Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. okt 24. 8:12 Segítség lehet a jelzáloghiteleseknek az elsétálás joga / Fotó: Europress Thinkstock Budapest – Az elsétálás jogának esetleges bevezetéséről írt a Magyar Idők. Az angolszász rendszerből ismert jogintézmény lényege, hogy az adós csak a jelzáloggal érintett lakás erejéig felel a tartozásáért, azon túl a bank nem követelhet semmit a hitelesétől: vagyis ha az adós "elsétál" az ingatlanától, otthagyja azt, akkor a tartozása megszűnik. Az elsétálás jogát Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke vetette fel a lapnak, amikor az idei 350 ezer végrehajtásról beszélt. Szerinte az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az elsétálási jog bevezetése okkal merülhet fel. Elmondása alapján a hazai elsétálási jog csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése.
– Bizonyos adósoknál így a devizahitel-tartozás miatt indult eljárás mellett három-négy másik ügy is fut. Ha nem a banki elmaradás, akkor a rezsihátralék vagy más ok miatt kerül kalapács alá a lakás – tette hozzá. Az elnök ugyanakkor beszélt a másik végletről is. Az utóbbi időszakban többször is előfordult, hogy bár az adós mindent megtett egykori devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését, ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nem egyszer milliós összeg, hogy az eljárás végén az érintett ügyfélnek semmilyen érdemi vagyona nem maradt. – Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog bevezetése – jegyezte meg. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg fennmaradó tartozása alól. – A megoldás idehaza persze csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének – jegyezte meg Schadl György.
Adódik emellett még egy lényeges szempont: az elsétálási jog jelentette előnyös lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben igyekeztek törleszteni és azon kívül minden más kötelezettségüket időben és pontosan teljesítették vagy teljesítik az elsétálás jogintézményének bevezetéséig – tette hozzá sz elnök. - Ennek részletei kapcsán azonban a mindenkori törvényhozást illeti meg a döntés joga – jelentette ki Schadl György. hitelezés elsétálási jog adós
chevron_right elsétálási jog cimke (1 találat) Újabb mentőöv a legatyásodott devizahiteleseknek? Cikk A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült kormányzati berkekben is. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A hazai elsétálási jog például csak az azóta átváltott korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, mégpedig azért, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása, a törlesztőrészletek megemelkedése. Adódik emellett még egy lényeges szempont: az elsétálási jog jelentette előnyös lehetőség csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben igyekeztek törleszteni és azon kívül minden más kötelezettségüket időben és pontosan teljesítették vagy teljesítik az elsétálás jogintézményének bevezetéséig. Ennek kapcsán Schadl György megemlített egy friss hazai jogszabályt. Eszerint – az adósokat védendő – jelenleg a fogyasztói hitelből eredő tartozás esetén az ügyfél lakóingatlanát az ingatlan értékének száz százalékánál alacsonyabb áron nem lehet értékesíteni a végrehajtásban. Sok helyen azonban az árverések sikertelenek, ugyanis ennyiért nem kelnek el az ingatlanok. – Az adós tartozása tehát nemcsak fennmarad, de kamatozik is, miközben a hitelező sem jut hozzá a követeléséhez – összegzett az elnök.
A változás haladékot ad az adósoknak, a szabályosan elárverezett ingatlanokat ugyanakkor legkésőbb a moratórium után át kell adni – húzta alá. Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését. Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését. Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték – írta a lap. Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése – jegyezte meg a végrehajtók vezetője. A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének.
1/2 oldal
Címkék: Hozzászólások 2010 március 15 én leszek 60 éves 55 éves korom óta 67 százalékos rokkant március 15 ut 38 éves munkaviszonnyal számomra melyik nyugellátás a kedvezőbb Tényleg a szöveg jobb oldala nem olvasható! S ezenkívül jó lenne nem az idézett Törvényeket, Rendeletek idézni, hanem a Hatályos jogszabályok egybeszerkesztett változata KELLENE IDE. Szerintem. 1955. Sajnos, rosszul olvasható a tájékoztató, mert egyes sorok vége - legalábbis az én gépemen - lemaradt. Kérdésem: 1955 június 5-én születtem, 37 év munkaviszonyom van, jelenleg létszámleépítés miatt munkanélküli vagyok. Kaphatok résznyugdíjat? Ha igen, hogyan igényeljem? Mert már mindenféle ellátásom lejárt. Előre is köszönöm, ha olvassák a kommentet a választ a levélcímre kérem. Ez történt a közösségben: A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a oldalon. Nyugdíjkorhatár alakulása 1990-től. Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Így nincs akadálya a 2018. évben nyugdíjba vonulók nyugellátása végleges megállapításának. Nyugdíj idén vagy januártól? Számoljon, mi éri meg jobban! Az év vége előtt a nyugdíjra jogosultak közül sokakban felvetődik: ha már decemberben is rendelkezik a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, már az idén vegye igénybe az öregségi nyugdíjat, vagy inkább nyugdíj jövő évi megállapításával jár jobban? Ennyit érnek a régi keresetek a nyugdíjban Április 3-ától hatályba léptek a 2017. évi valorizációs szorzók. Így már nincs akadálya annak, hogy meg lehessen állapítani a 2017-évben nyugdíjba vonulók végleges nyugellátását. 2. A KERESETEK ALAKULÁSA 1988–1998 KÖZÖTT. Idén megy nyugdíjba? Ennyivel kell felszorozni a kereseteket Megjelent a nyugdíj számításánál használandó valorizációs szorzószám rendeletének tervezete a kormány honlapján. Az öregségi nyugdíj kiszámítása 2017-ben. Példákkal, kalkulátorral A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati évek számától és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
Itt vannak a 2020. évi valorizációs szorzók A 2020-ban induló nyugdíjak visszamenőleg is teljes pontosággal megállapíthatók, miután a Magyar Közlöny 50. számában megjelentek az úgynevezett valorizációs szorzók. A rendelet március 23-ától hatályos. Ha idén megy nyugdíjba, így számolják ki az ellátását. Példákkal A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka. 2019. 02. 01. Nyugdíjkorhatár alakulása 1990 to imdb. Nyugdíjkalkulátor – valorizáció Érdekelne, hogy a napokban megjelent nyugdíjkalkulátorukban még a 2018. évi valorizációs szorzókat alkalmazzák vagy már a 2019. évit? Köszönettel: Balázs 2018. 08. 07. Nyugdíjmegállapítás Tisztelt Szakértő! Nemrég fedeztem fel, hogy a 168/1997. számú kormányrendeletben azt, hogy "az (1)-(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny.