A 2003. é vi CXXXIII. t ö rv é ny pontos sz ö vege: " 55/A. § (2) A k özgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – feljegyezte. Társasház alapító okirat lekérdezése. " 2019-április 26 tól hatályos rendelkezés a kamerával való lépcsőházi megfigyelésel kapcsolatban: A közös tulajdonban álló helyiségek mint pl tároló vagy lépcsőház megfigyelésére létesített kamerarendszerhez az összes tulajdoni hányad legalább 2/3-ának hozzájáruló szavazata kell. Az SZMSZ-nek kell tartalmaznia az adatkezelési szabályokat, jegyzőkönyvet kell késziteni a fekvételek megismerhetőségéről, és a lakókat és ott tartózkodókat tájékoztatni kell róla, hogy fel van szerelve kamera, azt ki üzemelteti stb.
Sajnálatos módon sem a társasházi törvény, sem az ingatlannyilvántartási jogszabályok nem adnak egyértelmű és kellően részletes útmutatást a társasházi alapító okirat módosítás végrehajtására, és a szabályozási hiányosságokat a bírói gyakorlat sem pótolta. Társasházi alapító okirat módosításához főszabályként valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Az alapító okirat ugyanakkor felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többség ével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többség e egyetért. Társasház alapító okirat kikérése. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
A társasházi alapító okirat a tulajdonviszonyokat és a társasház működését alapjaiban meghatározó dokumentum. Társasházi jog - Bacskó Ügyvédi Iroda. Tartalmazza többek között a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket; a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és meghatározásának módját; a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt. Szükség szerint tartalmazza továbbá az egyes külön tulajdonokhoz tartozó többletjogosultságokat illetve korlátozásokat, a közös költség felosztásának módját, a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogot stb. A társasház működése során a megváltozott körülményeknek vagy igényeknek való megfeleléshez a társasházi alapító okirat módosítása válhat szükségessé. Ha pedig az alapító okirat kötelező tartalmát érintő változás már be is következett (például közgyűlési határozat alapján), a változást a társasházi alapító okirat módosítása keretében az okiraton át kell vezetni.
Bartis Attila neve számomra egészen A nyugalom című műve olvasásáig szinte ismeretlen volt, jóllehet az első oldalak után rá kellett jönnöm, hogy egy kiváló írót ismerhetek meg a könyvén keresztül. Az Erdélyben született szerző a '80-as évek derekán költözött Budapestre, azóta öt kötete jelent meg, több neves díjban is részesült, ám ismertségét leginkább ennek az alkotásának köszönheti. Fájó őszinteséggel ír a rendszerváltás utáni korszak ideológiai és erkölcsi zavaráról, miközben egy fiatal férfi szélsőséges érzelmekkel és ambivalens kapcsolatokkal teli életébe nyerhetünk betekintést. Weér Andor, a későbbi híres író látszólag különösebb gond és probléma nélkül éldegél, azonban a kialakult kép mögé nézve rádöbbenhetünk, hogy a helyzet ennél sokkal rémisztőbb. Bartis Attila: A nyugalom (idézetek). Pesti lakásában anyjával, a korábban ünnepelt színházcsillaggal együtt próbál élni, s elviselni az öregedő asszony kibontakozó őrültségét és elviselhetetlen személyiségét. Az egykoron közismert nő több mint egy évtizede nem tette ki lábát a lakásajtón kívülre, lányát jelképesen eltemette annak disszidálása után, egyetlen célja csak fia életének ellehetetlenítése, s állandó panaszaival és siralmaival már az egyetlen hozzátartozóját is az őrületbe kergeti.
Bartis Attila nemzetközi sikert aratott regénye a rendszerváltás történetét családregény formájában beszéli el. A mű az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar könyve. A cselekmény középpontjában anya és fia nyomasztó kapcsolata áll, mögötte a rendszerváltás magyarországi éveinek díszletével. Ez a viszony paradigma jellegű az emberi kapcsolatok elzüllésére egy olyan társadalomban, ahol az individuum folytonos erőszaknak van kitéve. A könyv hangulatilag Sartre és Camus könyveinek atmoszféráját idézi. Tartalom 1. Szombat délelőtt tizenegykor volt a temetés... 2. Vizes volt a fa... 3. Akkoriban jöttek divatba... 4. Aztán a szemközti utcában... 5. Egy fiatal nő állt a korlátnál... 6. Blog.hu - nyitó. Így alakult, kérlek ne faggass... 7. Amikor megkaptam a levelet... 8. Valószínűleg már jövet Bukarestből... 9. A múlt év elég csendesen telt... 10. Amikor hazamentem, félig nyitva volt az ajtó... 11. Megpróbáltam elképzelni, hogy bemegyek a kerületi kapitányságra...
Gyermekkorukban Andor és Judit, anyjuk szeretethiányától szenvedett, vadidegen férfiakat voltak kénytelenek kerülgetni a lakásukban, nem igazán értették, hogy mi miért történik velük. Judit a hegedülésbe menekült, majd felnőttként nyugatra emigrált. Ekkor még javában tartott a szocializmus, a párt megbízottja pedig felszólította a színművésznőt, hogy tegyen meg mindent a lánya hazatérése érdekében. Mivel a lánya hajthatatlan volt, ő viszont a karrierjét fontosabbnak tartotta még a gyerekeinél is, inkább csináltatott egy temetési szertartást a lányának, mondván: számára ettől kezdve megszűnt létezni, őt vele ne zaklassák többé. Bartis Attila: A nyugalom - ekultura.hu. Ám mindez kevés volt a párttitkárnak, és egy komoly összezördülés után migrénre hivatkozva többé ki sem mozdult a lakásból az asszony. Ő így menekült el a valóság elől, szép lassan be is csavarodott. "(... ) azt, hogy hogyan élünk, egyébként nem nagyon lehet elmondani senkinek. Az ember nem mondhatja az anyjáról, hogy bolond. Hogy adás után is nézi a tévét, hogy sorra szerelteti a biztonsági láncokat az ajtóra, meg ebéd közben feláll, mintha csak szalvétáért menne, a húskloffolóval összetöri a telefont, aztán visszaül elfogyasztani a maradék paradicsomlevest. "
El ne higgye senki, hogy az! Mármint az igaziakra. 3/5 (2013) Magvető, Budapest, 2008, ISBN: 9789631422511
Semmi köze a közönyhöz, mert az óhatatlanul cinikus, meg semmi köze ahhoz, amikor minden mindegy, mert a mögött azért mégis ott lapul a szégyen vagy a remény. Ha már minden mindegy, az még igen emberi. Úgy is mondhatnám: a szabadság nem embernek való állapot. Az ébredés senkiföldje nagyjából valami olyasmi, mint a rossz irányú futóhomok, vagy inkább ingovány, fölfele működő mocsár, amiből egyre kijjebb kerül az ember, még sincs benne sok köszönet. Ha az ember dolgozik, az idő kétségkívül beleragad az iszapba, valahogy úgy, mint hosszabbításkor. A szerző további könyvei: