1895. december 17-én hunyt el Vértesen. Síremléke és mellszobra Létavértesen, az Irinyi János Általános Iskola udvarán látható. - - -
Feltalálóink közül egykor igen kevés nevet tudtam gondolkodás nélkül felsorolni. Ezen kevesek között azonban mindig ott volt Irinyi János. Hogyisne lett volna? Hiszen gondoljunk csak bele! Milyen kellemes egy téli estén a kandallóban tüzet rakni, vagy éppen nyáron egy tábortűz mellett ülni. Mindez egy valami nélkül nem menne: gyufa. És ha gyufa, akkor Irinyi János. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: " Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat ". Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.
Ez a gyufa jóval halkabban gyulladt, mint a korábbiak. Irinyi találmányát Rómer István bécsi magyar gyufagyárosnak adta el, aki maga is tökéletesítette a korábbi gyufát. (1863-ban Magyarországon még úgy tudták, hogy Rómer volt az a magyar, aki a gyufát a világnak felfedezte. [1]) Rómer (vagy Stefan von Roemer/Romer) mártógyufagyárát még 1822-ben alapította, és több száz munkással dolgozott. De hiába próbálta Irinyi találmányát gyártani, ennek és számos hasonló, különféle országokban kifejlesztett testvéreinek nagy hátránya volt, hogy a zsebben magától is felgyulladhatott, és hogy az erősen mérgező sárgafoszfort tartalmazta. Jubileumi megemlékezés az Irinyi-laktanyában. A gyufagyáros munkások súlyos foszformérgezést kaptak, ezért a legtöbb országban a foszforos gyufa gyártását betiltották; elsőnek 1874-ben Dániában és Finnországban, míg az Osztrák-Magyar Monarchiában csak 1912-ben; addig igen sok boldogtalan cselédlány "ivott gyufát", vagyis gyilkolta meg magát vízbe áztatott gyufa "levével". Pedig már létezett a "biztonsági gyufa", melyet a svéd G. E. Pasch 1844-ben szabadalmaztatott.
Ez a gyufa sem volt még tökéletes, a foszfornak is szaga volt, idővel oxidálódott, oxidja beszívta a levegő nedvességét, a fej letörött. Emellett sötétben világított, túl könnyen gyulladt, és mérgező hatása miatt a munkások megbetegedtek tőle. Irinyi 1839-ben Pestre költözött, ahol maga is gyárat alapított Első Pesti Gyújtófák Gyára elnevezéssel a Józsefvárosban. Gyufája olcsó volt és jó minőségű, gyára 50-60 munkással működött, és napi félmillió gyújtót készített. Ám Irinyi nem volt igazi üzletember, nem bírt az osztrák konkurenciával, üzeme 1848-ban anyagi okok és a városi tanács okvetetlenkedése miatt bezárt. Gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra, egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek. Hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel. A tudomány és az ipar szervezője Irinyi sokat tett a tudomány népszerűsítéséért, része volt a magyar kémiai szaknyelv kialakításában, és számos tudományos népszerűsítő cikket írt. Az 1841-ben létrejött Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
Csiszér László - Áldalak jó Uram // Ez az a nap! Stadion 2020 Online - YouTube
Áldalak jó Uram, teljes szívemből... - YouTube
Szerzõ: Claude Frayesse, Alaine Bergèse C G am F G C Áldalak jó Uram, teljes szívembõl. F G E7 am Hirdetem majd csodás tetteid dm D G4 G és énekelek rólad. F G E am Boldoggá tesz, hogy hozzád tartozom dm G C Alleluja.
Áldalak jó Uram - YouTube
/: Áldalak, jó Uram, teljes szívembõl. Hirdetem majd csodás tetteid, És énekelek Rólad. Áldalak, jó Uram, teljes szívembõl. Boldoggá tesz, hogy hozzád tartozom, alleluja! :/