Az angol és francia rendi monarchia kialakulása Rendek: a feudális társadalom azonos kiváltságú és gazdasági helyzetű csoportjait, amelyek közösen lépnek fel az érdekeikért. Rendi monarchia: az az államforma, amelyben a hatalmat a király és a rendek gyakorolják együttesen. Az országgyűlésen együtt hozzák a törvényeket, közösen vetik ki az adókat, és a rendek jóváhagyása nélkül az uralkodó nem hívhatja hadba a hadsereget. Anglia: a XII. században az angol trón a Plantagenet II. Henrik örökli. Megfékezi a feudális nagyurakat, kiterjeszti a bíróságok hatáskörét, és erős hadsereget szervez. Fia I. János elveszíti franciaországi örökségét. Amikor vissza akarja szerezni az elveszett területeket, 1215-ben az angol főurak rákényszerítik a Magan Carta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására. I. (földnélküli) János halála után a városi polgárok és lovagok fegyvert fogtak a nagybirtokos körök ellen. Vezetőjük Simon de Monfort lett. Francia forradalom - Kvíz. Győzelmük után Simon de Monfort lett a kormányzó, aki 1265-ben az eddig csak főurakból álló parlamentbe meghívta a városok és köznemesek képviselőjét is.
Ennek a hatalmas munkának az egyik oszlopa volt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, melyet nagyrészt La Fayette márki fogalmazott meg, a nemzetgyűlés képviselői pedig 1789. Francia rendi gyűlés se. augusztus 26-án hagytak jóvá. Köznapian fogalmazva, ez a "műfaj" nem volt ismeretlen a törvényalkotók számára, hiszen 1689-ben, az angol "dicsőséges forradalom" során hasonló szándékkal vetették papírra a Jogok Nyilatkozatát – Bill of Rights –, majd ezt a példát követte az Amerikai Jogok Törvénye is – igaz, utóbbi már 1791-ben született meg. A múltbéli példák mellett a francia felvilágosodás nagy alakjai, többek között Montesquieu és Rousseau eszméi is befolyásolták az alkotókat, a hatalmi ágak szétválasztásának, az emberrel született természetes jogoknak az ideáit elvégre a felvilágosult Franciaországban vetették először papírra. Fontos megjegyezni, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei nem csak Franciaországra vonatkoztak, hanem az egész emberiséghez kívántak szólni – a forradalmi eszmék ilyetén exportja egyébként később sem volt idegen a franciáktól.
Franciaország – 12-13. század Meggyorsult a városok fejlődése, erősödik a királyi hatalom IX. Lajos (1226-70) – reformjai erősítették a királyi hatalmat Fejlesztette az államigazgatás szerveit, pénzverés, királyi főbíróságok IV. (Szép) Fülöp – még jobban erősödik a hatalom Megszerezte Champagne grófságát, meghódította Flandriát. Kellett a pénz a hódításokra à megadóztatta az egyházat à VIII. Bonifác kiközösítette Fülöp megtiltotta a pápai jövedelmek kivitelét, elfogatta a pápát. A pápaság behódolt a francia királyi hatalomnak. (1309. a pápák hetvenéves avignoni fogsága) 1302. első rendi gyűlés – megnyerje az embereket (papság, nemesség, városi polgárság) Rendi monarchia A rendi monarchiák megszilárdulása Nyugat-Európában 13-14. fordulóján megtorpan a gazdasági fejlődés, éhínség, járványok Angol-francia ellentétek à 1328. Francia forradalom (1. rész) | Út a rendi gyűlés felé - YouTube. kihalnak a Capetingek à VI. Fülöp francia király lesz III. Edward angol király nem ismerte el, parasztfelkelések, Százéves háború (1339-1453) 1358. Észak-Franciaország – felkelés (Jacquerie), Guilleaume Caillet vezette, plebejusok is csatlakoztak, de a nemesség leverte 1348. pestisjárvány Angliában à munkaerőhiány à nemesség röghöz kötést akart Prédikátorok lázították a népet (John Ball à bebörtönözték) Százéves háború à újabb adók à 1381.
