Az első azért szükséges, hogy a megsemmisüléstől megmeneküljenek ezek a kulturális kincsek, a második azért, hogy biztonságos körülményeket teremtve fenn is maradjanak a jövő nemzedékek számára, a harmadik azért, hogy közkinccsé, bárki számára elérhetővé válljanak. A múzeum története A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum alapítására 1973-ban került sor. A Múzeum az egykori Forgách-kastély főépületében kapott helyet, melyet 1969 és 1973 között újítottak fel. 1974-ben a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet egyik legfiatalabb intézményévé vált, miután a megye – a háborúban jelentősen sérült – régészeti, numizmatikai, kőzettani gyűjteménye a korábbi vármegyei múzeumból Szécsénybe került. Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik.
Forrás: Kubinyi Ferenc Múzeum, I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető. Forgách Zsigmond után második fia József örökli, a nagy angolpark létesítése az érdeme. A 19. század második felében a Pulszky család birtokolja a kastélyt, kivéve az 1849-1867 közötti időszakot, amikor a császári kincstár tulajdona volt. 1900-ban Gross Jenő budapesti ügyvéd vette meg és 1943-ban adta el báró Lipthay Bélának.
Múzeumunk ingatlana történelmi emlékhely, Gácsi gróf Forgách Zsigmond (?, 1565. - Nagyszombat, 1621. ), Magyarország nádora, majd Gróf csábrági és szitnyai Koháry István országbíró egykori birtoka, a Rákóczi-szabadságharc országgyűlésének helyszíne és a 19. században a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatójának, Pulszky Ferencnek kastélyingatlana. Eme impozáns történelmi környezetben elevenednek meg különféle történelmi korok az állandó kiállításainkban: kőkori és bronzkori "nógrádiak" élete, középkori várkiállítások, Rákóczi államának bemutatása, a mai magyaroknak is üzenve a Rákóczi-szabadságharc zászlainak jelmondatával: Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Láthatjuk a kastély 19. század végi női lakosztályát és a kastély történetét, nem utolsó sorban bútor és Kovács Margit látványtárat valamint Szécsény bemutatását régi képeslapok, fényképek objektívén keresztül.
Tanulmányok Szécsény múltjából 4. [antikvár] Antal Károly, Belitzky János, Magda Pál, Pacséri Károly, Radványi Ferenc, Vályi András Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Nógrád megye történetének kutatása során összegyűjtött adataimat újból és újból átnézve, egyre inkább felismertem, hogy a Szécsény középkori múltiával foglalkozó különféle kiadványokban téves adatok és következtetések láttak napvilágot. Ezek az egyes szerzők... bővebb ismertető
A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet. Kérjük a tisztelt látogatókat, hogy a hely szelleméhez méltó öltözékben jelenjenek meg (nők és férfiak egyaránt fedett vállal, térd alatt érő öltözetben)! Az idegenvezetés minden egész órában indul, időtartama 50 perc (idegenvezető: Ríz Attila, Tel. :+36205201761) Telefon: 32/370-076 Szentháromság szobor A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században. A Haynald kapu A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt – iskola, kórház, árvaház – alapított Szécsényben. Várkert A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence.
Sokan úgy gondolják, ha komolyabb változtatások történnének, akár a szabályokban, akkor ezek végveszélybe sodornák a nyelvet, amely előbb-utóbb tönkremenne" - mondta. Ez részben érthető, ugyanis a nyelv a közösségi tudat szimbóluma is, nálunk fokozottan szolgál az összetartozás kapaszkodójául - vélte, hozzátéve, hogy a nyelvi hagyományokhoz való ragaszkodás nem magyar specifikum, jellemző más népcsoportokra is, különösen a hozzánk hasonlóan későn önállósodott kelet-közép-európai nemzetekre. Arra is kitért, hogy egy lassan két évszázada rögzített, s azóta folyamatosan finomodó szabályrendszert veszélyes alapjában átalakítani: az új szabályok még akkor is nagy elégedetlenséget és zavart keltenének, ha egyszerűbbek lennének a régieknél. Mégiscsak vagy mégis csak? Hogyan írjuk helyesen? | Quanswer. Hogy nyelvi hagyományaink bizonyos fokú tiszteletben tartása fontos, abban minden általunk megkérdezett nyelvész egyetértett. Eőry szerint a helyesírási szabályzat 1984-es tizenegyedik kiadása lényeges, de valójában kevés változtatást tartalmazott az azt megelőző 1954-eshez képest, ami azt jelenti, hogy lassan hatvan éve nem változtak alapvetően helyesírási szabályaink.
