SCHEPPACH Pneumatikus tűzőgép/ szögbelövő 2 az 1-ben (7906100715) 2021. 07. 30. 09:16 SCHEPPACH Pneumatikus tűzőgép/ szögbelövő 2 az 1-ben (7906100715)Pneumatikus tűzőgép/ szögbelövő... / szögbelövő 2 az 1-ben (7906100715)Felhasználási terület: deszkák, lécek, szigetelő anyagok, fóliák, lambériák Ár: 16. 990, - Ft
DeWALT DCN890P2 akkumulátoros beton szegező gép Súly: 4, 2 kg Méret: 415 x 100 x 390 mm Munkatartomány: 2, 6-3, 7 x 13-57 mm Tárkapacitás: 33 db Tár dőlésszöge: 15° -18V, 5. 0 Ah, XR Li-Ion akkumulátor -kefe nélküli motor -3 választható sebesség optimalizálja a szögbelövő teljesítményét -egyenkénti és sorozat üzemmód -hosszú üzemidő egy feltöltéssel -jelentősen gazdaságosabb működtetés a gázpatronos szegbelövőkkel szemben -szélsőséges hőmérsékleten is megbízható működés -minimális tisztítás és szervizelés -olajmentes működés (olajzást nem igényel) Műanyag koffer tartalma: -2 db 5, 0Ah-s XR Li-Ion akkumulátor töltöttség jelzővel -univerzális töltő -megfordítható heveder akasztó -2 rögzítő Felhasználási területek: építőipar
Azoknál a gépeknél amelyeket regisztrálni kell a regisztrációra a vásárlástól számított 30 nap áll rendelkezésre! Termék részletei Cikkszám DCN682N-XJ Megadott referenciák 4 hasonló termék a kategóriában Ár 250 063 Ft (0) Rendelésre* 103 869 Ft 173 330 Ft Utolsó darabok raktáron 274 900 Ft Blog Értékelések (0) Nincsenek felhasználói értékelések Értékelje ezt a terméket Értékelés * Név: * E-mail: * Tárgy: * Szöveg: * Ajánlaná ezt a terméket ismerőseinek? Igen Nem Captcha * Megismertem és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat 16Ga | 12 - 38 mm
Forrás: Wikimedia Commons Éppen 230 éve, 1790. augusztus 8-án született Kölcsey Ferenc. A Himnusz szerzője nemcsak költő volt, hanem például olyan híres parlamenti szónok is, hogy még Kossuth Lajos is tőle tanult. Már sokszor észrevettem, hogy ha közelebbről megnézzük egy-egy híres ember életét, általában sok ellentmondásra bukkanunk. Kölcseyre sem illik egyik szokásos elképzelésünk sem a költőkről: nem volt sem az íróasztal mellől soha fel nem álló, introvertált könyvbúvár, sem nagy egójú, az egész világot (de legalábbis a fővárost) meghódítani akaró nyomulógép. Miközben egy kicsit mindkettő volt: fiatalkora sok magányosan, gazdálkodással töltött évét Kölcsey negyvenéves korában aktív politikusi karrierre cserélte. Miközben racionalista volt, pesszimista és az ateizmus felé hajlott, a Himnusz t vallásos hevület járja át. Liberális politikus volt, aki a jobbágyság jobb anyagi helyzetbe hozásáért küzdött, a zsidók betelepedését viszont hevesen ellenezte. Kattints a galériára, és tudj meg 5 olyan érdekes tényt, amit eddig nem vagy rosszul tudtál Kölcsey Ferencről!
Kölcsey Ferenc, költő (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. ) Nemesi származású gazdálkodó apját 6 éves korában veszti el, tizenkét éves korában anyja halála után árvaságra jut, nagykorúságáig kurátorok viselik gondját. Egy gyermekkori feketehimlő miatt elveszti bal szeme világát. Tanulmányait 1796-ban kezdi a debreceni Református Kollégiumban, ahová 14 évig jár. 1813-tól a költészeti osztályt látogatja, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek és Kisfaludy Sándor munkáit, valamint Vergilius és Theokritos pásztori költeményeit eredetiben olvasta. Levelezés útján kerül kapcsolatba a kor nagy hatású literátorával, Kazinczy Ferenc cel, akivel először Csokonai temetésén találkoztak, és aki elindítja irodalmi, költői pályáján. Kapcsolatuk később elhidegül, többek között azért, mert Kölcsey megosztónak, túlzónak érzi Kazinczy szerepét a nyelvújításban. Kettőjük kapcsolatában az 1817-es esztendő hoz fordulatot, amikor egy Kazinczy hoz írt levelében már szembeállítja mestere kozmopolitizmusát saját patriotizmusával.
1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője és politikusa, nemzeti Himnuszunk megalkotója, Kölcsey Ferenc. A földbirtokos családból származó Kölcsey már hatéves korában elvesztette édesapját, az özvegy anya, Bölöni Ágnes pedig még ebben az esztendőben a Debreceni Református Kollégiumba küldte fiát. Öt évvel később aztán az édesanya is elhunyt, ezért az árvaságra jutott költő taníttatásáról később – a törvény által mellé rendelt – Gulácsy Antal birtokos, valamint a kollégium főgondnoka, Péchy Imre gondoskodott. Kölcsey Ferenc gyenge alkatú, sokat betegeskedő gyermek volt, aki a himlő következtében fél szeme világát is elvesztette – minden bizonnyal ezek a testi hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy iskolaéveit a költő nagyrészt magányosan, a könyvek között töltötte. Kölcseynek kevés barátja volt, miután a közös játék helyett inkább az antik görög és római történelem, valamint a magyar irodalom remekműveivel múlatta idejét. A fiatalember 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén találkozott a híres nyelvújítóval, Kazinczy Ferenccel, aki diákévei alatt mentora volt, felnőtt korában pedig legközelebbi barátai közé fogadta.
Joggyakorlatot Pesten végzett, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott. Közben az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot, a Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek. Berzsenyi Dániel, akit túl durvának és fellengzősnek tartott, mélyen meg is bántódott, és egy időre felhagyott az írással. Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte. 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza. 1826-ban Pestre utazott, Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot. Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetését.
Kazinczy 1808-tól rendszeresen levelezett a fiatal Kölcseyvel, és tanácsaival segített kibontakoztatni a költő tehetségét. A nagy nyelvújító érdeme volt, hogy tanítványa figyelmét az antik görög és római költészet felé fordította, de bírálataival minden bizonnyal annak stílusán is sokat csiszolt. Kölcseyt tanulmányai ugyan a jogi pályára irányították, de ő már az 1810-es évek elején elhatározta, hogy az irodalomnak szenteli életét; pesti tanulóévei is elsősorban azért bizonyultak hasznosnak, mert megismerkedhetett Szemere Pállal, Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal. Kölcsey hamarosan a Bihar megyei Álmosdra, majd Szatmárcsekére költözött, ahol a gazdálkodás mellett – az általa annyira vágyott magányban – verseivel és az irodalom tudományával foglalatoskodott. A tudományos életben 1815-ben ismertette meg nevét, amikor a – Szemerével közösen írt – Mondolatra adott Felelet című művel Kazinczy pártjára állt, a nyelvújítás kérdésében. Kölcseyt első művei és 1823-as költeménye, a Hymnus a' Magyar nép zivataros századairól című vers a kibontakozó reformkor legfontosabb előfutárai közé emelték.