Külföldről érkező csoportoknak a film vetítése - előre egyeztetett időpontban - angol nyelven történik. A nézőtéren a helyek érkezési sorrendben, szabadon foglalhatók el. Esténként, főleg hétvégéken és ünnepnapokon a vetítőterem hagyományos mozivá alakul át: 2D és 3D játékfilmek, animációs filmek tekinthetők meg, az előre kiadott műsor szerint. Jegyek a filmekre elővételben vagy az Ökocentrum főbejáratánál lévő pénztárban vásárolhatók. Főépület : tiszataviokocentrum.hu. Részletes információk és jegyvásárlás: A Tisza-tavi Ökocentrum főépületének bemutatói lehetővé teszik, hogy közelebbről megismerjük a Tisza-tó vidékének élővilágát és természeti értékeit. ÉJSZAKAI ERDŐ - Magyarország kétéltűi és hüllői A főépület földszintjén található kiállításon a nappalból az éjszakába lépünk, s derengő, a teliholdat szimbolizáló fényben tekinthetjük meg a látványos terráriumokban élő különleges állatokat. A napszakok "megfordultak": a kétéltűek lakóhelyei éjjel mesterséges fényárban úsznak, így ők akkor térnek nyugovóra, s bújnak el.
Amennyiben a kishajós kirándulásra a kishajók egy adott időpontban végletesen rossz időjárási körülmények (vihar, orkánszerű szél) miatt nem tudnak elindulni és emiatt a program elmarad, mindent megteszünk azért, hogy még ugyanaznap egy másik indulási időpontot tudjunk felajánlani.
A harkályfélék családjába tartozó madarak teste nyúlánk, a csőre erős, leginkább egyenes, kúpalakú, vagy vésőre emlékeztető, orma szögletes, vége pedig éles. Színezetük alapján más csoportoknál jobban osztályozhatók, ezért van fekete-, zöld-, tarkaharkály is. A harkályfélék belső szervezete sok tekintetben éppen olyan sajátságos, mint a külső. A lábak, a csőr és nyelvük szerkezete életmódjuk és táplálkozásuk szerint alakult. A harkályok általában kúszó életmódot folytatnak, ezért nevezik őket kúszó madaraknak. Hazánkban a leggyakoribb harkályféle a nagy fakopáncs. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ember a természetben - 2. osztály | Sulinet Tudásbázis. Állandó madár, mindössze télen kóborolhat el kisebb távolságra megszokott élőhelyétől. Szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál. Évente egy alkalommal költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltésbe kezdhet. Kora tavasszal, a nászidőszakban a hímek gyors kopácsolással – úgynevezett dobolással – jelzik a területüket, de a tojóknál is megfigyelték ezt a viselkedést.
Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon. A tojó 4-6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás a fészekalj teljessé válásakor vagy közvetlenül előtte kezdődik meg és 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A tollasodó fiókák a szűk odúban nehezen férnek el. Etetéskor az öregek nem bújnak be az odúba, hanem csak beadják az élelmet a legmagasabbra kapaszkodó fiókának. Ilyenkor a fiókák között nagy harc folyik a "legkedvezőbb helyért". A fiókák a kikelés utáni harmadik héten válnak röpképessé. Ki kopog? Kiderül a harkály kisokosból - Greenfo. Kirepülés után – többnyire június közepén – még két-három hétig, sokszor hosszabb ideig is együtt marad a család. Táplálkozása A nagy fakopáncs fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Az öreg madarak táplálékának zöme is rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág. Különösen a téli időszakban kedvelt táplálékai a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri fel és belsejüket fogyasztja.
A nyelve hegyén lévő kis horgok is a hatékonyabb táplálékszerzést szolgálják. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Gyakori harkályfélénk. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. A hideg idő beálltával gyümölcsöket és magvakat is eszik, de előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat, melyekben hangyákat és lárvákat keres. Madárhatározó: a nagy fakopáncs | Csivitelő. Állandó madár, de télen kóborolhat. Tovább...
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!
Madáretető Madarak a környezetünkben Madarakkal mindenfelé, még városi kertekben, parkokban is találkozhatunk. Budapest terein például mindig láthatunk galambokat. Ha kertes házban élsz, akkor biztosan jól ismered a cinegéket, a zöldikét és a tengelicet is. Sőt, valószínűleg rozsdafarkúkat, verebeket és fekete rigót is láttál már. Azokat az állatokat, amelyeknek két lába és két szárnya van, tojásokkal szaporodnak, valamint testüket toll borítja, madárnak nevezzük. Széncinege A széncinege a legismertebb cinegénk. Csőre erős, hegyes, étlapján főleg rovarok szerepelnek. Az ősz közeledtével nem költözik melegebb tájakra, nálunk telel. Széncinege Fácán A majdnem házityúk nagyságú fácán csőre és lába egyaránt erős. Tápláléka gyommagvakból, rovarokból áll. Fészkét a földre rakja. Mivel fiókái fészekhagyók, a csibék kikelés után azonnal követik anyjukat. Állandó madarunk, a telet is nálunk tölti. Fácán Fácán élőhelye Erdei fülesbagoly Az erdei fülesbagolyra hosszú tollacskákból álló "tollfüle" igen jellemző.