Bár éppen, hogy leszedtük a karácsonyfát, mégis sokan már epekedve várják a tavaszt. A napsütéssel és a melegedő idővel egyre gyakrabban tárjuk ki ablakainkat és szellőztetjük át az egész lakást. A beszűrődő napfény azonban nem várt bosszúságot is okozhat: hirtelen feltűnővé válik a por és az esetleges karcok bútorainkon. A tavasz sokaknál a megújulás jegyében a nagytakarítást is magával hozza. Ilyenkor sokan szeretik a lakást és a becsben tartott bútorokat egy kis plusz kényeztetésben részesíteni. Közösségi helyesírás ellenőrzés | HUP. Számtalan tisztítószer érhető el a boltok polcain, amelyek azon felül, hogy segítséget kínálnak a különböző felületekre, bizony el is bizonytalanítanak: vajon melyiket válasszuk? Tisztítószerek Bolti tisztítószerek vagy házi praktikák? Az áruházak polcain elérhető kínálat még a tapasztalt háziasszonyokat is zavarba ejti. Persze szuper dolog, hogy a különböző felületekre különböző tisztítószerek készülnek, de cseppet sem könnyíti meg a dolgunkat a nagy választék. Ráadásul úgy gondoljuk, mindet megvásárolni valóban felesleges.
Covid-19, Covid 19, COVID-19, COVID19 Nyelvi tanácsadásunk a Covid–19 formát javasolta. De a szakmában vita támadt. A Manyszi szellemi köréhez tartozó dr. Bősze Péter professzor, az orvosi nyelv, helyesírás szakértője más véleményen van: "a COVID19 írásformát javasoltam. Az orvosi nyelvben a nevezetek mozaikszóit nagybetűvel írjuk, hogy megkülönböztethetők legyenek a tartozékbetűktől, pl. TNFa (az a tartozékbetű). Ha úgy írnám, hogy TNFA, senki nem tudja megkülönböztetni. Hasonlóan COVIDa19 – bizonyára lesz ilyen. A COVIDA19 teljesen megtévesztő. A koronavírus-betegség (coronavirus disease) Covid19 (vagycovid19) kisbetűs változatát sem támogatom. " Az MTA nyelvi tanácsadója a Covid19 formát ajánlja. A Manyszi továbbra is a Covid-19, esetleg a Covid 19 formát. Miért? Alapvetően egy egyszerűsített helyesírás pártján állunk, vagyis nem gondoljuk, hogy a közhelyesírásnak túl mélyen bele kellene mennie a szakmai szempontokba, amelyet egy átlag ember, de még egy nyelvész sem ért (ezért szakmai helyesírási kérdésekben egyedül általában nem is tud tanácsot adni).
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Régóta jó tulajdonságom, hogy ránézésre észre veszek elgépeléseket, betű felcserélést, kimaradást. (Gyerekkoromban szavak betűit számoltam úgy hogy láttam magam előtt a szót). Több marketinges kollégám megköszönte, amikor átfutottam a szövegeket, amiket csináltak vagy összevágtak. Szóval nekem ez az igényesség jele. Azt gondolom az újságirásban is ennek kellene lennie. Tudom, hogy kapkodnak az emberek, gyorsan kell egy cikk. Van cikk hozzászólási lehetőség, ahol leírják, hogy a "költő" nem ért a témához, miért ír cikket róla. Engem csak az elgépelések zavarnak. (Bár náha én is köveTTek el iJet). Szerintetek gondolkodjak egy olyanban (vagy valaki találkozott már ilyen megoldással), hogy közösségi helyesírás ellenőrzés: - Webes felületen (pl. ) a cikkekben lehetne JS-sel korrektúrát beküldeni. - Ha elfogadja azt a cikk szerzője, akkor kicseréli az alatta lévő szerkesztőségi rendszer, de elsőre egy wordpress pluginnel könnyen népszerűvé tehető. - Regisztrált korrektoroknál központilag tárolnánk, hogy ki mennyit javított és mennyit fogadtak el belőle: fel-le pontozás.