Fontos, hogy ezeket a nagyobb, filozofikus kérdéseket ismételjük meg minden fordulóban az újabb és újabb menedzserekkel való beszélgetések során, mert eltérő válaszokat kaphatunk. Címkék: állásinterjú, kérdések, HR, álláskeresés, pályázat Szemlézte: Fogas Krisztina Hasznosnak találta a cikket?
Itt nemcsak az a fontos, hogy milyen információkat oszt meg veled, hanem az is, hogy hogyan viselkedik a váratlan kérdéseknél, milyen stílusban beszél az előző munkahelyéről, főnökéről. Olyat kérdezz, ami tényleg érdekel A net tele van tuti kérdésekkel, amelyek a mélyinterjúknál is jobban megmutatják, ki a legjobb jelölt számodra. Ezek általában látszólag oda nem illő, meglepő kérdések, amelyekkel az alany reakcióját tesztelheted. De ha egy könyvelőt keresel, tényleg az a legfontosabb kérdés, hogy mit válaszol a "milyen autó, állat, tárgy lennél" kérdésre? Amit ne kerülj meg: milyen távra tervez, mit akar csinálni öt év múlva? Milyen ambíciói vannak a cégen belül? Mit kérdezzünk az állásinterjún?- HR Portál. Itt nem árt reálisan felmérned, hogy te mit tudsz ajánlani. Ha például titkárnőre van szükséged, vagy éjjeliőrt keresel egy fatelepre, nem a szakmai előrelépés a legfontosabb számára, hanem mondjuk a biztos munkahely. De számodra sem a karrierépítő jelölt a nyerő, fontosabb a precizitás, megbízhatóság. Érdemes odafigyelni, amikor kis cég vezetője interjúztat leendő munkaerőt Forrás: Getty Images/iStockphoto/imtmphoto/Imtmphoto Adott cégméret és pozíció esetében releváns kérdés, hogy mit tud a jelölt rólad, illetve a cégedről.
"Milyen projekteken kellene dolgoznom előreláthatólag a kezdés utáni 30, 60, illetve 90 napban? " Fontos, hogy pontosan tisztázzuk, milyen feladataink lesznek első körben. A lényeg, hogy igyekezzünk addig kérdezni, amíg ki nem derül, mik a pontos elvárások és kitűzött célok. Néhány munkakör specifikus elvárásáról már korábban is beszámoltunk, itt érdemes előre tájékozódni: közszféra, szakmunkás, IT, marketing, PR, kereskedelem, építőipar. "Hogyan és mi alapján méri a vezetőség a munkavállalók teljesítményét és sikerét? 8 kérdés, amit muszáj feltennünk az állásinterjún | Profession. " Nem árt, ha tudjuk, milyen szempontoknak kell majd megfelelünk, illetve mire kell odafigyelnünk, ha sikereket szeretnénk elérni. Kérdések az utolsó körben Ha már idáig eljutottunk, majdnem biztosak lehetünk benne, hogy a szakmai felkészültségünkkel és tapasztalatunkkal minden rendben. Már csak az a nagy kérdés, hogy vajon mennyire passzolunk a cégkultúrába. "Mit tud nekem elmondani a csapatról, akikkel együtt dolgozom majd? " Velük töltjük majd az időnk nagy részét, így jó, ha előre tudjuk, milyen dinamikák működnek a csapatban, hogy fel tudjunk készülni, illetve mi is el tudjuk dönteni, be tudunk-e majd illeszkedni.
Hogyan értékeli a cég jelenlegi helyzetét? Van-e olyan terület esetleg, ahol lehetne fejleszteni? Jobb tisztában lenni az esetleges hiányosságokkal, mielőtt csatlakozunk egy céghez. Ez a kérdés azt is sugallja, hogy szeretnénk a vállalat működését jobban megismerni. Milyen eszközzel mérik a sikert? Megtudhatjuk mit várhatunk a cégtől miután csatlakozunk. Mivel segítik a munkavállalók előbbre jutását? Ezzel azt érzékeltetjük, hogy készen állunk a kemény munkára, mindent megakarunk tenni a sikeres működésért. Érdekes lehet: Állásinterjú-etikett Próbálj meg lazítani? Fontos, hogy kérdezzünk, hiszen ezzel érdeklődést mutatunk a pozíció iránt. Mit kérdezz az állásinterjún? - Női Portál. Kérdezhetünk például a munkafolyamatokról, vagy arról, hogy az adott pozícióban milyen egy átlagos munkanap, mire kell számítani. De ha lehet, ne kérdezzünk rá a pihenőidőre, mert azzal azt sugallhatjuk, szívesen állunk oda úgy a munkához, hogy más is odaférjen. Ezo mizéria Elképzelhető, hogy számunkra nagyon fontos a csillagok állása, meglehet, még ezt az ajánlatot is ez alapján találtuk, de ha lehet, ezt ne hangsúlyozzuk, és a cégvezető aszcendesének sem kellene fontosnak lennie számunkra.
