A 21. század kezdete kétség kívül digitalizált életünk elsöprő állomása volt: van online identitásunk és online kapcsolataink, minden szeszélyünket online applikációk szolgálják ki. Az "információs sztráda" emberek otthonait köti össze, mind a személyes, mind a szakmai életükben. Folyamatos kutatások és viták zajlanak a 21. század információs társadalmának pszichére gyakorolt hatásairól. Izolálódunk-e vagy éppen hogy összeköt minket az online tér? Kevesebb barátunk van vagy éppen több? 21 század kezdete hd. Lehetőség az önkifejezésre vagy éppen a valós személyiség elrejtése? Mik az előnyök és mik a hátrányok? Ezek mind fontos kérdések, de talán a kategorikus válaszok helyett mégis az a legfontosabb, hogy hogyan tudjuk jól használni ezeknek a lehetőségnek a hihetetlen tárházát. Van tehát egy olyan kommunikációs eszközünk, amit bármilyen célra használhatunk: miért ne állítanánk a pszichológia szolgálatába? A jó kérdés talán az kell, hogy legyen: hogyan állítsuk a pszichológia szolgálatába? Az online tanácsadás nem kevésbé szakszerű, mint a személyes tanácsadás, más.
Egyre súlyosabb kérdéssé válik, hogy hogyan tudunk mindenki számára elegendő élelmiszert termelni. És mivel a művelhető földek mennyisége korlátozott, ezért ez már csak a nagyipari mezőgazdaság eszközeivel sikerülhet. Gépesített termelés, műtrágyázás, növényvédő szerek, kártevőirtók... 21. Század Kiadó. és ha ezek a módszerek már nem elegendőek, a következő lépést a génmódosított növények jelentik. Vagy mégsem? Mentsétek meg a reményt! Korunk kihívásai Konrad Lorenz gondolatai alapján Korunk kihívásai – Konrad Lorenz gondolatai alapján Konrad Lorenz az a fajta tudós volt, aki felismeréseit a megfigyeléseinek köszönhette. Vizsgálódási módszere több szempontból filozófiainak tekinthető: a természet iránti szeretet indította kutatásra, szemlélődött, összehasonlított, gondolkodott és következtetéseket vont le. Belső kötelességének tartotta, hogy átadja tudását és azt is, hogy szót emeljen, sőt konkrét lépéseket tegyen annak védelmében, amit értékesnek tart.
Versengés vagy együttműködés Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja. Új korszak, régi tudomány Sokszor hallhattuk és olvashattuk már, hogy a technika korában élünk, és sosem felejtik el kiemelni az ezzel járó összes előnyt sem. A folyamatok szabályozottak; az elektronizálás kiterjed az élet minden területére; a gépek mindenütt felváltják az emberi munkát; az elektronikus kommunikáció lerövidíti a távolságot és az időt. 21 század kezdete resz. Csaknem elértük a várva-várt mennyországot, ahol temérdek szabad időnk marad mindennap és egy héten több napot nem kell majd munkába járni/és egy héten még több szabadnapunk lesz… A Lélek ébredése a 21. század hajnalán – előadás és beszélgetés Kezdete 2016.
Összefoglaló Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is... Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. "Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Emberek és istenek (2011). Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat.
Így silányulhat el a kapcsolatom Istennel is, ha csak az említett nagy ünnepeken fogok vele "találkozni", azt is csak külsőleg. Ezért kell nap mint nap tiszta szívből jövő imádsággal odafordulni Istenhez, hogy a kapcsolatunk és a barátságunk még szorosabbá váljon. Emberek és istenek teljes film. Az Istennel való találkozáshoz belső megújulásra és nyitottságra van szüksége az embernek. Az egész lényünket át kell hatnia az imádságnak, hogy minden szívdobbanásom jelezze és szorosabbá tegye kapcsolatomat Istennel. Ezzel a tudattal szomjazzunk az imádságra. Szent Ágoston szavaival: "Az imádság, akár tudjuk, akár nem, Isten szomjúságának és a mi Isten utáni szomjúságunknak a találkozása. " Ismeretlen
De nem tették meg. A mágia ugyanis a szimbólumok nyelvén kommunikál, és a leborulás vagy a képmás szolgálata (hordozása, díszítése stb. ) szimbolikus tett, amely által az ember részesévé válik a mágikus cselekménynek, függetlenül attól, mit gondol erről. A bálványimádásnak két fő típusa van: az animista bálványimádás szerint maga a képmás az istenség; míg a fejlettebb civilizációk (például a görögök, babilóniak) nagy vallásai szerint az istenek az Olümposzon vagy az égben vannak, tehát maga a kép nem az istenség, de a képmás tisztelete hozzásegíti az imádót ahhoz, hogy kapcsolatot létesítsen az adott természetfölötti lénnyel. Emberek és istenek teljes film magyarul. Hiába hivatkozik tehát az ember arra, hogy ő tulajdonképpen nem a szobor előtt térdel, és nem ahhoz imádkozik, hanem csak a szobor által megjelenített mennyei lényhez: ez is beleütközik a fentebb idézett isteni parancsba. Az Újszövetség arra is fölhívja a keresztény hívők figyelmét, hogy még a bálványimádáshoz kötődő tárgyaktól is igyekezzenek távol tartani magukat (Csel 15:20, 29).