyét fehér ragasztóval. Távolítsuk el az elszáradt levélzetet. Mikor metsszünk? A metszés időpontja függ a rózsa fajtájától és az égövtől ahol nő. A legtöbb rózsa metszése tavasszal történik, a forsythia virágzásával egy időben, amely azt jelzi, hogy eljött a metszés ideje. Ha nincs forsythiád, akkor azt figyeld, hogy mikor kezdenek a levél rügyei duzzadni, vagyis amikor a vesszőn lévő dudorok megnőnek és bepirosodnak.
Ha folyamatos virágzást szeretnénk, akkor ügyesen kell metszenünk a nyáron virágzó rózsabokrot. Nem rózsa a rózsa, ha nincs rajta virág. Leglátványosabb rózsáink a nemes teahibrid rózsák, amelyek a bokor- és futórózsákhoz képest viszonylag kisebb, gyengébben növekedő bokrot képeznek, viszont annál szebb és hatalmasabb virágot hoznak hajtásaik csúcsán. Minél ügyesebben metsszük meg a rózsabokrot, annál több és szebb rózsavirágunk lesz. Rózsa metszése virágzás után köpönyeg. A tearózsa metszése kezdő kertészeknek talán bonyolultnak tűnhet, pedig csak egy-két fontos szabályt kell betartanunk ahhoz, hogy e csodás virágunk évente akár többször is kibontsa szirmait. A rózsát kétszer kell metszeni: először kora tavasszal, másodszor pedig a virágzás alatt. A virágzás alatti metszés célja egyrészt a rózsavirágok szedése, másrészt a folyamatos virágzásra késztetés. Az a lényege, hogy a rózsavirágot minél hosszabb szárral vágjuk le (hogy aztán vázába tehessük, ajándékba adhassuk). Az elvirágzott hajtásokat szintén távolítsuk el. A rózsa hajtását az első 5 osztatú levélnél kell elmetszeni.
Távolítsd el az elhalt vagy a gyenge ágakat. Alakíts ki váza alakzatot a megmaradt szárakból úgy, hogy eltávolítod a középső töveket és minden olyan ágat, amely befelé nő. Aztán csökkentsd a megmaradt tövek hosszát 1, 30 cm-rel egészen 46-61 cm-ig. A rózsák metszéséről a nyári virágzás után, hogy újra virágozzanak: gondozási szabályok. A régebbi, erősebb töveket hagyd egy kicsit hosszabbra, mint az új hajtásokat. A mini rózsa esetén szinte csak az elnyílt virágokat kell levágni, ha nincsenek beteg, elhalt ágai és nem akarunk a formáján változtatni, akkor további visszavásást nem igényel. Rózsa metszése tavasszal: Vissza a kategória cikkeihez
A talaj rendszeres talajtakarásával a gyom gyakorlatilag nem jelenik meg. A bokrok etetéséhez kálium-műtrágyákat szórnak melléjük. Vásárolhat kész vagy csirketrágyát. Ha száraz az idő, és hosszú ideig nem volt csapadék, akkor a rózsabokrokat gyakran öntözni kell. Öntözés után a talajt mulcsozzák. Rózsa metszése virágzás után járó. Ez megakadályozza a nedvesség gyors párolgását a talajból. Fa kérget, faforgácsot vagy más szerves anyagokat használnak mulcsként. A talajtakarót 10 cm-es rétegben helyezzük el, a 10 cm átmérőjű bokor közelében lévő helyet nem fedjük le. Rózsa metszés Miért kell rózsákat vágni A rózsabokrok magasságától, a csoport változatosságától, az évszaktól függően különböző metszési módszereket alkalmaznak. Az ágak első tavaszi eltávolítását a rózsabokrokból úgy hajtják végre, hogy kialakuljon a bokor, hogy eltávolítsák a felesleges hajtásokat, amelyek zavarják a többi szár normális növekedését, valamint a sérültek eltávolítását is. Ez elsősorban dekorációs célokra szolgál. Az őszi metszés előkészíti a bokrot a téli időszakra, ami hozzájárul: új szárak kialakulásának felgyorsítása; a gyökérzet fejlődésének megerősítése; a növény több tápanyaghoz jut; csökkentve a fertőző fertőzések megjelenésének lehetőségét.
Sokunk kedvencei a szép, illatos rózsák, amelyek többsége egész szezonban virít és jellegzetes illata betöltheti kertünket. Nem csoda, hogy évszázadok óta nemesítik és évről-évre sok új változattal rukkolnak elő a kertészek. A rózsák nevelésének és virágoztatásának egyik fontos munkafolyamata a metszés, ami által szép, zömök és sok virágot adó bokrokat kapunk. sok-sok virággal árasztanak el bennünket a rózsák, ha ügyesen metszünk tavasszal A rózsabokrok tavaszi metszése Ezt akkor kell elvégezni, amikor a rügyek megduzzadnak, illetve amikor már nincsenek rendszeresen nagy hajnali fagyok! Elsőként le kell vágnunk az elhalt, sérült ágakat. Ezután válasszuk ki a 4-5 legerősebb olyan hajtást, amely nagyjából ceruza vastagságú és még nem fásodott meg. A kiválasztott hajtásokon kívül az összes többit vágjuk ki tőből. A legjobb, ha a meghagyott vesszők 1/3-át tartjuk meg, a többit szintén lemetsszük. Így erős, és középmagas rózsabokraink lesznek majd, feltehetően sok virággal. Rózsa metszése virágzás után harmadik oltás. Ha valaki magasabb bokrot szeretne, akkor felezze meg a meghagyott hajtásokat.