A Gibraltári-szoros átkelőhelye a Gibraltári-szoroson átívelő hipotetikus híd vagy alagút ( legszűkebb pontján körülbelül 14 km vagy 9 mérföld), amely összekötné Európát és Afrikát. Spanyolország és Marokkó kormánya 1979-ben egy vegyes bizottságot [1] nevezett ki a két kontinens összekapcsolásának megvalósíthatóságának vizsgálatára, ami a sokkal szélesebb körű Euromed Transport projektet eredményezett. [2] 2021 januárjában arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság és Marokkó tárgyalni fog a Gibraltár és Tanger közötti átkelő megépítéséről. [3] Délre néz a Mirador del Estrechoból, kilátással Spanyolországban a Gibraltári-szorosra. Gibraltári-szoros - abcdef.wiki. A képen balra Ceuta, jobbra (a képen kívül) pedig Tanger látható. 1 híd 2 Alagút 2. 1 Tervezés 2. 2 Technikai szempont 3 Lásd még 4 Hivatkozások 5 Külső hivatkozások Számos mérnök tervezett hidakat különböző vonalakban és eltérő szerkezeti konfigurációkkal. TY Lin professzor javaslata a Point Oliveros és Point Cires közötti átkelésre mély mólókkal, 14 kilométer hosszú, 910 méter magas (3000 láb) tornyokkal és 5000 méteres (16 000 láb) tornyokkal szerepelt.
In: Nature Vol. 462, 2009. december 10., 778-781., Doi: 10. 1038 / nature08555. ^ Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet: Az óceánok és tengerek határai. (= 28. sz. Különkiadvány). 3. kiadás, Inprimerie Monégasque, Monte-Carlo 1953 ( teljes szöveg PDF fájlként). ^ RG Johnson: A klímaberendezéshez gátra volt szükség a Gibraltári-szorosnál. In: Eos, Tranzakciók American Geophysical Union. 1997. július 8., 78. Hajó Gibraltári-szorosban – Utazás komppal – Komp- és hajójegy foglalás | Kompjegy.com. évfolyam, 27. szám, 277–281. Oldal, doi: 10. 1029 / 97EO00180.
Utazzon hajóval a Gibraltári-szoroson át Észak-Afrikába! Foglaljon hajójegyet nálunk! Észak-Afrikába Gibraltáron át vezet az út, illetve hajóút. Gibraltar szoros terkep van. A Gibraltári-szoros köti össze Európát Afrikával, illetve tengeri viszonylatban az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel, ezért itt hajózni külön élmény az utazónak. Marokkó, Tunézia és Algéria kikötőibe irányulnak hajó- és komp járatok, de rövid hajóúttal át lehet utazni a Marokkó tengerpartján elhelyezkedő Ceuta spanyol autonóm városkába. Tippek a kereső használatához: Ismeri az indulási kikötő nevét? Ha tudja a kikötő nevét, írja be a keresődoboz "Kifelé út" mezőjébe, válassza ki a megfelelő útvonalat, adja meg a személyek számát, az autó kategóriáját, és kattintson a keresés gombra! Nem tudja, honnan indul a hajó? Ha nem ismeri az indulási kikötő nevét, kattintson a térkép feliratra, keresse ki a térképen az indulási várost, vagy kikötőt, kattintson rá, a felkínált opciók közül válasssza ki a viszonylatot, ez egyből beíródik a kereső megfelelő mezőjébe.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Ez a szócikk a tengerszorosról szól. Hasonló címmel lásd még: Gibraltár (egyértelműsítő lap). Gibraltári-szoros A Gibraltári-szoros az űrből Országok Gibraltár Spanyolország Marokkó Ceuta Legnagyobb szélesség 14 km Elhelyezkedése Gibraltári-szoros Pozíció Spanyolország térképén é. sz. 35° 56′ 41″, ny. h. 5° 34′ 10″ Koordináták: é. 5° 34′ 10″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltári-szoros témájú médiaállományokat. Átkelés a Gibraltári szoroson - gaz.wiki. A Gibraltári-szoros ( arabul جبل طارق, spanyolul Estrecho de Gibraltar) az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros. Szélessége 14 km, mélysége körülbelül 300 m. A szoros északi oldalán Gibraltár és Spanyolország, a déli oldalán pedig Marokkó és Ceuta (Spanyolország észak-afrikai exklávéja) található.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek. A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni. A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
