A sümegi püspöki palota a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke, amely építtetője, Padányi Biro Márton püspök életén keresztül enged betekintést a korszak izgalmas világába. Bár a püspöki palota egy része korábban is látogatható volt, és a homlokzat is megújult 2011-ben, a 2018 és 2021 közötti rekonstrukciónak köszönhetően megújultak a belső terek is: értékes freskómaradványokat tártak fel és restauráltak; 18. századi rokokó stukkódíszek kaptak új életre; restaurált, eredeti műtárgyak kerültek vissza a palotába, és a kutatások során igazi kincsek is előkerültek a több évszázados falrétegek mögül. Csodálatos lett a felújított sümegi Püspöki Palota | LikeBalaton. A palota története Sümeg a török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. Ekkoriban a veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd' kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök először a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit.
Sümegi Püspöki Palota | LikeBalaton Megosztom 3 hónapja Sümegi Püspöki Palota 1/83
Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. Padányi Biró Márton építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát a többszáz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül. Megnyitotta kapuit a Sümegi Püspöki Palota. A most lezárult fejlesztés keretében a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is. A palota és annak lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A projekt fő célja a palota turisztikai hasznosítása volt, amelynek keretében a meglévő gyűjteményt és ismeretanyagot innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel dolgozták fel és alakították ki. A fejlesztés során megtörtént a palota külső környezetének részleges felújítása, amelyben sor került többek közt a belső udvar térszervezésére és a zöldfelület rekonstruálására. A palota kétszintes épületének közel kétharmadán (1600 m²) belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el, amelynek során kiépült a modern épületgépészet: a fűtés- és a teljesen új elektromos rendszer.
Az emeleten látható az ország legnagyobb rokokó kályhája, de a Padányi arcképét is rejtő, a tudományokat megjelenítő, gazdagon dekorált könyvtárszoba is igazi kuriózumnak számít. A gyermekeket és a játékos felnőtteket a kiállítás egész területén további barokk és rokokó élmények várják. Számos animációs filmmel és beltéri vetítéssel ismerhető meg a korabeli jellegzetes karaktereken keresztül a barokk világa. Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, így ez meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált igazán jelentős és fontos várossá: amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt majd' kétszáz éven keresztül. A sümegi püspöki palota teljesen megújulva fogadja a látogatóit | Világjáró. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a határozott fellépésű püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit.
Ezek mellett megújultak még a közösségforgalmi vizesblokkok és az irodai részleg is, valamint kávézó és ajándékbolt került kialakításra. A palota Vár felé eső oldalán mélyszivárgók kiépítésével és egy úgynevezett reversion technológiával a talajvizesedés megelőzésére is megoldás született. A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. A palota egyik termében elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két teremben pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A palota restaurálási koncepciója és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be. Kiállítás A sümegi palota fejlesztése jó példa arra, hogy a tudományos előkészítésből, a kutatási eredményekből válhat a legjobb turisztikai attrakció. A püspöki lakrészben új, korszerű interaktív kiállítás került installálásra.
A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. A palota egyik termében elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két teremben pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A palota restaurálási koncepciója és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be. Interaktív kiállítás A palota és lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A püspöki lakrészben kialakított tárlatot a meglévő gyűjteményt és a feldolgozott ismeretanyagot innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel kiegészítve alakították ki. A fő cél Padányi Biró Márton püspök életének, a barokk freskófestészetnek, Franz Anton Maulbertsch, a híres bécsi festő munkásságának, illetve a palota különböző építési szakaszainak bemutatása volt olyan módon, hogy az minden korosztály számára élmény legyen.
