Az ITKI online műhelybeszélgetése a "Society of Internet Platforms" konferencia nyomán. Vitaindítót tart: Z. Karvalics László – vezető kutató, Institute of Advanced Studies, Kőszeg Felkért hozzászólók: Rab Árpád – jövőkutató, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet Ződi Zsolt – jogász, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet A műhelybeszélgetést moderálja: Nádori Péter, kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet Időpont: 2021. december 10. 15:00 óra Helyszín: online, MS Teams Az online műhelybeszélgetésbe külsős érdeklődők becsatlakozását is várjuk. Részvételi szándékát, kérjük, jelezze a emailcímen, hogy megküldhessük a beszélgetés linkjét. Adatainkkal fizetünk a gyógyulásért. Kutatóintézetünk október 28-29-én rendezte meg a Society of Internet Platforms című nemzetközi konferenciát, ahol több neves külföldi előadó is kifejtette a platformokról a véleményét. A műhelybeszélgetés vitaindító előadása a konferencia egyik kiindulópontjához igyekszik visszatérni, és arra rákérdezni, hogy valóban olyan fontos szerepet játszanak-e a platformok a modern társadalomban, mint amelyet az előadók tulajdonítottak nekik.
Lesz-e jövőnk? Ha lesz is, milyen? Nem sok olyan ember van, akiben ne fogalmazódott volna meg ez a kérdés akár a klímaválság, akár a globális gazdaság és politika híreit olvasva. De vajon egy jövőkutató is annyira borúsan és sötéten látja a jövőt, mint az átlagemberek? Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy jár-e lemondásokkal, ha azt szeretnénk, hogy az emberiség továbbra is részese legyen a jövőnek. Míg az ötvenes évek a pozitív jövőképről szóltak, és a nyolcvanas években is pozitív töltetűek voltak a sci-fik, mostanában szinte csak disztópiákat lehet látni jövőben játszódó filmekben. Robotokat akartunk, most, hogy itt vannak, attól félünk, hogy fellázadnak ellenünk, vagy hogy vége lesz a világnak, ha egyszercsak eltűnik az internet. A podcastben szó esik többek közarról is, hogy: Mi a helyzet az Elon Musk által alapított Neuralinkkel? OPH - Jövőkutató: az ösztönzés hatékonyabb, mint a szabályozás (3.rész). Tényleg feltölthetjük az agyunkba a világ tudását, és a jövő drogjai is digitális úton hatnak majd?
Munkája befolyásolja a döntéshozókat is – ez pedig óriási felelősség. Számtalan esetben előfordult már, hogy kutatási eredményeikre támaszkodva fejlesztett egy cég valamilyen szolgáltatást, vagy terméket, tucatnyi kormányzati stratégia megírásában működtek közre kutatótársaival – rendkívül inspirálónak tartja, hogy közvetlenül valós társadalmi vagy üzleti problémák megoldásában vehet részt. Pályafutása során több innovációs fejlesztés projektgazdája volt, ezek eredményeképpen új termékek, technológiai megoldások születtek, amiket azóta az üzlet használ. Rab Árpád | hvg.hu. Sokszor ad tanácsokat nagy cégeknek stratégiai fejlesztés terén, ami nem csak üzleti, de szakmai felelősségvállalással is jár. Erdélyi gyökerek Rab Árpád Erdélyben született, 1990-ben általános iskolás volt, amikor Magyarországra költöztek. A család eredetileg két b-vel írta a Rabbot, de a román kormány szerette ezeket a nemesi neveket megrövidíteni, így lett ő Rab Árpád Szörény az anyakönyvben. Nemrég újságíró barátja írt cikket azokról, akik 1989-ben voltak gyerekek Romániában.
