Pénzcentrum, 2020. január 13. (Hozzáférés: 2021. január 15. ) m v sz Eötvös Loránd Tudományegyetem Karok Állam- és Jogtudományi Kar Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Bölcsészettudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Informatikai Kar Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképző Főiskolai Kar Tanító- és Óvóképző Kar Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Gyakorló Iskolák Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Trefort Ágoston Gyakorlóiskola m v sz Budapest XI.
Az Intelligens Terepi Robotika mesterképzésre a jelentkezési határidő február 14 ♦Mi az az Intelligent Field Robotic Systems (IFRoS)? Az informatikus-mérnökök új generációját képezi, akik a közeljövőben terepi robotok képességeinek fejlesztésén dolgozva új alkalmazásokat és eszközöket készítenek. A terepi robotika olyan kültéri robotokkal foglalkozik, amelyek változó, természeti környezetben működnek: építkezés, erdészet, mezőgazdaság, bányászat, katonaság, régészet, távfelügyelet, vízfelszíni vagy víz alatti kutatásban. ♦ Melyek az IFRoS kutatási területei? Például mesterséges intelligencia, számítógépes látás, irányítás, 2-3D érzékelés, gépi tanulás, manipuláció. Jelentkezés és további információ: ♦ | Virtuális Campus túra Felvételizők figyelem! Egy virtuális Campus túrára invitálunk Benneteket a hallgatóink vezetésével. Izgalmas online kirándulást kínál mindazoknak, akik szeretnék egy kicsit közelebbről felfedezni Karunk legfontosabb helyszíneit. A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak.
Az 1980-as évek elején indult el a képzés a számítástechnika-tanári szakon, nappali és levelező tagozaton is. ELTE Lágymányosi kampusza a Pázmány Péter rakparton. Az Északi tömb 1994-1998 között, a Déli tömb 2001-ben készült el. Az Informatikai Kar nagyrészt a déli épületben (balra) működik A térképész szakon 1955 -ös indítása óta 500 hallgató szerzett diplomát. Eleinte csak minden harmadik évben indult képzés, majd 1973 -tól közös földtudományi alapképzéssel már évente volt lehetőség diplomaszerzésre. A képzés 1988 -ban vált önállóvá. Az Informatikai Tanszékcsoport (ITCS) 1984 -ben jött létre a Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék bázisán. A tanszékcsoporthoz a megalakulásakor két tanszék tartozott: a Numerikus Analízis Tanszék és az Általános Számítástudományi Tanszék. Az ITCS 1992 -ben egészült ki a számítóközpont kutatógárdájának egy részével, s megalakult a Komputeralgebra Tanszék. 1996. augusztus 1-jén az Általános Számítástudományi Tanszékből új egységként kivált az Információs Rendszerek Tanszék, az Informatikai Szakmódszertani Csoport és az Informatikai Csoport.
Szakirányok [ szerkesztés] Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! ELTE, Lágymányos, északi épület A programtervező informatikus alapképzési szak a nappali tagozaton öt szakirányt (A, B, C, T1, T2) ajánl a hallgatóknak. A mindenki számára kötelező alapvető informatikai készségek mellett az egyes szakirányok további speciális készségek megszerzését teszik lehetővé. A képzési idő a nappali tagozaton minden szakirányon 6 félév (ajánlott tanterv szerint). A modellező informatikus szakirányt ("A") azoknak a hallgatóknak ajánlják, akik matematikai modellek pontos megfogalmazását és numerikus, illetve szimbolikus számítási módszerek mélyebb ismeretét igénylő informatikai rendszerek tervezése és megvalósítása iránt érdeklődnek. A szakirány a gyakorlati készségek kialakítása mellett elsődleges céljának tekinti az informatikai mesterképzés megalapozását. A szoftverfejlesztő informatikus szakirányt ("B") az összetett szoftverrendszerek tervezése iránt érdeklődő hallgatóknak javasolják, azoknak, akik a szoftverfejlesztés elméleti és gyakorlati módszereinek, eszközeinek alapos ismeretére törekszenek.
A szakirány a gyakorlati készségek kialakítása mellett elsődleges céljának tekinti az informatikai mesterképzés megalapozását. A szoftveralkalmazó informatikus szakirányra ("C") olyan hallgatókat várnak, akik az informatika alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai iránt érdeklődnek, akik széles körű technológiai ismeretek megszerzése után kívánnak elhelyezkedni az informatika alkalmazásának legkülönbözőbb területein (például vállalati információs rendszerek, multimédia-alkalmazások stb. ). Elsődlegesen közvetlenül az alapfokozat megszerzése utáni munkavállalást segíti elő a képzés, de lehetőség van a tanulmányok mesterképzésben való folytatására is. A tanári szakirányokon ("T1" és "T2") olyan programtervező informatikus hallgatókat képeznek, akik az informatikus szakma mellett egy másik szakterületen is elmélyült ismereteket szereznek. A "T1" szakirányon az informatika a matematikával párosul. A "T2" szakirányon a javasolt választható szaktárgyak: biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, technika, természetismeret, valamint az angol és német nyelvek.
