"illetékes adatvédelmi hatóság": a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága, címe: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.. "személyes adat": azonosított vagy azonosítható természetes személyre ("érintett") vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
Adatkezelési irányelvek: Adatkezelő a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon végzi, gyűjtése meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történik, jogosulatlan hozzáférés ellen védett módon. Adatkezelési alapelvei összhangban vannak az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal. Adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést nem végez. Hol lehet kikérni az épületek tervrajzát?. Az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az adatkezelő kilétéről és elérhetőségeiről, a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, a személyes adatra vonatkozó tárolási időtartam meghatározásának szempontjairól; adatkezelőtől kérje a rá vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítését, kiegészítését, az adatok kezelésének korlátozását, törlését. A személyes adatok törlését, vagy módosítását postai úton, a Napház Kft. 1122 Budapest, Krisztina krt. 27. címen, vagy e-mail-ben a címen lehet kezdeményezni. Amikor Ön honlapunkra lép, a Webműhely Kft.
A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről tételszintű rekordok állnak rendelkezésre. A levéltár tervtárának különféle keresőfelületeken közzétett adatbázisaiban az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervtári irategyütteseinek összes tervlapja és a kapcsolódó iratanyag többsége is megtekinthető – a budaiak, az óbudaiak és az 1861 után készült pestiek leíró adatai kereshetőek is. Az 1873 utáni építési engedélyezési terveknek egyelőre csak egy kisebb részről áll rendelkezésre adatbázis. A BFL-ben őrzött legfontosabb építészhagyaték Ybl Miklós terveinek gyűjteménye – ennek digitális felvételekkel ellátott adatbázisában már szintén több felületen lehet keresését végezni. A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről rendelkezésre állnak tételszintű rekordok. Selfieautomataadatkezelesitajekoztato – Az Unicum Ház hivatalos oldala. E rekordok az adott sorozat jellegétől függően vagy egy-egy tervezési feladatot, építkezést írnak le, vagy pedig egy adott ingatlanhoz kapcsolódó, hosszabb időszak során keletkezett terv- és iratanyagra vonatkoznak.
Adattovábbítás: az Ön személyes adatainak továbbítására nem kerül sor. Adatfeldolgozók: Silicium Network Informatikai Kft. székhely: 1146 Budapest Cházár András utca 2/A 7. ; cégjegyzékszám: 01-09-333854; adószám: 23474178-2-42, feladata az elkészült fényképek kiküldése az érintett részére. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei: a selfie automata szolgáltatás nem vehető igénybe. Adatbiztonság: Tájékoztatjuk, hogy a Zwack megteszi mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek a GDPR titoktartásra, és az adatkezelés biztonságára vonatkozó szabályainak érvényre juttatásához szükségesek. A Zwack az általa kezelt adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés, sérülés ellen. Érintetti jogok: Tájékoztatjuk, hogy bármikor lehetősége van arra, hogy tájékoztatást kérjen személyes adatai kezeléséről, kérje azok törlését, zárolását, helyesbítését, továbbá, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon.
Az adatbázis rekordjai ezeken túl az adott építési fázisra vonatkozó engedélyiratok jelzeteit is tartalmazzák, amelyek alapján a kutatóteremben a tervekhez kapcsolódó közigazgatási iratok is kikérhetők. Budapest Főváros Levéltára őrzi a 19. század második fele meghatározó hazai építésze, Ybl Miklós (1814–1891) terveinek gyűjteményét, amely az ország legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a Levéltári iratgyűjteményekben, a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében egyaránt elérhető adatbázis az Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírását adja. Az adatbázis a tervanyag legnagyobb részéről digitális felvételeket is tartalmaz, ez alól csak azok a tervek kivételek, amelyek digitalizálása technikai okokból nem volt megoldható. Az adatbázis minden egyes tervrajzról részletes leírást ad, tartalmazza egyrészt az adott lap összes leíró adatát (felirat, szignó, méret, anyag, technika), a tárgy, a helyszín, a készítési idő és az adott építkezéshez kötődő személyek meghatározását, valamint a legfontosabb szakirodalmi adatokat is.
000. 000 Ft Hajdúnánás 4 szobás városközponti családi ház – Hajdúnánás Alapterület: 90 m 2 Hirdetésfigyelés Nem találja a megfelelő ingatlant? Kérem adja meg a nevét és az e-mail címét, mi értesítjük ha a keresési feltételeknek megfelelő ingatlan érkezeik a rendszerünkbe. (Bármikor leállíthatja a hirdetésfigyelést, a kiküldött e-mailekben található linken. )
Lóháton, szekereken törekedett mindenki a tihanyi templom és kolostor felé: itt az egybegyűltek előtt ünnepélyesen felolvasták az alapítólevél szövegét. A főpapok és urak aláírták az oklevelet; azok, akik nem tudtak írni, keresztet húztak nevük elé. Ilyenmódon a következő tanuk nevei maradtak fenn: Benedek érsek, Mór püspök, Kelemen püspök, Miklós püspök, Lázár apát; Száka nádor; Gilkó, Vojtek, Ludvig, Ernye, Vid, Márton, Éliás, András, Fancsel comesek azaz ispánok; végül Nána, Kopány, Precsa, Cselő papok és nemesek. Az aláírók sorában említett Lázár volt az első tihanyi apát: bizonyára kiváló benediktinus szerzetes, azért tette őt apáttá ura és királya. I. Endre király hatalmas adománya után a tihanyi apátság nemzedékről-nemzedékre nőtt. A megmunkálatlan területeket mívelés alá szorították, az állatállomány gyorsan szaporodott, a szolganép száma egyre emelkedett. Új adományozók számos földdel, házzal, parasztnéppel és ajándékkal növelték a kolostor vagyonát. A kolostor kegyelete mély hatást tett messze környék népérc.
