Kék és Narancssárga Produkció - Prérivadász (A szél hozzám ér) - YouTube
Tóth Zoltán zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttesből való távozása után szólókarrierbe kezdett. Egy kicsit más arcát is megmutatva megjelent két albuma (A Bolhapiac Tündérei / 2015., A Bolhapiac Tündérei 2. / 2016. ) instrumentális és szimfonikus zeneművekkel. 2017-től saját zenekarával, a Köztársaság Parkkal koncertezett, majd ezt követően barátkozott össze a Republic tribute banda tagjaival, akikkel közösen megalakította A Kék és Narancssárga Produkciót. "Ebben az új közösségben megújultam, de a hangzás - amit egy ország megszeretett - marad! Koncertjeinket egyszerre képviseljük az egykori Republic repertoár autentikus megszólaltatását, de az újonnan született szerzeményeket is játsszuk. " – meséli Tóth Zoltán.
Kék és Narancssárga Produkció - A szív idetalál - YouTube
Helyszín: Yes Pub (1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 1-3. ) Időpont: 2020. január 18. szombat, 20:00 Az elmúlt hónapok forró hangulatú észak-magyarországi koncertjei után január 18-án este végre Budapesten játszik az ország legjobb Republic tribute zenekara, a Kék és Narancssárga Produkció, melynek oszlopos tagja Tóth Zoltán, a hajdani, eredeti, 23 éven át létező Republic együttes alapító tagja, dalszerzője, gitárosa, hangszerelője. A csapat feledhetetlen koncertélményt nyújtva idézi meg Bódi László Cipő és Tóth Zoltán sokak által ismert és szeretett dalait. A zenekar a régi dalok mellett meglepetéssel is készül, Zoli közelmúltban született, csodaszép lírai dalait is bemutatja. Mindenkit szeretettel várunk!
Ezután az állományt késsel hasítják fel, és egy vagy két szemű ék formájában vágott dugványokat helyeznek a hasításba, az oltási helyet zsineggel húzzák össze. A lyukat laza föld borítja és jól öntözi, majd ültetéskor a szokásos gondozás következik. Nem szabad megfeledkezni - ha a szár elég vastag, akkor egyszerre több dugványt lehet oltani rá, általában legfeljebb 4 darabot. A réteges sokszorosítás a legrégebbi és legegyszerűbb módszer. Hosszú egészséges szőlőt választanak egy szőlőbokorból, amely nem messze helyezkedik el a talajtól, 10 cm mély barázdát ásnak, humuszt hoznak bele, és a hajtást lefektetik, a földhöz szorítva. Továbbá, attól függően, hogy egy vagy több hajtást terveznek-e szerezni, szórja meg a hajtást laza földdel teljes hosszában vagy részben. Ez utóbbi esetben a szőlő be nem ásott végét egy csaphoz kötik, és lyukat képeznek. Almafa Szaporítása Vesszőről. A nyár folyamán a dugványokat havonta 2-3 alkalommal öntözik, ha van idejük 60 cm-ig felnőni, megverik őket (a hajtás tetejét eltávolítják), a bokrot kálium lombkötéssel táplálják.
A dugványiskola ápolási munkái közé tartoznak a bakhát igazítása, a sorok talajának lazítása és a gyomtalanítás. Mindemellett fontos a rendszeres öntözés és a növényvédelem. A meggyökeresedett dugványok felszedésére lombhullást követően, ősszel kerülhet sor. Abban az esetben azonban, ha a dugványok a szabványban előírt méreteket nem érik el, a felszedést a következő évben kell elvégezni. A felszedett dugványokat zárt helységbe visszük és válogatjuk, osztályozzuk. Az áfonya szaporítása dugványokkal. A szőlődugvány iskolázása
Igényesebb művelési fogásnak számított az úgynevezett talpas vesszők ültetése. A megfelelő hosszúságúra vágott és kévékbe kötött venyigéket meleg, szélvédett helyen félig beásták a földbe, s gyakorta meglocsolták. Néhány hét alatt kis gyökérkezdemények keletkeztek a földben lévő rügyeken. Ez a jelesebb borvidékeken az utóbbi száz-százötven évben már gyakori eljárásnak számított. A szakirodalom és a kísérletező szőlész szakemberek már kétszáz évvel ezelőtt is ismerték a szőlőiskola készítésének módját és jelentőségét. Szőlő szaporítási módok - YouTube. A múlt század végéig, pontosabban a filoxéravészig azonban a paraszti szőlészetben nem alkalmazták. A 19–20. század fordulóján bekövetkezett változások közé tartozik, hogy a kötött talajú szőlővidékeken az új telepítéseket főként iskolában előnevelt, gyökeres alanyvesszőkkel végezték. A homoki szőlőkben viszont a kezdeti kísérletezések után felhagytak vele, mert a paraszti tapasztalat azt mutatta, hogy a kisebb tápértékű talajokban a gyökeres vesszők hamar kivesztek. Helyette az 1890-es évektől egyre nagyobb mértékben terjedt el a gombázott ("buktatva" előgyökereztetett) vesszők ültetése.
