A földbe kapart kis gödröket többször is használja. Nem ritkán az illemhelyek akár méterre, vagy gyenge látásból messzebb találhatók a kotoréktól. A borz a szó legszorosabb értelmében mindenevő. Amit talál, vagy amii a legkönnyebben elérhető számára, azt addig eszi, amíg a készlet tart. A földön fészkelő madarak tojásaiban és borz látása okozott károk tekintetében továbbra sem egyértelmű, hogy a róka, a borz, vagy a vaddisznó a legjelentősebb pusztító, az viszont bizonyos, hogy az alföldi területeken a borz terjeszkedésével és állomány növekedésével egyre több kárt okoz a védett vagy a vadászható fajok fészkeiben. Milanovich Domi Rémálom az építkezés? A borz tápláléka fajokban gazdag, mezőgazdasági területen végzett hat éves vizsgálatban 25 állat- és 6 növény- erdei élőhelyen pedig 47 állat- és 11 növénytaxon fordult elő. A tavaszi és nyári táplálékában a gerinctelenek főként a gilisztákősszel pedig a növények a legfontosabbak, ám ekkor borz látása kisemlősök — különösen a mezei pocok — fogyasztása is jelentős lehet.
Föld alatt — föld fölött Habár a ragadozók rendjébe tartozik, mégis mindenevő. Rendkívül változatosan táplálkozik, az apróvadállományban és a kukoricavetésekben sokhelyütt komoly károkat okoz. Június 1. Éjszaka aktív, kotoréklakó, a dolgát illemhelyen végzi és a közvélekedéssel ellentétben nem alszik téli álmot. A gereznája értékes, a koponyája bírálható, a húsa ízletes — mégis kevesen vadásszák. Igen-igen, sokunk kedvencéről — avagy ellenségéről, a borzról van szó… A borz a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező menyétféle A borz a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező menyétféle. Szinte egész Európában előfordul, kontinensünkön kívül azonban Észak- és Közép-Ázsiában, egészen a Távol-Keletig ugyancsak megtalálható. Több tonna földet mozgathatnak meg Hegyvidéken akár méterig felhúzódhat, de már közepes magasságokban is ritkának számít. A legkedvezőbb feltételeket a dombvidékek és középhegységek kínálják, méteres tengerszint fölötti magasságig. Itt a rétekkel és legelőkkel határos erdőszéleket részesíti előnyben, a nedves talajt kerüli.
Az angina pectoris formái: Instabil angina pectoris: terhelés nélkül jelentkezik Krónikus stabil angina pectoris: mindig azonos terhelésre jelentkező, hosszabb ideig fennálló angina pectoris Prinzmetal angina pectoris: ritka forma, koszorúerek fokozott görcskészsége váltja ki Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris? A koszorúérgörcs diagnózisának felállításakor fontos a szív koszorúereinek vizsgálata, mivel a különféle tünetek erőssége nem mindig áll arányban a szervi eltéréssel. Az angina pectoris diagnosztikájában számos eljárás használható. Fontosak a képalkotó eljárások (például az ultrahang, mellkasröntgent) a laboratóriumi tesztek a vérzsírok eloszlását illetően, illetve az elektrokardiográf is. Szükséges ezek speciális vizsgálatainak elvégzése is a kórkép felderítéséhez, így lehetséges szívkatéterezés során érfestéses röntgentvizsgálatot vagy terheléses szívizotóp EKG vizsgálatot is végezni. Indokolt lehet a 24 órás EKG monitoros (úgynevezett Holter monitor) vizsgálat is, ami a csendes angina felfedésére használatos.
A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorúszerűen" futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó - cirkumflexus - artériának hívják). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér szintén az aortából, de külön ered. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szív koszorúereinek betegsége miatt romlik a szívizom oxigénellátása, amely zavart okoz a szívizom működésében és ez mellkasi fájdalom képében jelentkezik. Angina pectoris A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük angina pectorisnak. Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, mintha a mellkasra egy nehéz súly nehezedne, mintha valaki ráült volna a mellkasra. A klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba vagy a lapockák irányába sugárzik.
