A szeretet motiválja erre az embereket, de rosszat tesznek ezzel. Nem szeretni, tisztelni kell a madarakat és abba beletartozik, hogy nem ártunk nekik – mondja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. A vízimadaraknak angyalszárny-betegségük lesz, ha kenyéren és más, számukra értéktelen táplálékon élnek. Bütykös hattyú | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Árt a csontozatuknak, olyannyira, hogy egy idő után már nem tudnak repülni. Ráadásul a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is, és egy kemény télen, amikor hosszú időre befagynak a vizek, madarak százai pusztulnak el emiatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület álláspontja: Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a "szeretetünkre", hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük! Éppen ezért a vízimadarak esetében a SOHA, SEHOL, SEMMIVEL NE ETESSÜK őket alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást.
A XIX. században eltűnt Magyarországról, de az 1970-es években nyugat felől újra megjelent, mára az egész országban elterjedt. Ez a közelmúltban történt betelepülés részben félvad madarakon alapult. Jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez. Télen a hazai állomány mellé északról is érkeznek vendégek. A nálunk költő példányok nagyrészt a hazai és a tőlünk dél-nyugati, be nem fagyó vizeken telelnek (jellemzően a horvátországi Dráva szakaszon, illetve a vajdasági Duna szakaszon). A madarak évről évre visszajárnak bejáratott helyeikre, ahol az emberek etetik őket. Dísztyúkok - Háziállat Magazin - onagadori, brahma, cochin, holland bóbitás, orpington, főnix, maláj, asil, harcos kakasok. Élőhelye, költése: Eurázsiai elterjedésű faj, mely általában tavakat választ költőhelyül. Viszonylag nagy fészkét nádasok olyan részeire rakja, ahonnan könnyen kijut a nyílt vízre. Méretének megfelelően hatalmas fészket épít. 6-7 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik, a hím a fészket és környezetét őrzi. A fészekhagyó, röpképtelen fiókák kikelésük után követik szüleiket. Főleg vízinövényeket eszik, melyeket a felszín alatt szakít le, ebben hosszú nyaka szolgál segítségül.
"Nem gondoltam volna, hogy előbb-utóbb idáig jutunk " - Szakított Sáfrány Emese és Hornyák Ádám Közel négy év után szakított egymással Sáfrány Emese és Hornyák Ádám!
A Művész Színházban nagy sikerrel mutatták be a Sirályt, a premieren Olga Knipper, Csehov későbbi felesége játszotta a női főszerepet. A Művész Színház vitte sikerre a Ványa bácsit (1899), a Három nővért (1901) és a Cseresznyéskertet (1904) is. Csehov és felesége, Olga Knipper Jalta 1897 tavaszán súlyosbodott a betegsége. Változtatni kényszerült hajszolt életmódján, orvosai tanácsára szeptembertől nyolc hónapig Nizzában, a következő télen a Krím-félszigeten, Jaltában pihent. Eladta műveinek kiadói jogát, telket vásárolt és 1899-ben már saját, újonnan épült házában töltötte a téli hónapokat. Jaltai tartózkodása idején került közelebbi kapcsolatba Tolsztojjal és Gorkijjal. Nem engedem ki az életemet a kezemből. 1901-ben felségül vette Olga Leonardovna Knippert a Moszkvai Művész Színház színésznőjét. Gyakran vágyakozva gondolt Moszkvára és a színházi szezonban ott fellépő feleségére. Művei összegyűjtésén és két utolsó drámájának, a Három nővér és a Cseresznyéskert megírásán dolgozott. Bár egyre kevesebbet írt, ekkor keletkezett a Szakadékban című kisregénye és az egyik legszebb elbeszélése, A kutyás hölgy is.