Mára ez a szemlélet természetesen megváltozott, az autó büdös, nagy helyet foglal, túl sok van belőle, ezért új technológiákkal fog válaszolni ember. Ma egyébként rendkívül sok eszköz áll rendelkezésünkre – autó, vonat, busz, repülő, helikopter, metró, mozgólépcső stb. -, és a kérdés inkább az, hogy mikor melyiket milyen mértékben használjuk. Rab Árpád fontosnak nevezte azt is, hogy az emberi viselkedést össze lehet hangolni a közösségi közlekedéssel, és erőteljesen terjed a világban az a szemlélet, hogy a városlakókat jutalmazni érdemes. Hazánkban is van ilyen kezdeményezés, például a biciklihasználat jutalmazása. Ezek olyan "puha" eszközök – mondta -, amelyekkel egy önkormányzat befolyásolhatja az ott élők viselkedését, és ennek mérhető hatása is van, hiszen ha 20 százalékkal többen használnak kerékpárt, az kimutatható pénzben is. "Olyan szituációkat kell teremteni, amelyek win-win helyzetet eredményeznek, azaz mindenki nyer, mindenki jól jár. " Az ösztönzés, az önkéntes vállalás hatékonyabb, mint a szabályozás – jegyezte meg.
Az állam, vagy az egészségbiztosítóm előírhatja majd, hogy nekem kötelező egy héten háromszor elmennem kocogni, viszont maximum két szelet csokitortát ehetek meg, és látni is fogja, hogy ezeket teljesítem-e? Igen, akár ez is bekövetkezhet. A demokráciákban ezek üzleti modellek mentén zajlanak majd. Nem lehet kötelező kocogást előírni, ellenben szerezhetek mondjuk egészségügyi pontokat, például kocogással, amiket kedvezményekre válthatok be. Az emberek nagy része ennek önként alá veti magát. Ha ösztönzőkkel bírnak egészségesebb életmódra, azzal még nincsen gond. Miből lehet gond? Például, ha a munkaadó írja elő a kötelező kocogást. Amit valószínűleg megtehet majd, hiszen nem emberi jog egy adott cégnél dolgozni. A másik, ha társadalmi nyomás jelenik meg: ha nem szerzel egy hónapban legalább száz egészségügyi pontot, akkor furcsán néznek majd rád. Kínában, ahol már bevezették az állampolgárok számára a jó pontok megszerzésének rendszerét, ez társadalmi rétegződést eredményezett. A nyolcszáz pontosok már másképp tekintenek azokra, akiknek csak hatszáz pontja van.
Március 8-án a Hungexpo új kongresszusi központjában tartották meg az Event Touch konferenciát a MaReSz szervezésében "A rendezvényszervezés jövője, avagy mit tanult a szakma a pandémia okozta válságból? " címmel. Az Event Touch az egyetlen – csak rendezvényszervezéssel és annak minden területével foglalkozó – konferencia és kiállítás Magyarországon, melyet a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) két évente rendez meg. Az eredetileg 2021-re tervezett eseményt a pandémia okán elhalasztották, de így az elmúlt két év tapasztalataival felvértezve találkozhatott ismét személyesen a rendezvényszakma. A konferencia fő fókusza a MICE szakma jövője volt és annak adaptálódása a megváltozott körülményekhez. A szakmai konferenciát Ganczer Gábor, a MaReSz elnöke, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében elmondta, nagy öröm számára, hogy a rendezvényszakma két év után újraéled és hogy kibírta az elmúlt, nehézségekkel tűzdelt időszakot. A Hungexpo sem tétlenkedett a kényszerszünet alatt, az utóbbi 20 év legnagyobb üzleti turisztikai beruházásával várta vissza a szakmát: megépült az új kongresszusi központ, ami európai színvonalon képes kiszolgálni a szakmát.
Kitért arra, hogyan működik a technológiai evolúció, milyen sikereket ért el az ember, és milyen kihívások előtt állunk? Milyen eszközrendszer segít megtartani jelenlegi életszínvonalunkat, és milyen szerepet játszik ebben a mindenhol jelenlévő technológia?
Solymos Antal Az Express együttes tagjaival bal oldalon Született 1943. március 27. (79 éves) [1] Budapest [2] Beceneve Tóni Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Solymos Ádám, Solymos Éva Foglalkozása zenész Solymos Antal, becenevén Tóni ( Budapest, 1943. –) magyar zenész, gitáros, énekes. Életpályája [ szerkesztés] Gyerekkorában szülei zeneiskolába iratták be. Gitáron, hegedűn és nagybőgőn egyaránt megtanult játszani. 1961–63 között a Benkó Dixieland Band tagja volt. 1965-től az Express együttes frontembere. Legismertebb daluk az 1977-es Harmónikás. Az együttes 1986-os feloszlása után szólókarrierbe kezdett. Legismertebb szólódala a Mediterrán Coctail volt. Lemezek [ szerkesztés] Szólólemezek [ szerkesztés] Az Express együttes nagylemezei [ szerkesztés] Express I. (1976) Express II. (1977) Jöjj hozzám (1977) Ezüstlemez (1978) Időgép (1981) Hivatkozások [ szerkesztés] Könyvei [ szerkesztés] Lét vagy élet? "Mit kezdjek a szabadidőmmel és magammal? "; S+G Bt., Paks, 2009 Solymos Tóni: Hétköznapi regény.