Ezek az ún. második (szakképzettség szakterületi ismeretei) a teljes képzés 180 kreditjéből 50 kreditet tesznek ki. A tanárszakra készülőknek 10 kredit értékben pedagógia-pszichológia modult is hallgatniuk kell. A tanári szakirányok a gyakorlati készségek kialakítása mellett elsődleges céljuknak tekintetik az informatikatanári mesterképzés megalapozását, de lehetőség van a tanulmányok programtervező informatikus mester képzésben való folytatására is. Az alapképzésben szerzett oklevél tanári szakirány elvégzése esetén sem jogosít fel tanításra. A szakirányok ún. kimeneti követelmények, a szakirányválasztás a képzés során szabadon módosítható. A szakirányok közötti átjárás - a tantervi követelmények és a kreditelismerési szabályok keretei között - akadálymentes. Mindezek figyelembevételével azonban előírják a kezdeti szakirányválasztást. Dékánjai [ szerkesztés] Dr. Kozma László Kutatók [ szerkesztés] A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
A szabvány foglalkozik továbbá az épített közművek és a közterületen lévő fás szárú növények kapcsolatával, valamint előírásokat ad meg a fák és egyéb növényzet kapcsolatára az épített közművekkel.
MSZ 09-00. 0287:1986+1M:1997: 3-400KV-os berendezések túlfeszültség védelme. MSZ 09-57. 0011 sorozat: robbanó anyag ipari létesítmények létesítési biztonsági követelményei. MSZ 09-57. 0011-1:1987: fogalom meghatározások. MSZ 09-57-0011-2:1987: létesítmény kialakítása. MSZ 09-57-0011-3:1987: épületgépészeti előírások. MSZ 09-57-0011-4:1987:villamos előírások. MSZ EN 50090: EIB szabvány MSZ EN 292-1, 2:1993: gépek biztonsága, alapfogalmak, kialakítás általános elvei. Magyar Szabványügyi Testület > Szabványosítás > Hírek > 2021 > 11 > Megjelent a Közművezetékek elrendezése című szabvány új kiadása. MSZ EN 595 sorozat: építmények tűzvédelme. MSZ 11001-1... 6 sorozat: hűtőberendezések biztonsági előírásai. MSZ 15688:1991: villamosenergia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme. MSZ 15688:2009. villamos energia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme. MSZ 04-64:1990: építkezési felvonulási villamos berendezések követelményei. MSZ 151-1:2000: erősáramú szabad vezetékek. 1KV -nál nagyobb névleges feszültségű szabad vezetékek létesítési előírásai. MSZ 151-1:2000/1M:2010. szabad vezetékek létesítési előírása.
Bodócs Péter villamos vezetõ tervezõ mûszaki ellenõr 2. Az MSZT válasza: Tisztelt Bodócs Péter úr! Továbbítom Önnek a Kábelek és vezetékek mûszaki bizottság szakértõitõl érkezett válaszokat: 1. válasz: A szabvány csak a távolságot írja elõ, azzal a céllal, hogy az egyik bolygatásakor a másik ne sérüljön. Nincs meghatározott irány kijelölve. 2. válasz: Ajánlatos a helyi vízmûvekkel ill. vezeték tulajdonossal is egyeztetni. Elõfordulhat, hogy az MSZ 13207 elõírása nem egyezik a helyi társközmûvek üzemeltetõinek elõírásaival (pl: védõtávolság nagysága). 3. Általános szabványok. válasz: A biztonságos megoldás az, ha az 50 cm-t úgy értelmezzük, hogy a két kitérõ egyenest alkotó vezeték vízszintes síkjának távolsága, ha a kábel van az alsó síkon, illetve párhuzamos tengely esetén egy félhenger paláston lehet a helye a vízvezeték síkja alatt. Abban az esetben, ha kábel síkja felette van a vízvezeték síkjának a védõcsõ alkalmazása szükséges - de legalábbis célszerû. Tisztelettel: Nagy Gábor szabványosító menedzser Magyar Szabványügyi Testület 3.
2015. szeptember 23. | | 0 | Egy tervező kollégánk szabványértelmezési kérdésben kereste meg a Magyar Szabványügyi Testületet, valamint az MMK Elektrotechnikai Tagozatot. A levélváltást változtatás nélkül közöljük. 1. Bodócs Péter tervezõ kérdése az MSZT-hez: Tisztelt Nagy Gábor Úr! Telefonbeszélgetésünkre hivatkozva kérem, hogy az MSZ 13207:2000 szabvány egy részletére szabványértelmezést szíveskedjen adni. A mellékelt csõvezeték és kábel között tartandó távolság minimális mérete 50 cm. Ez azt jelenti, hogy a kábel akár a vízvezeték fölött 50 cm-re is vezethetõ, ahol az 50 cm a kábel és a vízvezeték alkotói közötti távolság, vagy a két vezeték a vízszintes vetületének az egymáshoz való távolságát kell 50 cm-re venni minimum. Msz 7487 2 3. Nézetem szerint a védõtávolság a kábel épségének megõrzése miatt szükséges, amely egy csõtörés feltárásánál biztos szakítást jelent, ha a kábel a csõ fölött van vezetve. Várva mielõbbi válaszát, amelyet a szakmai gyakorlatban iránymutatóként szeretném alkalmazni.