Az úgynevezett stabil angina pectoris esetében terhelésre jelentkezik a nyomó jellegű mellkasi fájdalom. A beteg gyakran úgy érzi, "mintha valaki ülne a mellkasán". A mellkasi fájdalom lehet bizonytalan, alig érezhető kellemetlen érzéstől kezdve nagyon erős mellkasi fájdalom is. Angina 9 oka, 11 tünete és 16 kezelési módja [teljes útmutató] Leggyakrabban a szegycsont mögött jelentkezik, de kisugározhat a bal vállba, a karba, az ujjakba, ritkábban az állkapocs, a torok, a fogak, vagy a jobb kar irányába. Bizonyos esetben csupán hasi fájdalom vagy hasmenés képében jelentkezik. A fájdalom alatt gyakran változik a pulzusszám, a vérnyomás, és gyakran kíséri verejtékezés vagy hányinger. Az angina pectoris másik formája, az úgynevezett nem stabil angina, mely tüneteiben nem, csupán a fájdalom jelentkezésének körülményében különbözik. Angina pectoris Ide tartozik a nyugalomban jelentkező angina, a crescendo erősödő angina, valamint az úgynevezett Prinzmetal-angina. Az angina pectoris lefolyása Minden mellkasi fájdalom esetében szükséges a kivizsgálás és a megfelelő kezelés, mellyel az esetlegesen jelentkező szívinfarktus megelőzhető.
A katéter testbe való bevezetése általában a combizom artériáján keresztül történik, innen vezetik fel egészen a koszorúerekig. Az ide eljuttatott kontrasztanyag segítségével a röntgenkép pontos információkat szolgáltat az érelzáródás pontos helyéről és mértékéről. Az érszűkület akkor számít igazán kritikus mértékűnek, ha az ér átmérőjének csökkenése meghaladta a 70%-ot. Ha a szűkület ennél kisebb, az általában nem váltja ki a tüneteket. A képalkotó diagnosztikai eljárások másik formája a szívultrahang, másnéven echokardiográfia, amely alkalmas mind anatómiai, mind funkcionális vizsgálatra. Ennek a vizsgálatnak a segítségével jól megfigyelhetők a szívbillentyűk, a szívizom, a bal kamra funkciói, működési zavarai, esetleges anatómiai eltérései. Bár a fizikális vizsgálat sok betegségnél megkerülhetetlen, az angina pectorisnál nem nevezhető alkalmasnak a diagnózis felállításához. Ennek oka, hogy a betegségnek nincs jellemző szívzöreje vagy vérnyomás-értéke. Az angina pectoris kezelése A betegség stabil formája csak gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
Hátterében a leggyakrabban az atheroszklerotikus plakk megrepedése áll. A megrepedést követően néhány másodpercen belül kialakul az ér lumenét részlegesen vagy teljesen elzáró trombus. Ezen betegség infarktusként kezelendő intenzív osztályon. EKG alapján állapítható meg a kezelés módja.
Az EKG-vizsgálat az alapvizsgálatok részét képezi. Hirtelen fellépő fájdalom esetén a szívizom-károsodást jelző biomolekulák vizsgálatát gyakran elvégzik az angina és a szívinfarktus elkülönítésére. (Ezek az anyagok a szívizom károsodásakor szabadulnak ki a szívizomsejtekből. ) Ilyenek, pl. a troponin, amely az egyik legspecifikusabb, ezért leggyakrabban vizsgált jelzőmolekula. A szívizom-károsodást követő pár órán belül megemelkedik a szintje, és magas marad akár két héten keresztül is. A CK-MB, kreatin-kináz nevű enzim jellemzően a szívizomban megtalálható izoenzim. Szintje a szívizom károsodásakor emelkedik meg. A vizsgálatok eredményétől függően a legtöbb esetben különféle terheléses vizsgálatok elvégzésére is sor kerül: leggyakrabban terheléses EKG-t készítenek. A tünetek kiváltásához szükséges fizikai aktivitás és maguk a tünetek is személyenként, alkalmanként, és az idő előrehaladtával változhatnak. Azoknál, akiknél a fentebb említett vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, koronária-katéterezésre, koszorúérfestésre is sor kerül, amely a szívizom keringési viszonyairól, ad felvilágosítást.