A felhajtóerő Egy szabályos hasábot merítsünk teljesen vízbe! A hasáb felső lapja közelebb van a felszínhez, mint az alsó. Így a hasábra felülről lefelé kisebb hidrosztatikai nyomás hat, mint alulról felfelé. Ennek eredményeképpen, ha a felső és alsó lap azonos méretű, akkor a lapokra ható erők is különbözők lesznek. Az eredmény egy felfelé mutató eredőerő, aminek a neve felhajtóerő. Fontos hangsúlyozni, hogy a felhajtóerő a hidrosztatikai nyomáskülönbségből származik. Akkor jön létre, ha a folyadéknak van súlya, s így van hidrosztatikai nyomás. Arkhimédész törvénye A felhajtóerő nagyságára vonatkozó törvényt először Arkhimédész, görög tudós mondta ki: Minden folyadékba merülő testre felhajtóerő hat. Ez az erő a test által kiszorított folyadék súlyával egyenlő. Hűtő és klímatechnikai példák megoldással | doksi.net. Kísérlet a felhajtóerő megjelenésének körülményeire A felhajtóerő csak akkor jöhet létre, ha a folyadék a tárgy alsó felületét is éri. Ennek bemutatása a következő módon történhet. Ha egy sima parafadugót leszorítunk az edény aljára, higanyt öntünk rá, majd elengedjük, a dugó nem jön fel a higany felszínére.
Tehát `h=2\ m` `p=1000 (kg)/(m^3)·10 m/s^2·2\ m=20000\ Pa` (mivel minden mértékegység át lett váltva "rendes" SI egységekre (vagyis kg, m, s), nem kellett gondolkodni rajta, a nyomás szokásos mértékegysége jött ki, ami a pascal. ) 5) 178 kilós golyó, jó nehéz! Ha a súly 1780 N, de csak 1240 N kellett ahhoz, hogy megtartsuk a vízben, akkor a felhajtóerő a különbségük, 540 N: `F_"fel"=G-F_t=1780\ N-1240\ N=540\ N` Annyi tehát a kiszorított víz súlya. Akkor pedig a kiszorított víz tömege: `m_"víz"=54\ kg` A kiszorított víz térfogata pedig: `V_"víz"=54\ dm^3` A kiszorított víz térfogata persze megegyezik a rézgolyó térfogatával: `V_"golyó"=54\ dm^3` Ha tömör lenne egy ekkora rézgolyó, akkor a tömege ennyi lenne: `m_"réz"=V_"golyó"·ρ_"réz"` A sűrűséget át kell váltani hasonló mértékegységre, mint a térfogat is. Ha az dm³, akkor a sűrűség `(kg)/(dm^3)` legyen: `ρ_"réz"=8. 9 g/(cm^3)=8. Mozaik digitális oktatás és tanulás. 9 (kg)/(dm^3)` (ugye tudtad, hogy `1 g/(cm^3)=1 (kg)/(dm^3)`? ) `m_"réz"=54\ dm^3·8. 9 (kg)/(dm^3)=... ` szorozd ki, hány kiló.
Megjeleníthető a kezdeti vízszint. Látható, hogy minél mélyebbre merül, annál magasabb a vízszint is. Feladatok FELADAT A test folyadékba merülése során mit mondhatsz az oldalsó nyomóerőkről? VÁLASZ: Az oldalsó nyomóerők a merüléssel egyenletesen nőnek, mindig egyenlők, kiegyenlítik egymást. FELADAT Hol található a felhajtóerő támadáspontja? A test folyadékban levő részének tömegközéppontjában található a felhajtóerő támadáspontja. Okostankönyv. FELADAT Milyen erők eredője a felhajtóerő? A felső és alsó lapokra ható erők különbözők lesznek. (Az alsó lapra ható erő nagyobb, hiszen mélyebben van a folyadékban. ) E két lapra ható erő eredője egy felfelé mutató erő, aminek a neve felhajtóerő. Fontos, hogy a felhajtóerő a hidrosztatikai nyomáskülönbségből származik. FELADAT Hogyan változik a vízszint, ha a testet a folyadékba meríted? Minél mélyebbre merítjük, annál magasabb lesz a vízszint. A test folyadékba merülő részének térfogata folyamatosan szorítja ki a folyadékot.
