Kecskeméten a XVIII. század elején fõúri támogatással megtelepedõ piaristák máig mûködõ iskolát alapítottak és templomot építettek. A város egyetlen tiszta barokk stílusú temploma a piaristák Szentháromság temploma. A piaristák egyik leghíresebb intézményének neves diákjaira emléktábla emlékeztet. A piaristák gróf Koháry István támogatásával 1715-ben telepedtek meg Kecskeméten, és hamarosan meg is nyitották iskolájukat, amely napjainkig folyamatosan mûködik. Pusztai László: Kecskemét - Piarista templom (TKM Egyesület, 1986) - antikvarium.hu. A rendház építése 1725-ben kezdõdött Peithmüller József tervei alapján. Jobb oldali szárnya, a mai kollégiumi szárny 1825-32 között épült. Kecskemét elsõ tornacsarnokát 1888-ban adták át. A templomot közrefogó szárnyak egyszerû homlokzataiból csak a gazdag kõkeretes kapuk emelkednek ki. Az intézmény neves tanulói közé tartozott többek között Katona József és Táncsics Mihály. Ma a plébánia és diákotthon mûködik falai között. A Szentháromság tiszteletére szentelt piarista templomot 1729-ben kezdték építeni Mayerhoffer András tervei szerint.
1862-ben megnyílt a 8. osztály, és a következő évben tartották az első érettségit. Az iskola lassan kinőtte a korábbi épületeket, ezért 1930 és 1933 között Hültl Dezső tervezésében új iskolaépület épült a piarista templommal és az "öreg iskolával" szemben. A piarista Szentháromság-templom 1948-ban plébániatemplomi címet kaptt, de 1958-tól 1978-ig állami beavatkozás következtében a váci egyházmegye papjai vezették a plébániát. Az iskolát 1948-ban államosították, de 1950-ben újra megnyílhatott 4 évfolyamos gimnáziumként a hozzá csatlakozó kollégiummal. Ma is a Duna-Tisza közének jelentős katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással. Jeles tanítványai közé sorolhatók: Katona József, Táncsics Mihály, Klapka György, valamit Bábel Balázs, Dankó László kalocsai érsekek, Belon Gellért, Marosi Izidor püspök. A rendház főnöke és az iskola tanára volt Erdősi Imre a branyiszkói hős. (Borián Tibor - Koltai András - Legeza László: Piaristák. Budapest, Mikes K., 2007. p. 53-54. ) Intézmények működése az évszámok tükrében: Residentia: 1715-1728 Domus: 1728- Plébánia: 1948- Iskola: Óvoda: 2014- Elemi (1-4. Kecskemét, Piarista rendház, templom és gimnázium – Keresztény Magyarország. elemi, 1-4. évf.
Ettől kezdve itt tanultak a rend gimnazista korú növendékei, a studensek is, akik jelentősen hozzájárultak az iskola színvonalának emelkedéséhez. Az iskolaépület 1860/1861-ben, 1888-ban és 1893/1894-ben újabb szakaszokkal bővült, de az évek során ez is szűknek bizonyult, így 1930 és 1933 között az egyházközség Hültl Dezső terve szerint új, neobarokk, tornyos gimnáziumot emelt a piarista templom előtti téren. Ezt követően a régi iskolaépületbe a rendház költözött. Ugyanakkor, az 1935-ben végleg megszűnt stúdium helyén 1934-ben diákotthon (fiúkonviktus) nyílt. Piarista Rendház és Templom, Kecskemét. A második világháború alatt, 1942 nyarától egészen 1947 tavaszáig az új gimnáziumban magyar majd orosz katonai kórház működött. Ezalatt a tanítás a református újkollégiumban, majd az angolkisasszonyoknál folyt (1944/1945-ben az összes kecskeméti gimnáziummal összevontan). 1946/1947-től az intézmény általános iskolai alsó osztályokkal bővült a rendház földszinti termeiben, főként az angolkisasszonyok elemi iskolájának átengedett fiútanulóiból.
Jelenlegi vezetője Mikulás Domonkos, aki 2017 szeptemberétől vezeti az intézményt. Az iskola rövid története [ szerkesztés] A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbíró, Kecskemét földesurának nevéhez kötődik. 1714 januárjában nagyobb összegű alapítványt hozott létre, miután erről megegyezett Bohn Euszták viceprovinciálissal. Az első piarista szerzetesek egy év múlva, 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre Majthényi Domonkos házfőnök vezetésével. A tanítás 1716-ban kezdődött az iskolában két osztályban 118 diákkal. Az első rendház és iskola 1720–1726 között épült fel. 1729-ben helyezték el a templom alapkövét, mely 1735-re készült el barokk stílusban, s ma is Kecskemét egyik legjelentősebb műemléke. A Szentháromság-templom 1948-ban kapott plébániatemplomi címet, ma a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye legjelentősebb plébániái közé tartozik. 1731-ben ide került a rend második noviciátusa, mely egészen 1850-ig volt itt. A kecskeméti rendház a tartományfőnök székhelye is volt egy időben (1730–1732).
Czollner Mihályné nagylelkű felajánlásából a régi Tizenkét Apostol kápolnája helyén épült a 19. sz. első harmadának klasszicista stílusában, 1825-26-ban. Oltárképe Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. 1917 óta az Angolkisasszonyok zárdájának és iskolájának lett a temploma egészen 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezt követően templomigazgatóságként működött tovább. 1991 óta, az Angolkisasszonyok Leánygimnáziumának újra indulását követően ismét szolgálta a Rend és az iskola igényeit, megőrizve templomigazgatósági státusát. Napjainkban a Piarista rend vette át a templom gondozását és látja egy a liturgikus szolgálatot.