Az álláshirdetésekben megadott pozíció igen keveset mond arról, valójában kire is van szüksége a cégnek. Tartsuk észben, hogy a vállalat nem egy titulusra, hanem egy létező, élő csapatba keres embert, akinek valamilyen szerepet be kell töltenie. Derítsük ki, hogy mire van szüksége a cégnek. Kreatív erőre, "ötletemberre", mentorra, vezetőre, szabálytörőre vagy szabálykövetőre? Fontos tudnunk, hogy a szerep, amit nekünk szánnak, valóban megfelel-e személyiségünknek és karrier céljainknak. 2. A meghirdetett pozíciónak milyen szerepe van a vállalat fejlődésében? Használjuk ezt a kérdést arra, hogy feltérképezzük, milyen nagyságrendű elköteleződést várnának tőlünk új munkahelyünkön. Gondoljuk át, hogy egy alacsony vagy egy magasabb felelősséggel járó szerepben érezzük-e jobban magunkat, illetve vágyunk-e arra, hogy munkánk egy általánosan elismert és reflektorfényben álló tevékenység legyen, vagy megelégszünk a háttérember szerepével. 3. Kik lennének a munkatársaim? A legjobb állásinterjúkon 3-4 csoporttag is részt vesz.
Figyelt kérdés Voltam mostanában pár állásinterjún, és ugye mindig azzal zárul, hogy "van-e esetleg valami kérdése? " Hát én ilyenkor alig tudok mit kérdezni, mert mindent ami eszembe jut, hogy fontos lehet, már elmondták maguktól (ez lenne az első munkám, így nincs sok tapasztalatom, hogy mikre érdemes rákérdezni), a fizut meg ugye nem illik addig említeni, míg ők nem említik. De mindig érzem, hogy nincsenek lenyűgözve az "azt gondolom, minden lényeges kérdést érintettünk" választól. Múlt héten egy fejvadász cégnél voltam interjún, ott sem tudtam mit kérdezni, de a csaj egyszerűen tényleg MINDENT elmondott. Szerencsére továbbjutottam, holnap megyek magához az alkalmazó céghez, és elő kéne rukkolni pár jó kérdéssel, de mik legyenek ezek? Nem akarom, hogy ezen múljon, így is nagyon stresszes leszek. :\ 1/2 anonim válasza: Szerintem belehet dobni olyan kérdéseket, hogy pl "milyen a munkahelyi légkör? ", "a dolgozok között csak munkakapcsolat van, vagy munkaidőn túl is tartják a kapcsolatot?
Feltehetően a 14. századból származó sírokat és egy ólomból készült szarkofágot találtak a 2019-es pusztító tűzvész miatt restaurálás alatt álló párizsi Notre-Dame katedrálisa alatt. A Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint a "figyelemre méltó tudományos színvonalú" temetkezési helyek az ókori templom tornyának újjáépítésének előkészítő munkálatai során kerültek elő azon a központi helyen, ahol a kereszthajó keresztezi a hajót. Hogyan tették a viking rajtaütések álmos mezővárosból egy birodalom központjává Párizst? - Nemzeti.net. A sírok között rejtőzött egy "teljesen megőrzött, emberalakú, ólomból készült szarkofág". Feltételezések szerint a koporsót egy magas rangú méltóság számára készíthették az 1300-as években, tehát a székesegyház építését követő évszázadban. A sírokhoz hasonlóan festett szobrok elemei közvetlenül a székesegyház jelenlegi padlószintje alól kerültek elő, amelyek az eredeti, 13. századi szentélykorlát részeiként azonosíthatók, mint az oltárterületet a hajótól elválasztó építészeti elem. A régészek finoman megtisztították és feltárták a földből előkerült szobrokat, köztük egy pár faragott kezet.
Amikor az első boszorkányperekre sor kerül az 1400-as években, a középkor már épp az utolsókat rúgja. Bár többféle definíció is létezik rá, a középkor kezdetét általában a Római Birodalom bukásához vagyis az V. századhoz kötik, a végét pedig a XV. század végéhez vagyis Amerika felfedezéséhez. VIII. Ince pápa csak alig pár évvel azelőtt adta ki a bulláját a boszorkányság ellen, hogy Kolumbusz Kristóf elérte volna az újvilágot. A boszorkányüldözések nagyja a kora-modern időkre tehető. Az utolsó ember, akit boszorkányság miatt végeztek ki Európában, Anna Göldi volt, aki 1782-ben lett lefejezve. Egyébként több példa is van rá, hogy az utókor a középkort kegyetlenebbnek akarja leírni, mint amilyen valójában volt. Jellemző, hogy a közhiedelem szerint az egyik legbrutálisabb középkori kínzóeszköz, egy fémtűskékkel teli szarkofág a vasszűz volt. Pedig ez sose létezett. Valójában az 1700-as években találta ki egy német professzor. A nemesek élhettek az első éjszaka jogával. Párizs: a háború napokon belül megdrágul Moszkva számára - Infostart.hu. Ha a jobbágyaik megházasodtak ők hálhattak először a menyasszonnyal.
