Az olimpia idén nyáron július 24-én kezdődött volna, de a világméretű koronavírus-járvány miatt az elmúlt héten a halasztás mellett született döntés. A paralimpiát 2021. augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik. (forrás: MOB,, fotó: MTI/EPA/Franck Robichon)
Ezzel elég idő marad a még hátralévő kvalifikációs versenyek lebonyolítására is. Thomas Bach és Abe Sindzó japán miniszterelnök múlt kedden jelentette be a 2020-as játékok halasztását. A döntés példa nélküli a modernkori játékok 124 éves történetében. (MTI)
A tavalyinál is kevesebben jelentkeztek idén pedagógusképzésre Nem vonzó a pálya a felvételi adatok szerint. A legtöbb továbbtanuló gazdálkodástudományi területet választott. A szavazótábort folyton növelni kell A két választás közötti négy évben elhunytak száma miatt. Választásdemográfiai elemzés egy rendszerint figyelmen kívül hagyott szempont alapján.
És tudjuk, hogy mekkora a levegő és a víz törésmutatója, innen már csak ki kell számolnunk a théta2 értékét. Tegyük azt! A levegő törésmutatója ez a szám itt, 1, 00029 Tehát az lesz, hogy – három nulla van – 1, 00029 szorozva 35 fok szinuszával, és ez egyenlő a víz törésmutatója, ami 1, 33, tehát 1, 33-szor szinusz théta2. Most az egyenlet mindkét oldalát eloszthatjuk 1, 33-al. A jobb oldalon csak a szinusz théta2 marad, a bal oldalon segít majd a számológépünk. Hadd vegyem elő ezt a remek számológépet! Tehát ki szeretnénk számolni – és leellenőrzöm, hogy a számológép fok módra van beállítva – 1, 00029 szorozva 35 fok szinusza, ez lesz a számláló itt a bal oldalon, – a zöld rész – ami 0, 5737, osztva 1, 33-al. Csak elosztom a nevezővel. Amikor a választ (Ans) osztod, az a legutóbbi művelet eredményét jelöli, tehát a számlálót osztottam a nevezővel, és 0, 4314-et kaptam. Fénytörés Snellius--Descartes törvény - YouTube. Egy kicsit kerekítek rajta. Tehát azt kaptam, – színt cserélek – hogy 0, 4314 egyenlő szinusz théta2. És most ahhoz, hogy megkapjuk a thétát, a szinusz-függvény inverzét kell alkalmaznunk mindkét oldalra.
Videóátirat Ahogy ígértem, nézzünk néhány példát a Snellius-Descartes-törvényre! Tegyük fel, hogy van két közegem. Legyen ez itt levegő, itt pedig a felület. – Hadd rajzoljam egy megfelelőbb színnel! – Ez itt a víz felszíne. Szóval ez itt a vízfelszín. Tudom azt, hogy van egy beeső fénysugár, amelynek a beesési szöge – a merőlegeshez képes – 35 fok. És azt szeretném tudni, hogy mekkora lesz a törési szög. 78. A fény törése; a Snellius-Descartes-féle törési törvény | netfizika.hu. Tehát megtörik egy kicsit, közeledni fog a merőlegeshez kicsit, mivel a külső része kicsivel több ideig van a levegőben, ha a sárba belehajtó autó analógiáját vesszük. Tehát eltérül kicsit. És ezt az új szöget szeretnénk megkapni. A törési szöget akarom kiszámolni. Théta2-nek fogom nevezni. Mekkora lesz ez? Ez csupán a Snellius-Descartes-törvény alkalmazása. Azt a formát fogom használni, amely a törésmutatókra vonatkozik, mivel van itt egy táblázatunk a FlexBook-ból a törésmutatókkal – ingyen beszerezheted, ha szeretnéd. Ebből megkapjuk, hogy az első közeg törésmutatója, – ami a levegő – a levegő törésmutatója szorozva a beesési szög szinuszával, esetünkben 35 fok, egyenlő lesz a víz törésmutatója szorozva ennek a szögnek a szinuszával – szorozva théta2 szinuszával.