A tihanyi alapítólevél az első eredetiben fennmaradt hiteles oklevelünk. Érszegi Géza SZÖVEGKIADÁS SZAKBIBLIOGRÁFIA FILM Filmetűd a tihanyi bencés apátságról és az 1055-ből származó alapítólevélről. – A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készült Magyarok Cselekedetei című sorozat filmje. A műsor 1996. március 15-én jelent meg először a Magyar Televízió képernyőjén. (A filmet a Magyar Televízió Archívuma bocsátotta a rendelkezésünkre. )
Isten szolgálatának buzgó és fáradhatatlan végzésére, de a szentek dicsőítésére és tiszteletére is a szerzetesek seregét gyűjtöttük ide, és királyi bőkezűséggel gondoskodtunk számukra mindenről, ami ételükhöz, italukhoz vagy ruházatukhoz szükséges, hogy Isten szolgálatában ne lanyhuljanak, vagy ne legyen okuk az ebben való restségre. Hogy pedig az idők folyamán ne szenvedjenek rágalmat arra nézve, amit Krisztus tiszteletére és az ott élők és neki szolgálók fenntartására a mondott egyháznak adományoztunk, mindazt egyenként a jegyző keze erre az oklevélre jegyezte. Van tehát húsz eke hatvan mansio-val, szőlőművesek húsz szőlővel, húsz lovas, tíz halász, öt lovász, három gulyás, három juhász, két kanász, két méhész, két szakács, két varga, két kovács, egy aranyműves, két ács, molnárok két malommal, egy esztergályos, egy ruhamosó, egy tímár, tíz szolgáló. Van ezen kívül 34 csődör kancákkal, száz tehén, hétszáz juh, száz disznó, ötven kas méh. Ezenkívül a barátok szükségletére a királyi ménesből ötven csikót rendeltünk évente.
Az aljára került azok aláírása, akik jelen voltak az oklevélben leírt eseménynél, vagy netán részt is vettek benne. Az aláírások között megtaláljuk az e korra jellemző királyi monogrammat is, vagyis a király nevének betűiből formált rajzot. Akár a megpecsételés, akár a tanúk sora rendkívül fontos az oklevél hitelességének bizonyításában. Sajnos, az oklevél pecsétje az idők folyamán lepergett, a tanúk neve azonban megmaradt, sőt ismerjük is őket javarészt. Az aláírás két részből áll: egy keresztből, s a kereszt mellett a keresztet rajzoló neve. A keresztet az "aláíró" rajzolta, az "aláíró" megnevezése azonban az "aláírók" írnokainak (clerici) munkája. A király sem maga szokta a saját monogramját megrajzolni, többnyire az előre megrajzolt monogramma egyetlen hiányzó vonalát húzza csak be. Végére az oklevél egyik legfontosabb része, a keltezés került. A keltezésben feltüntették Béla herceget, a király öccsét, aki ekkor még együtt uralkodik András testvérével, s utóbb I. Béla néven követi bátyját a magyar trónon.
Odaadta ugyanis e fent említett dicső király a fent nevezett helyet ott a szigeten, ahol az egyház alapíttatott, s ennek határai így jegyeztetnek fel. Egy tó van körülötte és egy töltés, amely a régiek keze munkájával készült; ezeken belül minden nádas és halászó hely ide tartozik. Ugyanebben a tóban van egy petra nevű hely, amely a többiekkel együtt ide tartozik. És tudja meg mindenki, hogy ami gyümölcsös, kaszáló és más egyéb – a szőlőkön kívül – a szigeten van, ide tartozik. A királyi rétek pedig, amelyek a szigethez legközelebb fekvő falu mellett terülnek el, ugyanezt az egyházat illetik. Van egy rév is ezen a tavon, s ez hasonlóképpen hozzá tartozik. Azon a fuk nevű patakon ugyanis, amely a mondott tóból folyik ki, van egy hely, ahol a népek átjárnak, néha a hídon, gyakran pedig a gázlón át, s ez szintén ide tartozik. Másik hely az, amelyet huluoodi-nak mondanak; ez szintén a tónál kezdődik és egészen ide tartozik; hasonlóképpen mindaz, ami ettől a huluoodi-tól a kis hegyig és ettől a turku tóig fekszik, amelynek a fele a népé, fele pedig az egyházé.
Az aljára került azok aláírása, akik jelen voltak az oklevélben leírt eseménynél, vagy netán részt is vettek benne. Az aláírások között megtaláljuk az e korra jellemző királyi monogrammá t is, vagyis a király nevének betűiből formált rajzot. Akár a megpecsételés, akár a tanúk sora rendkívül fontos az oklevél hitelességének bizonyításában. Sajnos, az oklevél pecsétje az idők folyamán lepergett, a tanúk neve azonban megmaradt, sőt ismerjük is őket javarészt. Az aláírás két részből áll: egy keresztből és a kereszt mellett a keresztet rajzoló nevéből. A keresztet az "aláíró" rajzolta, az "aláíró" megnevezése azonban az "aláírók" írnokainak (clerici) munkája. A király sem maga szokta a saját monogramját megrajzolni, többnyire az előre megrajzolt monogramma egyetlen hiányzó vonalát húzza csak be. Végére az oklevél egyik legfontosabb része, a keltezés került. A keltezésben feltüntették Béla herceget, a király öccsét, aki ekkor még együtt uralkodik András testvérével, s utóbb I. Béla néven követi bátyját a magyar trónon.