CoronaVirus | Töltődik, kérjük várjon Topiknyitó: harlem 2020. 01. 25. 23:26 Rendezés: Hozzászólások oldalanként: Topik gazda aktív fórumozók legfrissebb topikok Összes topik 15:06 15:05 15:04 15:02 14:52 14:47 14:43 14:38 14:36 14:30 14:11 13:58 13:57 13:54 13:41 13:31 13:17 13:10 13:09 12:37 12:35 11:32 11:31 11:25 11:20 11:18 10:52 10:44 10:38 09:37 09:26 08:56 08:26 friss hírek További hírek 15:00 14:58 14:22 14:20 14:04 14:01 14:00 13:49 13:44 13:43 13:36 13:32 13:29 13:20 13:08
A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
A megismételt antitesttesztek 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem, röviden SE laboratóriumi vizsgálatán - mondta Merkely Béla az M1 aktuális csatornán szerdán. Az intézmény rektorának tájékoztatása szerint az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem, vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket. A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak - emelte ki. A pozitivitás a Szputnyik- és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt. A Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye. Merkely Béla azonban kiemelte: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme.
A kutatók négyféle adathalmazt vettek alapul: a napi és a teljes megerősített esetszámokat, illetve ugyanezen két nézetben a halálozási számokat. A COVID-19 adatok a CSSE-től származnak (Center for Systems Science and Engineering, Johns Hopkins University), és a 2020. szeptember 1-ig terjedő időszakot fedik le. A regionális bontásban szereplő adatokat országszinten összeadták, ugyanis a Benford-szabály vizsgálata szempontjából a minél nagyobb megfigyelésszám elérésére kell törekedni. Itt viszont máris megjegyzendő, hogy Kína esete nehezen elemezhető, mert a hivatalos statisztikák szerint náluk igencsak hamar stabilizálódott a helyzet, és emiatt nincs elegendő megfigyelés. A kutatók ezért Kína esetében úgy döntöttek, hogy mégis szerencsésebb az esetszámokat régiós szinten vizsgálni, hogy ezzel is növeljék a megfigyelések számát. A Benford-szabály szerint a megfigyelésekben a vezető számjegyek a következő gyakorisággal kellene, hogy előforduljanak: Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy pusztán az elméleti megoszlástól való eltérés még nem jelenti azt, hogy a számokat manipulálták volna.
Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus - például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő - vagy immunszupresszív kezelésben részesülő - betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki. Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik. A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti - tette hozzá. Kiemelt kép: Getty Images Fontos összefüggésre derült fény az influenzaoltás és a Covid-19 szövődményei között Egy friss tanulmány szerint az influenzaoltás védhet a Covid-19 súlyos következményeitől.
Érdemes emiatt a vizsgálatot olyan módon elvégezni, hogy meghatározunk egy kritikus értéket vagy egy statisztikai szignifikancia szintet, ami alapján elfogadjuk, hogy egy-egy adathalmaz megfelel-e a Benford-szabálynak. A kutatók jelen esetben William Goodman munkájára hagyatkozva a 25%-nál nagyobb normalizált négyzetes eltérés esetén (d-faktor) tekintették manipuláltnak az adatokat. Gyanús eredmények A kutatók fő megállapítása, hogy a COVID-19 esetszámai általában megfelelnek a Benford-szabálynak, vagyis az első számjegyek gyakoriságai hasonlóan oszlanak meg, mint az az elméletből következne. Az összes országon elvégzett mérések szerint a d-faktor pusztán 3%, vagyis nagyon közel van a várt értékhez. Ezt követően a kutatók sorra vették az olyan országokat, ahol kellően nagyok az esetszámok ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelően elvégezhető legyen. Következtetéseik szerint nem látszik nyoma adatmanipulációnak a legtöbb vizsgált országnál, mint amilyen az USA, Brazília, India, Peru, vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaság.