Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A új sorozatában minden idők legrettegettebb és legnagyobb pusztítást végző betegségeit mutatjuk be. "A csapás végeredményben megszokott dolog, de amikor lesújt ránk, nehezen hiszünk a csapásban. Ugyanannyi pestis volt már a világon, mint amennyi háború. És mégis, a pestisek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják" – írja Albert Camus A pestis című művében. Nem egy híres világirodalmi regényben bukkan elő a rettegett pestisjárvány, amely évszázadokon át rettegésben tartotta a népességet: Daniel Defoe A londoni pestis- ben számol be a gyermekkorában átélt pusztításról, de a kétezres évek bestsellereinek is sokszor képezi központi témáját a rettegett betegség, mint ahogyan Ken Follett Az idők végezetéig című művében is.
A kutatás azt állította, hogy a bubópestist Délkelet-Ázsiába, Indiába és Kelet-Afrikába Cseng Ho (Zheng He) kínai tengernagy és felfedező – a 15. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetője, aki körbehajózta a világot – hajóinak "potyautasai", a patkányok juttatták el. A világ összes tájáról összegyűjtött Yersinia pestis-törzsek genetikai vizsgálata lehetővé tette, hogy megrajzolják a kórokozó "családfáját", kimutatva, hogy miként mutálódott a baktérium az idők során. A "családfa" arról árulkodik, hogy 728 évvel ezelőtt levált az egyik "ága", abban az időben, amikor lesújtott a "fekete halál". Maga a baktérium Kínában fejlődött ki, végig Kínában volt, s Kínából indult útnak? Viszont nem tudjuk, hogy a "fekete halál" miként jutott el Európába. A kutatások szerint a korabeli feljegyzések alapján elmondható, hogy a Kaszpi-tengerről érkező hajók közvetítésével érkezett meg a járvány Európába. Nem ismeretes viszont, hogy a járvány hogy jutott el a Kaszpi-tengerig. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a Selyemút mentén közlekedő karavánoknak "köszönhetően" érte el a kórokozó a Kaszpi-tengert.
Ez hozzájárult az orvostudomány alapvető átgondolásához, és az orvostudomány tudományos megközelítése érvényesült. A betegségek és a fertőzés útjainak jelenlegi megértésének alapjait az akkori fontos felfedezések jelölték. A középkorban két nagy pestishullám volt Európában, és egy későbbi világméretű világjárvány a 19. és a 20. században, amelyektől Európát nagyrészt megmentették. A betegség terjedése és terjedése különböző módon történt. A mai napig nem egyértelmű, hogy miért nem haladta meg a pestis Európájának továbbterjedése több mint 700 éve a két fő pestishullám között. 1. 541–750 AD) A pestis első nagy hulláma a középkorban 540-750 között zajlott. A pestis Egyiptomból érkezett a Földközi-tengeren keresztül Európába a mai Franciaországig. Az első nagy járványjárvány idején világszerte körülbelül 100 millió ember halt meg. Beleértve az európai népesség mintegy felét. Sok elmélet létezik e tömegpusztítás társadalmi-gazdasági és politikai következményeiről Európában. Egyes történészek kapcsolatot látnak az arabok elterjedése között Dél-Európában.
1348-ban a velencei hatóságok harminc- vagy negyvennapos karantént rendeltek el minden, a városba érkező hajó számára, csak ennek lejártával szállhattak partra a tengerészek, mégsem sikerült feltartóztatni a járvány terjedését – az itáliai városban több tízezren váltak a fekete halál áldozatává. Egyébként maga a karantén szó is a velenceiek óvintézkedésére vezethető vissza: a kifejezés az olasz quaranta, vagyis "negyven" szóból származik, mint említettük, általában ennyi napig tartott a hajókat érintő vesztegzár. Élj egészségesen A pestis gyors terjedését és a fertőzöttek rendkívül magas halálozási rátáját a középkori emberek egészségtelen életvitele és rossz táplálkozási szokásai is segítették – az egyik módja, hogy sikeresebben átvészeld a járványt, immunrendszered erősítése lehetett volna megfelelő táplálkozással, testmozgással és egyéb módszerekkel, amelyek természetesen a mai emberek számára jóval kézenfekvőbbek, mint 14. században élt őseinknek voltak.
A bajt felismerni nem nehéz, ha a leirt tünetek kiséretében gyorsan elgenyedő mirigydaganatok fejlődnek. Ezek hiányában sokszor kiütéses hagymázzal tévesztették össze. A halál leggyakrabban a betegség 3-5-ik napján áll be. Ha a 7-ik napot tulélte a beteg, akkor életben marad, ha csak valami utóbetegség nem fejlődik. A halálozás nagyobb, mint bármelyik más járványos betegségnél, gyakran a megbetegedettek 70-90%-a vesz el, ritkán kevesebb 60%-nál, de lehet rendkivül nagy, nevezetesen rossz higienikus viszonyok közt, igy Toulonban az 1721-iki P. -járvány alatt több mint fele a város lakosainak halt el. A gyógyítás első feladata a betegség behurcolása elleni védekezés (profilaxis). A második tényező, mely a P. elterjedését gátolja, a közegészségügy javítása. A ruhát, fehérnemüt s minden a beteggel érintkezésbe jött, vagy fertőzött helyről származó tárgyat szigoruan fertőtleníteni kell, a kisebb értékü gyanus holmit legcélszerübb elégetni. Az egyes beteggel szemben, sajnos, csakis az előtérbe nyomuló jelenségek (láz, szivgyengeség) enyhítésére kell szorítkoznunk, miután eddig olyan megbizható gyógyszerünk nincs, mely a betegség továbbfejlődését megakasztani vagy a kifejlődött betegséget megszüntetni képes lenne.
szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. A további termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. Amennyiben engedélyköteles termék kereskedelmét és bejelentés köteles termék kereskedelmét is folytatni kívánja a kereskedő, akkor az erre irányuló két beadványát egyszerre is benyújthatja hatóságunknál. Hatóságunk a bejelentést és az engedélykérelmet külön-külön bírálja el. Ipari - kereskedelmi ügyintézés. A kérelem alapján hatóságunk engedélyezési eljárást folytat le, melynek során szakhatósági megkeresést végez és a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül dönt a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az ügyintézési határidőbe azonban nem számítanak azok az eljárási cselekmények, melyeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény nevesít (pl. a szakhatóság eljárásának, vagy a hiánypótlás teljesítésének időtartama).
Szolgáltatás indítása Az eljárás bejelentésre indul. Jogosultak köre Azok, akik Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területén kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni, valamint a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, az üzleten kívüli kereskedelem és a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében székhelyük Miskolc. Mit kell tennie "Bejelentés kereskedelmi tevékenység gyakorlásáról" megnevezésű nyomtatvány megfelelő adattartalommal kell kitölteni. Határidők A kereskedő a rendelet 1. mellékletének A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Amennyiben a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység gyakorlását a kereskedő megszünteti, azt a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. évi LXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése szerint a megszűnést követően haladéktalanul köteles bejelenteni.
A 2009. október 1-jétől hatályos szabályozás értelmében működési engedélyt kell kérni az alább felsorolt, ún.
Ügyintézési határidő: A bejelenést követően azonnal végezheti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet I. fokon döntést hozó szerv: Bicske Város Jegyzője II. fokon eljáró hatóság: Fejér Megyei Kormányhivatal Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő: A tevékenység megkezdését megelőzően.
Ügyintézési határidő: nyilvántartásba vétele 15 nap. Benyújtandó dokumentumok Adatváltozás bejelentése (kereskedelmi tevékenység) nyomtatvány Bejelentés kereskedelmi tevékenység gyakorlásáról nyomtatvány Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység megszűnésének bejelentése nyomtatvány Eljáró szerv Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Felettes szerv/jogorvoslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Egyéb információk A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység | Tata Város Hivatalos Honlapja. (IX. 29. ) Korm. rendelet 2.