Az 1416. november 22-én kelt végrendeletében könyvtárának nagy részét az egyik unokaöccsére, Perrier-re hagyta, akiről keveset tudunk. Nicolas Flamel sírköve Forrás: Musée de Cluny A dokumentum azonban feltárja Flamel gazdagságát: a felesége korábbi házasságaiból szerzett vagyonán kívül írástudói munkájával kereste a kenyérre valót, amely a középkorban jól fizető foglalkozásnak számított. Néhány újabb kutatás szerint a házaspár illegális üzleti kapcsolatok révén gazdagodhatott meg, ami talán azt is megmagyarázza, hogyan kerültek kapcsolatba az alkímiával. Párizs, ajtó, középkori, részletek. | CanStock. Egy titokzatos kéziratot próbált megfejteni A legenda szerint Flamel álmában egy angyallal találkozott, aki fontos, titkokat rejtő könyvet vitt neki. Az angyal ezt mondta Flamelnek: "Egy napon olyat fogsz látni benne, amit senki más nem láthat... " Bár a férfit nyugtalanította az álom, az évek múlásával kezdett megfeledkezni róla. Egyszer azonban beállított a könyvesboltjába egy idős utazó, aki felajánlotta, hogy elad neki egy nagyon régi huszonegy oldalas és hét fejezetre osztott kéziratot.
A lap néhány vásárlója elküldte ugyanis a kivágott cikket a magyar rendőrségnek, követelve, hogy vessenek véget a szörnyűségeknek, de más levélírók jó eséllyel azt a kérdést is feltették, hogy miként lehetett hosszú éveken át elsiklani egy ekkora probléma felett. Párizs a középkorban. Az ötödik faj A kifejezést a mai new-age mozgalmak közös ősének tekintett, ma is létező teozófia – egykori magyar központjuknak, illetve a mozgalomnak korábban már egy egész Ismeretlen Budapest-epizódot szenteltünk – alapítója, Helena Blavatsky 1888-ban megjelent, a korábbi okkult tanokat nyilvánvaló butaságokkal és egészen kreatív ötletekkel vegyítő Titkos tanítás a (Secret Doctrine, 1888) említi először. Az online teljes hosszában elérhető mű szerint az emberiség története folyamán különböző, azt uraló gyökérfajok követték egymást – közülük a negyedik az atlantiszi civilizáció volt, az ötödik pedig az éppen uralkodó szuperemberek, azaz az árják. A Nyelv és Tudomány röviden így foglalta össze a lényeget: Mindenki árja, még a zsidók is (!
Ám miközben megismerte Párizs modern építészeti átalakítását Eugene Haussmann bárónál a tizenkilencedik század közepén, megdöbbentem, hogy a város mennyi részét mártották a történelem hátterébe. Elhatároztam, hogy keresek egy régebbi párizst, egy kevésbé ismert őst, akit a felújítások rétegei fedeztek fel, és álcázzák a legtöbb utazót, aki naponta felfelé és lefelé sétál. Gyorsan továbblépünk a mai napig, és még mindig keresem a párizsi Haussmann előtti történelem szépségét. Görgessen végig, hogy felfedezze Párizs legfontosabb középkori helyeit. melyeket arra biztatom, hogy felfedezd magadnak a következő fénykori látogatásod során. Folytassa a következőt: 2, 8. 02-től 08-ig # 1-es oldal: Palais du Louvre Ahogyan mindenki tudja, a Louvre Múzeum számos híres festményt büszkélkedhet számos folyosón, szobán és fülkében. De a hatalmas paloták, ahol a gyűjtemények épültek, sokkal haszontalanabb és szigorúan militarista céllal kezdték meg életét. A 12. századi védelmi erődítmény épült a Louvre néven ismert területen, amely védte Párizs középkori népét az északiaktól.
A viking kor kezdetét leggyakrabban 793-ra, a lindisfarne-i kolostor feldúlásának évére teszik. Az ezt követő évtizedekben az északiak kereskedelmi központot létesítettek Írországban, majd az angolszász királyságok elleni hadjáratok során több helyen megtelepedtek az északkelet-angliai Eboracum régi római erődje környékén, amit ők Jórvíknak neveztek – ma Yorkként ismerjük. Eközben keleti irányba is zajlott a terjeszkedés, ahol a helyiekkel elkeveredő, főleg Svédországból érkező északiakból született meg a rusz népcsoport. Az északiak a Dnyepert követve Konstantinápollyal, a Volgán és a Kaszpi-tengeren keresztül pedig Bagdaddal is kereskedtek. A fáradhatatlan fosztogatók dél felé is figyeltek: Nagy Károly birodalma a császár 814-es halála után meggyengült, így könnyű és kedvelt prédájává vált a viking portyáknak. 843-ban a hódítók elfoglalták a Noirmoutier-szigetet, ahonnan további támadásokat indítottak a Frank Birodalom ellen. 845-ben a hajóik felúsztak a Szajnán, útközben számos várost – a végén pedig még Párizst is – kifosztva.