Nos, valóban igaz az, hogy a méznek gyökereztető hatása van, és persze a gyökereztető por (hormon) is jó dolog, és ezek valóban segítenek, de önmagukban mit sem érnek, ha valaki nincs tisztában a szőlő gyökereztetéséhez szükséges két igen fontos alapfeltétellel és azok nem teljesülnek. Akkor bizony hiába a méz, meg a hormon és az egyéb úri huncutságok, a vesszőből bizony nem lesz semmi. Ha viszont ezek teljesülnek, úgy még a méz és a hormon használata nélkül is meggyökeresedik a vessző, és még csak ráolvasást sem kell alkalmazni. A szőlő gyökereztetésének két alapfeltétele, hogy a vessző alsó részét (ahol a gyökerek megjelenését kívánjuk) melegben (+25 – +28 °C)-, míg a vessző többi részét hűvösben (maximum +2 - +5 °C) kell tartani. Tehát el is lehet felejteni a befőttesüveget az ablakban a radiátor mellett, mert ott a teljes vessző melegben van, és a rügy fog hamarabb megindulni. Ez a módszer nem fog működni, csak abban az eseben (viszont akkor igen! ), ha az üveg melegben van, a vessző pedig hidegben, ha mondjuk jó huzatos az ablak (még méz és gyökereztető sem feltétlen szükséges hozzá).
A fő szőlőnek körülbelül egy méter magasnak kell lennie, és egy vagy több, a földből növekvő fatörzsből kell állnia. A fő szőlőtől az ostor eltér. A kötött bokornak ventilátor alakúnak kell lennie, legfeljebb másfél méter magas. A szárított és beteg ágakat meg kell metszeni. Ha a hajtások zavarják egymást, akkor a legsikeresebbek maradnak, a többi eltávolításra kerül. A szüret érése után a szempillákat levágják, csak azokat, amelyek a talajból növekednek, megcsíptetik és a csaphoz vezetik – ezek a régi szőlő jövőbeli helyettesítői. A beteg hajtások eltávolítása mellett a szőlő tervezett éves metszését is el kell végezni. Ezt évente kétszer, tavasszal és ősszel hajtják végre, miközben a növény még mindig inaktív. Ősszel, a levelek esésekor minden zöld hajtást levágnak, tavasszal eltávolítják a fagyott és elhalt ágakat. A metszés hosszát a szőlőhajtások növekedésének és fejlődésének jellemzői határozzák meg, úgy gondolják, hogy az átmérő minden milliméterére 1, 1 szem kell hagyni. A Catarovka az összes gyökér eltávolítása a szőlő föld alatti részéből, 15-20 cm-re a felülettől.
A legjobb a szőlőt tavasszal ültetni, amikor meleg az idő és a fagyveszély már elmúlt. Kis mennyiségű humuszot vezetünk az előkészített lyukba, és a palántát egy darab földréteggel együtt helyezzük el, majd lefedjük, tőzegrésszel borítjuk és bőségesen itatjuk. A palántát az ültetés előtt levágják, két hajtást hagyva, mindkét szemmel. A csemete mellé egy csapot kell felszerelni, amelybe támaszkodik. Az első két hétben az öntözést két-három naponként végzik, majd csökken az intenzitás. Szőlőápolás A szőlő agrotechnika nagyban különbözik a megművelt fajtáktól és a terület éghajlati viszonyától függően, ám az általános elveket minden kertésznek tudnia kell, aki úgy dönt, hogy sikeres a szőlőtermesztésben.. A szőlő ültetése után figyelemmel kell kísérni a palántákat, tartva a talajt lazán. Növekedésük során gyenge hajtásokat vágnak meg, és a leggyorsabban növekednek, amelyek a csapokhoz vannak kötve. Július végén meg kell szorítani (a hajtás csúcsát két vagy három levélkel eltávolítva). A szőlőbokornak kialakulnia kell, különben az erős növekedés megnehezíti a gondozását, és elveszíti a növény erejét, csökkentve terméshozamát.
Ezt az eljárást szintén a szakirodalom tette ismertté.