Másrészt – mivel elfogy, pontosabban mélyre süllyed a meder fenekét eddig oltalmazó pleisztocén kavicsanyag – a folyam innentől szabadon fejleszti hatalmas kanyarulatait. (Ezek legtöbbjét a múlt századi szabályozások során levágták. ) Ennek megfelelően, mint a bemutatott térképsorozaton láthatjuk, a folyam mederalakító tevékenysége még a fiatal helyi süllyedéket kitöltő sárközi Duna-szakaszon is erőteljes kanyarulatképzéssel párosult. Egy kanyarulat életkora – a kezdettől a természetes leűződésig – itt kb. 150 évig tartott. Ma a medervonal nagyobb eltolódását mesterséges partvédművek akadályozzák. Duna tisza torkolat térkép utcakereső. A védgátak egészen a déli határig kísérik a folyamot, amely az 1433, 0 folyamkilométernél hagyja el az ország területét. A Duna jobb parti mellékfolyói közül érdekes a Sió és a Sárvíz eltérő medermechanizmusa. A Sió mesterséges víziút jellegéből következik, hogy a magasabban fekvő Balaton és a Duna közötti szintkülönbséget nem tudta kiegyenlíteni: a medre végig bevágódó felsőszakasz jellegű. Ellenben a szerkezeti árokban létesített Sárvíz-csatorna – kevés vize és esése miatt – a végállapot jellegzetességeit mutatja, azaz se nem mélyíti, se nem tölti medrét.
Nagy folyóink magyarországi szakaszai A Duna a Sulinai-torkolattól számított 1850, 2 folyamkilométernél lép magyarországi területre. Az eséstörés miatt a Dévényi-kaputól Gönyüig erőteljes feltöltő, alsószakasz jelleggel folyik, ennek eredménye sziget- és csallóközi hordalékkúpja (bővebben lásd a Kisalföld bemutatásánál). Korábbi, szerteágazó mederlabirintusa a múlt század végi szabályozások után jórészt megszűnt, de hordalékával még a szabályozott medret is folyamatosan töltögeti, és így medrét állandóan kotorják. A dunacsúni folyóelterelés miatt a főmedert kísérő ártéri ligeterdők súlyos vízutánpótlási hiánnyal küszködnek (lásd a 11. fejezetben). Gönyü és Esztergom között a Duna kanyarogva bevágódó, azaz középszakasz jellegű. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékából épített számos szigetét kerülgeti. Ilyen gyönyörű a Duna és a Tisza találkozása: 3 kis szerb falu határában érnek össze - Utazás | Femina. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek.
Vissza a Dunakanyar folyamkilométer térképekhez _ _ Duna folyamkilométer térkép 1716 fkm - 1715 fkm -1714 fkm 1713 fkm -1712 fkm -1711 fkm -1710 fkm -1709 fkm -1708 fkm Helemba, Szob folyamkilométer térképe - Helemba, Szob Vízitúra térképe - Duna medertérképe Helemba, Szob
1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák. 1908-ban az országgyűlés elfogadta a Tisza újabb, immár húsz évre szóló fejlesztési programját. Az 1937-es XX. törvénycikk célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója. A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, Mátrai Lajos, ifj. ) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült "felülmúlnia" a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén. ) 2006. Nagy folyóink magyarországi szakaszai | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat. Tisza források A Tisza két forrásból ered.
Budapest bal parti területe teljes egészében a Duna pleisztocén hordalékkúpján fekszik. Az egykori medermaradványok – amíg be nem épültek – behálózták a város területét. Budán a Várhegy platószintje tanúsítja a folyam teraszképző munkáját. A Dunakanyar a visegrádi Várhegyről. Jobbra a Szentendrei-sziget, amelynek anyagát a Duna a Visegrádi-szorosból kilépve, lecsökkent esése miatt rakta le (Karátson Dávid felvétele) Budapest alatt Paksig a Duna oldalazó eróziójával a Mezőföld löszös tábláját mossa alá. Ez folyamatos, nyugati irányú eltolódását idézi elő. Ennek következtében a római kori parti építmények jó része a mai jobb parttól a Duna medrébe került (lásd Intercisa erődmaradványait Dunaújváros fölött). Az alámosás (pl. Dunaújvárosnál és Dunaföldvárnál) nagy partcsuszamlásokat és suvadásokat is okoz (lásd az Építésföldtan című részben). Duna tisza torkolat térkép műholdas. A Dunát Budapesttől Paksig balról 20–30 km széles ártéri síkság kíséri, amelyre a szabályozások előtt a folyam árvizei rendszeresen kifutottak. Paks alatt - a mezőföldi magaspart megszűnésével – jobbról is megváltozik a Dunát kísérő partvidék, a felszín lealacsonyodik, innentől mindkét oldalon védgátak övezik.