A gimnázium előtt 2000-ben avatták fel Markolt György Koháry Istvánt ábrázoló szobrát.
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat. Ekkortájt kerülhetett sor reneszánsz stílusú átépítésére. Elkészült a korlátos folyosó és az ablakok kereteit is kicserélték reneszánsz faragott kövekre. Galéria A lovagkor világába repít vissza Ozorai Pipo vára 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel rohanta le, őket a törökök követték 1544-ben, akik nagyjából 140 évig birtokolták a várat. 1686-ban a Habsburg katonaság ostrommal foglalta el akastélyt, az ostrom során a vár nyugati oldala le is omlott. Az Esterházy földesurak később a leomlást kijavítottak, és egy nagy átalakítással uradalmi gabonamagtárként használták az épületet. 1970-ben régészeti kutatások kezdődtek, felújítási munkálatok is történtek, amik 2002-ben fejeződtek be. A kastélyt 2007 óta gondozza a műemlékfelügyelet. Ma az ozorai vára reneszánsz hangulatú. Ozora pipo vár online. A belső udvar vadszőlővel befuttatott, amit reneszánsz kőfaragványok díszítenek. Bent, a múzeumként üzemelő várban életnagyságú lovaskatona szobor, díszes trónterem, reneszánsz konyha, fegyvergyűjtemény várja a látogatókat.
Ozora vára Ozorai Pipó vára légi felvételen Ország Magyarország Tszf. magasság 110 m Épült 1416-1426 között Elhagyták 1686 (osztrák ostrom, majd átépítették) Állapota helyreállított Építőanyaga kő Elhelyezkedése Ozora vára Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 24′ 01″ Koordináták: é. 18° 24′ 01″ Ozora vára weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora vára témájú médiaállományokat. Ozora pipo vár gratis. A Balaton és a Duna folyó között félúton, a lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora községe, melynek legjelentősebb középkori műemléke a várkastély. Története [ szerkesztés] A jobbágyfalut minden hozzá tartozó területtel együtt a Döröcske nemzetségből származó Ozorai nemesi família mondhatta a magáénak, akik a 14. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban "fiúsította" Ozorai András úr leányát, Borbálát, aki rövidesen kezét nyújtotta Filippo Scolarinak. Zsigmond 1404 -ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben.
Ilyen formában élte meg az 1970-es éveket, amikor megkezdődtek a régészeti kutatások az egykor szebb napokat látott várkastélyban, aminek helyreállítása már megtörtént, így Ozorai Pipó vára ismét tárt kapuval fogadja a látogatókat. Képgaléria [ szerkesztés] Ozorai Pipó vára légi fotón Ozorai Pipó várkastélya légi felvételen Ozora, Pipó-várkastély madártávlatból További információk [ szerkesztés] A vár weboldala. NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5. ) Az ozorai vár A történelmi Magyarország várai oldalon Pipó vára – Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 3D képek a Pipó várkastélyról Ismertető a várról Vasy Géza: Ozora, várkastély, Illyés Gyula életműkiállítás; TKM Egyesület, Bp., 2001 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Feld István: Ozora, várkastély; TKM Egyesület, Bp., 2008 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Csodálatos castello. Ozora pipo vár tablet. Az ozorai vár története; szerk. Ritoók Pál; Forster Központ, Bp., 2015 m v sz Tolna megye várai Bottyánsánc · Csonkatorony · Dombó vára · Döbröközi vár · Janyavár · Leányvár · Ozorai Pipó vára · Simontornyai vár · Szigeterdő · Tamási vár · Várfő · Várhegy
Az 1686-os ostrom általi visszafoglalás során a vár jelentősen megrongálódott. A délnyugati szárny leomlott. Később, mikor az Esterházyak felújították az épületet, a hiányzó épületszárnyat csak a földszinten állították helyre. A vár külső védelmi falát lerombolták. Bár kívülről letisztult, szinte jellegtelen külsőt öltött a kastély, belül igényesen felújították a rokokó jegyében. Erről tanúskodnak a díszes falfestmények részletei és a stukkódíszítések maradványai. Ozorai Pipó vára – Wikipédia. Az 1800-as évek elején újabb, gyökeres változásokon esett át a várkastély. Az épültből magtárat alakítottak ki, ezért a délnyugati fronton hatalmas, szekerek által is használható kaput építettek. A várkastély jelenleg is ezen a bejáraton keresztül közelíthető meg. Napjainkban a helyreállított várkastély a reneszánsz korszakot idézi a díszes kőfaragványaival, a reneszánsz konyhával, Borbála hálótermével, a trónteremmel és az ebédlővel. A többi szoba a vár különböző korszakainak állít emléket. Az ozorai Pipó-vár a XV. században () A vár megközelítése A vár messziről észrevehető, ahogy az ember megérkezik Ozorára Simontornya felől.
A palotaépületet kívülről ugyancsak szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették. Pipo halála után 1426-tól Pipo özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta. Ozora,Pipo Várkastély program | Jegy.hu. A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat néhány esetben díszes famennyezetek váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává. A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette.
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. A várkastély építése A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. Ozorai Pipo-várkastély, Ozora. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya.
1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. Esterházyak A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították. Manapság Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit.