Az első jelentések arról szóltak, hogy tűz ütött ki a tárolóban. A rakéták eltaláltak még egy nyomdát és egy energiaelszámolási vállalat épületét. Az utóbbiban a jelek szerint nem történt robbanás, mert a TASZSZ szerint tűzszerészeket vezényeltek a helyszínre. A belgorodi kormányzó közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány. A töltőállomások 5-13 napos tartalékokkal rendelkeznek, a Rosznyefty a gubkinói bázisról csoportosít át készleteket, Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter pedig szükség esetére Kurszk és Voronyezs megyéből helyezett kilátásba benzinszállítást. Országos hírek. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvője péntek délelőtti hadijelentése szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 53 ukrán katonai létesítményt, köztük öt hadianyag- és egy üzemanyag-raktárt semmisített meg, az orosz légvédelem pedig egy helikoptert és nyolc drónt lőtt le. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik.
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A garancia nem jogi fogalom, a kifejezést inkább csak hétköznapi értelemben használjuk, s magába foglalja az összes hasonló tartalmú kijelentést. Ha tehát egy szerződésben a garancia szó szerepel, az még nem jelent semmit, nagyjából olyan, mintha le sem írtuk volna. Az építésre is érvényes jogszabályok két garanciát ismernek: szavatosság és jótállás. Az építőipari kivitelezési szerződések buktatói | KamaraOnline. Szavatosság: a megrendelőnek kell bizonyítani A szavatosság minden elvégzett munkára és elkészített termékre kötelező. A Polgári törvénykönyvben kellékszavatosság néven találjuk a rá vonatkozó szabályokat. Szavatosság alapján arra vállalunk garanciát, hogy az átadott munka az átadáskor nem tartalmaz semmilyen hibát. A szavatossági igény alapján tehát a megrendelőnek azt kell bebizonyítania, hogy a munka, amit átvett, már az átvételkor is hibás volt. Ha tehát festés után egy évvel lepereg a festék a falról, az azért történt, mert rossz volt a festék, vagy gondatlan volt a fal előkészítése. Szavatossági igényt tehát olyan hibára lehet alapozni, ami már az átvételkor is megvolt, csak akkor még nem derült ki a hibás teljesítés.
Nem mindegy, hogy mi van a szerződésben A festő vállalkozás ügye még 2018-ban jutott el a Kúriára. A cég egy üzemcsarnok festésére szerződtek, s a szerződésben másfél év jótállást vállaltak a munkára. Hogy bebiztosítsák magukat, azt is kikötötték, hogy vita esetén a festés minőségével kapcsolatban egy egyetemi tanszék és az ÉMI véleményét fogadják csak el. A baj meg is történt, a festés egy idő után mállani kezdett. A vállalkozó nem akarta kijavítani a hibát, mert úgy vélte, nem miattuk ment tönkre az egyévesnél is fiatalabb falfestés. Szerintük a hibát az okozta, hogy a csarnok falait rendszeresen a festést károsító tisztítószerrel mosták le. Csakhogy ezt nem tudták a szakvéleményekkel bizonyítani. A megrendelő a szerződés alapján elkészíttette ugyanis a szakvéleményeket. S mivel a vállalkozó nem akarta vállalni a jótállást, ezért saját költségükre, 12, 5 millió forintért újra kifestették a csarnokot. Ezt számlával igazolni tudták, tehát ezt az összeget perelték az eredeti kivitelezőn.
Rendelkezni kell továbbá a felmerülő pótmunka díjának elszámolási módjáról, az esetlegesen adott előleg felhasználásának meghatározásáról és az előleg elszámolásának módjáról. A szerződésnek tartalmaznia kell mindezek mellett a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket, az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására kötelezett megnevezését, a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését. A szerződésben arról is rendelkezni kell, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező alvállalkozó igénybevételéhez hozzájárul-e vagy sem. Mindezen elemek mellett a jogszabály olyan kötelező előírásokról is rendelkezik, amelyek csak bizonyos esetekben alkalmazandók, például ha a beruházásban építtetői fedezetkezelő működik közre. Következmények, ha nem tartjuk be a szabályokat Jóllehet a fentebb említett kötelező elemek szinte mindegyikének "magától értetődően" szerepelnie kellene a szerződésben, sok esetben a felek egyáltalán nem, vagy nem megfelelő részletességgel rendelkeznek róla.