(1973) A kard (1976) Kojak Budapesten (1980) Fehérlófia (1982) Napló gyermekeimnek (1982) Napló szerelmeimnek (1987) Valahol Magyarországon (1987) Tévéfilmek Szerkesztés Nyitva a kiskapu (1958) Kakuk Marci nagy szerencséje (1966) Malva (1968) Szende szélhámosok (1968) Hét kérdés a szerelemről (és három alkérdés) (1969) Mindannyiotok lelkiismerete megnyugodhat… (1970) A fekete város 1–7. Keresés. (1971) A vendég (1971) Szerelmespár (1972) Gúnyos mosoly (1973) A gyilkosok (1974) Intőkönyvem története (1974) Napraforgó (1974) Kisember születik (1975) Felelet 1-6. (1975) Köznapi legenda (1976) Bovári úr (1976) A Glembay család (1977) Császárlátogatás (1977) Magyar Médeia (1977) Robog az úthenger (3. rész, 1976) A Zebegényiek (1978) Ingyenélők (1979) Dániel 1-5. (1979) Karcsi kalandjai (1980) Három kövér (1984) Átok és szerelem (1985) Tűrhető Lajos (1988) Nézz vissza mosollyal Ványadt bácsi A kard avagy Én vagyok a falu rossza egyedül Mesél a pesti Broadway Hangjátékok Szerkesztés Maugham, Sommerset: A hódítás iskolája (1957) Pietro di Donato: Ezer dollár (1957) Szíjgyártó László: Hamis nők (1959) Eötvös Károly: A vén tölgy meséje (1961) Kozsevnyikov, Vagyim: Ismerjék meg Balujevet!
Csehov háza, Jalta 1904 januárjában, a Cseresznyéskert moszkvai bemutatóján ünnepelték meg 25 éves írói jubileumát. Amikor néhány hónappal később Jaltából újra Moszkvába érkezett, hirtelen rosszabbul lett, feleségével külföldre utazott gyógykezelésre. Németországban, Badenweiler tüdőszanatóriumának szállodájában érte a halál. Sírja a novogyevicsi temetőben áll, egykori jaltai és melihovoi háza ma múzeum. Csehov hősei és a "drámaiatlan dráma" Műveit a társadalmi problémák, a közügyek, a parasztság helyzete és a kisember tragikomédiája iránti érzékenység, együtt érző irónia, továbbá a természet idilli, nosztalgikus ábrázolása jellemzi. Főszereplői mindennapi emberek, mindennapi szituációkban, akik csak töprengenek sorsukon, vágyakoznak, de képtelenek megvalósítani a vágyaikat, még a szerelembe is belebuknak. Műveiben fontos motívum az elvágyódás. Csehov szakít a hagyományokkal, megteremtve a "drámaiatlan drámát", a XIX. század végi modern drámát, ahol még valódi konfliktusok sem alakulhatnak ki.
A Szarka utcában ezután sem állt meg az élet, továbbra is mosták "a város minden szennyesét", mígnem Fröhlich Mátyás személyében beköszöntött egy új szerelem. Mátyás kifutófiúként dolgozott a cégnél, s bár nyolc évvel fiatalabb volt későbbi asszonyánál, kettejük kapcsolata mesés fordulatokat vett. 1930-ban sikerült a Vármegye utcában saját üzletet nyitniuk, amelynek cégtábláján első ízben olvashatták a pestiek a Tichy nevet. Ez a felirat akkor sem változott, amikor Ilonka 18 éves fia (az ifjabb Dezső) megkérte nevelőapját és édesanyját, hogy házasodjanak össze. A tisztító a háború alatt is folyamatosan szolgálta a belvárosiakat. 1944-ben Fröhlich Mátyás emberségből is bizonyított. Az üzlet galériáján és hátsó helyiségében nem csupán Weiss urat, a szomszédos festékbolt tulajdonosát rejtegette, hanem rajta kívül még több mint negyven üldözöttről gondoskodott. Fröhlich Mátyás és Ilonka nevét egy túlélő jóvoltából néhány éve emlékfa őrzi Jeruzsálemben, a Világ Igazainak kertjében. Háború és béke Budapest ostroma során a családot kibombázták otthonából, majd az államosítással az üzletet is elvették tőlük.