június) 83 A népforradalom (1789. július) 94 A népforradalom következményei (1789. augusztus-október) 102 AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS. A KOMPROMISSZUM KUDARCA (1790) 110 A Nemzetgyűlés, a király és a nemzet 110 A nagy politikai kérdések 115 A kiegyezési politika tetőpontja és bukása 117 AZ ALKOTMÁNYOS BURZSOÁZIA ÉS FRANCIAORSZÁG ÚJJÁTEREMTÉSE (1789-1791) 121 1789 elvei j 121 A burzsoá liberalizmus 126 Az intézmények ésszerűsítése 134 Új társadalmi egyensúly felé: assignaták és nemzeti javak 141 AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS ÉS A KIRÁLY SZÖKÉSE (1791) 146 Ellenforradalom és népi mozgolódás 146 A forradalom és Európa 149 Varennes: a király megtagadja a forradalmat (1791. június) 153 A TÖRVÉNYHOZÓ GYŰLÉS. A HÁBORÚ ÉS A TRÓN MEGDÖNTÉSE (1791. OKTÓBER-1792. AUGUSZTUS) 158 Út a háború felé (1791. október-1792. április) 158 A trón megdöntése (1792. április-augusztus) 166 "A SZABADSÁG ZSARNOKSÁGA" FORRADALMI KORMÁNY ÉS NÉPI MOZGALOM (1792-1795) A TÖRVÉNYHOZÓ GYŰLÉS FELOSZLÁSA. Francia rendi gyűlés 4. FORRADALMI FELLENDÜLÉS ÉS NEMZETI VÉDELEM (1792.
"Éjszakánként eszembe jut még, ami történt, és akkor nem tudok aludni. " – Fiatalok, akik jóval a st… Gyerekkel Vagyunk - Ma 12:21 Életmód Rengeteg kitartás, akarat és óriási szerencse is kell ahhoz, hogy valaki maga mögött hagyja a mélyszegénységet, amelybe beleszületett. A miskolci Nyitott Ajtó Baptista Szakképző pedagógusai már számos fiatalkorúnak segítettek új esélyt adni. Cikksorozatunkban az iskola néhány diákja mesél arról, hogy mit tart magáról fontosnak: honnan… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók "Éjszakánként eszembe jut még, ami történt, és akkor nem tudok aludni. " – Fiatalok, akik jóval a startvonal mögül indul… Startlap - Ma 12:21 Életmód Rengeteg kitartás, akarat és óriási szerencse is kell ahhoz, hogy valaki maga mögött hagyja a mélyszegénységet, amelybe beleszületett. Cikksorozatunkban az iskola néhány diákja mesél arról, hogy mit tart magáról fontosnak: honnan…
2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Fiatalok, akik jóval a startvonal mögül indultak – Anikó és István története Rengeteg kitartás, akarat és óriási szerencse is kell ahhoz, hogy valaki maga mögött hagyja a mélyszegénységet, amelybe beleszületett. A miskolci Nyitott Ajtó Baptista Szakképző pedagógusai már számos fiatalkorúnak segítettek új esélyt adni. Cikksorozatunkban az iskola néhány diákja mesél arról, hogy mit tart magáról fontosnak: honnan…
A Rogers Személyiségközpontú Oktatásért Alapítvány Budapestről, valamint az Innovatív Oktatásért Intézet a TANDEM, n. o. -val Komáromból közösen segíti a kiválasztott iskolákat a bullying megelőzésében és kezelésében képzésekkel és mentorálással. Hozzászoktunk, hogy a pedagógus a tudás birtokosa, akinek az a dolga, hogy ezt a tudást átadja. Erre készíti fel a leendő pedagógusokat az egyetem is: a frontális tudásátadásra. Ahhoz már kevésbé kapnak hatékony eszközöket, hogyan bánjanak az osztállyal, mint közösséggel. Ami a felnőtteknek a munkahely, az a gyerekeknek az iskola: reggel elmennek oda, és a legtöbb esetben csak délután mennek haza. Vagyis az aktív napi idejüknek csaknem kétharmadát az iskolában töltik, ezért a szociális interakcióik legnagyobb részét az iskolában élik át. Teljesen természetes, hogy ezek között megjelennek a konfliktusok is. Nem az a kérdés, hogy a gyerekek és fiatalok kortárs csoportjaiban bántják-e egymást, hanem hogy mi, felnőttek hogyan reagálunk minderre, illetve miként dolgozzuk fel a történteket.
Ő ugyanis nagyon sok különleges bogarat és rovart tart otthon, melyeket élménypedagógiai foglalkozásokra visz el, közben sok-sok tudást ad át a gyerekeknek. A diákok az előadás után rajzot, festményt, papírfigurákat, textilmunkákat, maketteket készítettek a rovarokról és bogarakról, de születtek alkotások az erdőről, a természetről vagy korábbi tanulmányok alapján például színes pillangókról és más erdei állatokról is. Nem lehet letenni – Több célunk is volt a programmal. A környezet és természet szeretetére nevelés, a képzőművészeti terület fejlesztése. Szerettük volna, ha a gyerekek anyanyelvi képességei is fejlődnek. Így meséket írtunk a rajzokhoz. Ez hosszú folyamat volt, először csak beszélgettünk az alkotásokról, majd szavakat gyűjtöttünk, meséket olvasgattunk, fejlesztettük a gyerekek fogalmazási készségeit, a kitalált történeteket eljátszottuk, majd a megszületett meséket javítottuk és megbeszéltük, hogy melyiknek mi legyen a vége. Sok munka után aztán megszülettek a rajzokhoz a kedves és tanulságos mesék.