Miután 1957-ben alakultunk, a hatvanéves jubileumunkra tervezzük a megnyitását Budapesten, ahol 400 négyzetméteren tárgyakat, hangszereket, fotókat fogunk bemutatni, no meg díjakat, mert abból is közel félszáz van. Emellett szervezik a Karácsonyi misénk bemutatóját a Fehér Házban. Barack Obama egy gospelkórussal együtt szeretne bennünket ott meghallgatni. Dixi tanár úr immár 75 éves Dr. Benkó Sándor 1940. augusztus 25-én született Budapesten. Kossuth-díjas klarinétos, zenekarvezető. Villamosmérnök, a BME nyugdíjazott oktatója, népszerű nevén Dixi tanár úr. A Benkó Dixielandet 1957-ben alapította, s az elmúlt 57 évben bejárták az egész világot, elnyertek félszáz hazai és nemzetközi díjat. Olyan zenészeket indított útnak, mint Laux József, Frenreisz Károly, Benkő László és Solymos Tóni. Felesége, Katalin transzformátortervezőként ment nyugdíjba, két gyermekük, Barbara (47), Sándor (44), és három unokájuk van. A stafétabotot a legnagyobb unoka, a 16 éves Sándor viszi tovább, ő hegedül, zongorázik és zenét is szerez.
Ünnepelt előadóként a tenyerén hordozta a közönség, mégsem volt maradéktalanul boldog Máté Péter. A magyar könnyűzene egyik nagyhatású énekes-dalszerzője sosem találta a helyét – minderről pályatársa, Solymos Tóni mesélt. "Örökös problémája volt Máté Péternek, hogy nem tudott mit kezdeni a közönség ünneplésével, a sikerrel. Biztos vagyok benne, hogy ez nem volt neki elég, ezt milliószor a tudtunkra is adta. Nem volt egy hagyományos slágerénekes, mint Szécsi Pál, Koós János vagy Aradszky László, de nem tartozott a rock világába sem. Modern táncdalénekesként sosem találta a helyét a zenei palettán" – magyarázta a zenész pályatársa, Solymos Tóni, aki szerint Máté Péter azért lehetett korszakának magányos farkasa, mert tehetségével, egyedi stílusával megelőzte a saját korát. Úgy gondolja, emiatt örvendenek dalai évtizedekkel a halála után is nagy népszerűségnek. A zenész karrierjének ugyanakkor ez a tragédiája: a totális szakmai elismerést és népszerűséget csak halála után kaphatta meg. Solymos Tóni szavait Tabáni István is megerősítette, mindketten okkal nosztalgiáztak: közös Máté Péter koncertre készülnek.
A hölgy számára Hofi még mindig él és ugyanolyan szerelmes belé, mint, amikor még együtt éltek. A humorista feleségét nagyon boldoggá tette és halála után sem tudott Ildikó más férfira nézni. 1989 szilveszter hanganyaga. Forrás: Öt ember, aki magától lobbanhatott lángra. Tíz megdöbbentő dolog, amit talán nem tudsz a nagy port kavart filmről. Hét tanács, amit érdemes megfogadnod! A szakértők szerint előre jelezte a bajt a két híres jós. Ismerd meg a világ legmisztikusabb hegyeinek sötét titkait! Ismerd meg a 35 éves hírességet, aki felvállalta, hogy férfiként jobban érzi magát a bőrében, mint nőként! Hírességek, akik állítólag visszajárnak kísérteni. Sokkoló tények a Japánban található Aokigahara erdőről. Nyolc megdöbbentő prófécia, ami reméljük, hogy nem fog megvalósulni. Ismerd meg Johnny Knoxville és a haverjai legelképesztőbb megmozdulásait!