Tehát azt kapod, hogy inverz szinusz... Ez nem azt jelenti, hogy szinusz a mínusz 1. -en. Arkusz-szinuszt is írhatnék. Inverz szinusz 0, 4314 egyenlő lesz, szinusznak az inverz szinusza magával a szöggel lesz egyenlő. Legalábbis amikor normál skálájú szögekkel dolgozunk, akkor mindig magával a szöggel lesz egyenlő, és ez erre a szögre is igaz. Ha bármi ezek közül zavaros lenne, érdemes átnézned a szinusz- és koszinusz-függvény inverzéről készült videókat. Snellius-Descartes-törvény példák 1. (videó) | Khan Academy. A trigonometria fejezetben találod őket. De viszonylag könnyen kiszámolhatjuk a szinusz inverzét ebben az esetben. Ez itt ugye szinusz, ha viszont megnyomod a másod (2nd) gombot, a szinusz inverzét kapod. Tehát inverz szinusza, vagy arkusz szinusza ennek a számnak. Ahelyett, hogy újra begépelném, előbb a másod (2nd), majd a válasz (Ans) gomb. Tehát ennek a számnak az inverz szinuszát veszem. Épp ezt csinálom itt, és egy szöget fogok kapni. Mégpedig 25, 55-öt, vagy kerekítve 25, 6 fokot. Tehát ez a théta2 egyenlő lesz 25, 6-del, vagy legalábbis körülbelül 25, 6 fokkal.
Kezdjük a legegyszerűbbel! Számoljuk ki ezt a szakaszt! Úgy nézem, ez később is hasznos lehet még. Vegyük tehát ezt a szakaszt! Vagyis a vízfelszín mentén a távolságot, egészen addig, ahol a lézerfény eléri a vízfelszínt. Ez egyszerű alkalmazása a Pitagorasz-tételnek. Ez itt egy derékszög, ez pedig az átfogó. Szóval ez a távolság, nevezzük x távolságnak, x négyzet plusz 1, 7 méter a négyzeten egyenlő lesz 8, 1 négyzetével, sima Pitagorasz-tétel. Tehát x négyzet plusz 1, 7 a négyzeten egyenlő lesz 8, 1 négyzetével. 1, 7 négyzetét kivonhatjuk mindkét oldalból. Azt kapjuk, hogy x négyzet egyenlő 8, 1 a négyzeten mínusz 1, 7 a négyzeten. Ha x-re szeretnénk megoldani, akkor x ennek a pozitív gyöke lesz, mivel a távolságok csak pozitívak lehetnek. x egyenlő lesz gyök alatt 8, 1 a négyzeten mínusz 1, 7 a négyzeten. Vegyük elő a számológépünket! x tehát egyenlő lesz gyök alatt 8, 1 a négyzeten mínusz 1, 7 a négyzeten. És azt kapom, hogy 7, 9... – hadd kerekítsem – 7, 92. Tehát x körülbelül 7, 92, amúgy el is lehet menteni a kapott számot, hogy pontosabb eredményünk legyen.
Snellius–Descartes-törvény A fénytörés törvényének kvantitatív megfogalmazása Willebrord van Roijen Snellius (1591–1626) holland csillagász és matematikus, valamint René Descartes (1596–1650) francia filozófus, matematikus és természettudós nevéhez kötődik. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár egy síkban van. A merőlegesen beeső fénysugár nem törik meg. A beesési szög (α) szinuszának és a törési szög (β) szinuszának aránya a közegekben mért terjedési sebességek (, ) arányával egyenlő, ami megegyezik a két közeg relatív törésmutatójával (), azaz Snellius és Descartes kortársa, Pierre Fermat (1601–1665) francia matematikus és fizikus ezeket a törvényeket egyetlen közös elvre vezette vissza. A "legrövidebb idő elve" vagy Fermat-elv (1662) alapgondolata a következő volt: két pont között a geometriailag lehetséges (szomszédos) utak közül a fény a valóságban azt a pályát követi, amelynek a megtételéhez a legrövidebb időre van szüksége. Ebből például már a homogén közegben való egyenes vonalú terjedés magától értetődően következik, mint ahogy a fényút megfordíthatóságának elve is.