A régi magyar szóbeli költészet emlékét őrz i Szent Gellért püspök – latinul írt – kisebb legendája (11. század vége). A szent püspök minden valószínűség szerint egy magyar munkadalt, őrdalt hallhatott. " Egy alkalommal, mikor az Isten embere valakinek védelmére a királyhoz igyekezett, megszállott a vidéknek egy erdős részén, mely állatok legeltetésére szolgált. Szent gellért püspök legendája. Itt éjféltájt egy szolgáló, miközben kezével a malmot hajtva búzát őrölt, kemény munkáját dalolással enyhítette. A szent atya erre felébredt, hívatta szolgáját, és kérdezte tőle: »Mi ez? « A szolga elmagyarázta a dolgot, ahogy volt. A jó atya rögtön könnyekre fakadt. »Boldog ember az – mondta –, aki bár mások hatalma alatt áll, köteles munkáját ilyen szépen, zúgolódás nélkül, vidáman végzi. « És jócskán adatott néki pénzt. " (Szabó Flóris fordítása)
A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
1024: a Velencéből elűzött Otto Orseolo doge családjának Mo-ra érkeztekor Bakonybélbe vonult vissza. Itt számos teol. értekezést és homíliát írt, amelyek elkallódtak. 1030: a kir., miután leverte Ajtony vezért, elfoglalt ter-én megalapította a marosi (később csanádi) egyházmegyé t, melynek élére a remeteségből előszólított ~et állította. - ~ pp. megszervezte a ppséget, térítette a népet, szegyh-at és tp-okat építtetett, isk-t és mon-t alapított; terjesztette az Istenanya kultuszát; továbbra is szerz. életmódot követett, alázatos, önsanyargató életet élt, (talán már kápt-ba szervezett) papjait is szigorúan fogta, kv-ein utaztában is dolgozott, híveiért sokszor közbenjárt a kir-nál. Híres egyh. szónok volt (bár beszédeit aligha a legendájából ismert tematikus "sermo" formájában mondta el). Az ekkoriban írt homíliái előszavában említi, hogy egyhm-je határos a besenyőkkel, s panaszolja, hogy a barbár viszonyok miatt munkájához kevés a pergamen. Gellért – Magyar Katolikus Lexikon. A Szt István örökébe lépő Péter kir. ellenében, elmarasztalható viselkedése miatt, ~ a fiági örökösöket támogatta.
A Vág völgyében remetéskedő s vértanúságot szenvedő, valóban aszketikus életet élő két szláv szerzetes esetében életüknek az önsanyargatás eszményképeként való ábrázolása hitelt érdemlő lehet, annál is inkább, mert a legendaíró Mór püspök pannonhalmi bencés korában személyesen is ismerte őket. A másik kettő azonban már a kívánt eszményképhez retusálja hősét: az erőskezű, harcos államszervező királyt imádkozó, alamizsnát osztogató, kegyes aggastyánnak ábrázolja, aki nem fegyverei, hanem Szűz Mária segítsége révén aratott győzelmet Konrád császár felett; Imre herceget pedig a szüzességét házasságában is megőrző, szerzetesi életmódot folytató, önmegtartóztató szentté avatja. Az ismeretlen szerzők feladata nem is hiteles történeti életrajz írása volt, hanem a térítő apostol, 61 illetve a szüzesség eszményképének a megrajzolása – minden bizonnyal időszerű céllal. A nagyobbik István-legenda szerzője talán a király szentté avatása érdekében akart hangulatot kelteni a kegyes, apostoli király vonásainak kiemelésével; az Imre-legenda szerzője pedig az 1104. és 1112. évi esztergomi zsinatoknak a papi nőtlenségről szóló határozatait igyekezett a szűz királyfi kultuszával alátámasztani.
Azonban ez a fajta után a tél kemény fagy megszűnhet a gyümölcsöt. Ezen kívül a "reggel" - részben samoplodnye minőségű. A kitermelés jelentősen megnő, ha ültetett mellett ezekre a fajtákra, szilva ajánlott Közép-Oroszországban, mint a "ringló kolhoz", "Rakitovo" vagy "magyar Moszkva. " A legnépszerűbb típus A hazai termelők szeretett "Sineglazka". Ez sredneroslye bokrok széles koronát. A fő előnye a megnövekedett télállóképesség. Általában sok a legjobb fajta szilva központi Oroszország samobesplodnymi. Fruits "Sineglazka" érik a nyár végén. Modern fajtahasználat a szilvatermestrésben. Ezek ovális és kisebb, van egy sötétkék színű és savanyú-édes íz, amely jelen van a kis összehúzó. drain "korán érő vörös" a beporzás fák e fajok nőnek közeli vagy szilva fajták csemeték. jól illeszkedik a "Alex", hogy Közép-Oroszországban. Ez jelenti a fák alacsony növekedés fél méter vagy annál valamivel nagyobb, egy emelt kör alakú koronát. A gyümölcsök érett későn - a nyár végén. Egy kifejlett fa megfelel minden termelési szabványainak lehet gyűjteni tizenöt kilogramm körte alakú kék-lila szilva, jól nyúlik a cellulóz csont.
2015. 08. 27. - 2015. 27. 2015. 23. NAK-NÉBIH szilva fajtabemutató Pölöskén Tovább olvasom Szakfolyóirat > 2016/06 > Kertészet szilva szilvafajták szilvatermesztés Modern fajták a hazai szilváskertekben Jelentőségét tekintve a hazai gyümölcstermesztésben a szilva az alma és a meggy után a harmadik helyen áll. Alma, körte, szilva és a szőlő szüretelése. Előnye többek között, hogy Magyarország minden termőhelyén termeszthető, nagyüzemi kertészetekben, házi kertekben egyaránt. A felhasználás célja is többrétű lehet: friss piaci, beleértve az exportot is, szesz-, fagyasztó- és konzervipari. Tovább olvasom
Egy megfelelően kiválasztott szilvafajta az első lépés egy jó és stabil növénynek.
2014-ben még mindig az Elena és Topend Plusszal az élen, de a többi fajtánál is egy növekvő tendencia volt jellemző szaporítóanyag előállításban. 3. A szilvafajta. ábra: német fajták évenkénti szaporítása (forrás: előadás anyaga) A nemesítők sokféle paramétert vesznek figyelembe, hogy minél piacosabb legyen egy fajta, minél közkedveltebb legyen a termelők és a fogyasztók számára. A főbb szempontok, amit egy nemesítő figyelembe vesz egy szaporítóanyag előállításában az a Sharka tolerancia és rezisztencia, Pseudomonas ellenállóság, érésidő, magbaválóság, húskeménység, szállíthatóság, növekedési erély és habitus és az íz. Az előadásban számos szilvafajtáról kaptunk fajtaleírást is.