2 X 3 = 252 kJ Q össz. Q össz. 7120 P vill = ------------ = ----------------- = 4. 39 kW Txη 1800 x 0, 9 = 7120 kJ 19. Feladat: Számítsa ki egy hűtőkamra külső hőterhelését, ha a környezeti hőmérséklet: +28 OC, a belső hőmérséklet: - 8 OC, a talaj padló alatti hőmérséklete: 12 OC, az oldalfalak, és az ajtó felülete 240 m2, a kamra alapterülete 140 m2. Megoldás táblázatba foglalva: ( A hőátbocsátás alapegyenlete) A A kamra külső hőterhelése: 4894, 4 W 20. feladat Mekkora felülettel kell rendelkeznie az elpárologtatónak, ha a hűtőteljesítménye: Qo = 3500W kell legyen az alábbi feltételek mellett: Elpárolgási hőmérséklet = -8 OC Teremhőmérséklet = +/- 0 OC Hátbocsátási tényező: k = 21 W /m2K Qo = A x k x Δt A = Qo/ k x Δt = 3500W / 21 W/m2K x 8K = 20, 83m2 Az elpárologtató felületének tehát kb. 21 m2-nek kell lennie. 21. feladat Egy folyadéktartályba 60 m hosszú, 18 mm átmérőjű rézcsövet helyezünk be. Mekkora a hűtőteljesítmény, ha a tartályban lévő víz hőmérséklete +6 OC és az elpárolgási hőmérséklet to = O OC?
A vizet egy keverőmotor tartja áramlásban. Táblázatból vagy számítással a cső fajlagos felülete: 0, 0565 m2/m A = 60 m x 0, 0565 m2/m = 3, 39 m2 k = 200 W /m2K Qo= A x k x Δt = 3, 39m2 x 200 W/m2K x 6K Qo = 4070 Watt
Feladat Egy kör keresztmetszetű felfüggesztőt terhelő erő várható értéke F=12 kN. A felfüggesztő anyagában a megengedett feszültség бmeg=80 MPa. Számítsa ki a függesztő átmérőjét! Megoldás: 13. Feladat Egy négyzet keresztmetszetű légcsatornában a levegő térfogatárama V = 2, 9 m3/s. A megengedett légsebesség v = 10 m/s Számítsa ki a szükséges légcsatorna keresztmetszetét, és az oldalél hosszát. Megoldás: 14. feladat Számítsa ki, mekkora hűtőteljesítmény kell 12 tonna/nap mennyiségű - 60C hőmérsékletű jég előállításához 18°C hőmérsékletű vízből. Adatok: Megoldás a következő lapon 15. feladat Mekkora a teljesítménye annak az elektromos vízmelegítőnek, mely10 kg vizet 0, 25 óra alatt 10°C-ról 800C-ra melegít fel, hatásfoka η = 93%, a víz fajhője c = 4, 2 kJ/ kg K Megoldás: 16. Feladat a, b, Megoldás: 17. Feladat: 18. Feladat Egy elpárologtatóra 20 kg jég rakódott, a jég hőmérséklete: -4 OC, a jég fajhője: 2, 1 kJ/kg K, a jég olvadáshője: Megoldás: A jég melegedése O OC-ig: Qj = m x cj x Δt = 20 x 2, 1 x 4 = 168 kJ A jég olvadása: Qr = m x r = 20 x 335 OOC víz A víz melegedése 3 OC-ig = 6700 kJ Qv = m x c x Δt = 20 x 4.
Arkhimédesz törvénye KERESÉS Információ ehhez a munkalaphoz Módszertani célkitűzés A tananyagegység célja a folyadékba merülő testre ható felhajtóerő származtatásának megismerése, nagyságának meghatározása. Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként Könnyű, nem igényel külön készülést. Felhasználói leírás A folyadékba merülő testre ható erőket vizsgáljuk. Vizsgáld meg a folyadékba merülő testre ható erőket! A 3 dimenziós ábrán a csúszka segítségével vizsgáld meg, hogy milyen erők hatnak a folyadékba merülő testre! Változtathatod a test helyzetét, külön-külön megjelenítheted az oldalsó irányból ható erőket, valamint az alsó és felső nyomóerőt. Az eredőként megjelenő felhajtóerőt is megnézheted. Próbálgasd az egyes helyzeteket és ezek segítségével válaszolj a szimuláció alatt megjelenő kérdésekre! INFORMÁCIÓ 3 dimenziós ábrán vizsgáljuk, hogy milyen erők hatnak a folyadékba merülő testre. Állítható a test helyzete, és külön-külön lehet megjeleníteni az oldalsó irányból ható erőket, valamint az alsó és felső nyomóerőt, és az eredőként megjelenő felhajtóerőt.
A beépítési módot pedig az építési hely és a telek viszonya határozza meg. Tehát alapesetben nem az épület pozíciója az, amely a beépítési módot meghatározza, hanem az építési helyé. A gyakorlatban persze sokszor előfordul, hogy az érintett építési helyet az épület teljes egészében "kitölti" elfoglalja, így tulajdonképpen az épület határoló szerkezetei az építési határvonalra kerülnek, azt a látszatot keltve, hogy az épület telekhez viszonyított helyzete adja meg a beépítési módot. Ez - bár a gyakorlatban adhat helyes megállapítást - téves jogértelmezésen alapul.
Legfrissebb tapasztalataim alapján, még azon egyszerű kérdésben sincs egységes állásfoglalás a különböző építéshatóságokon, hogy hány példány tervet kell csatolni egy építési engedélyhez, vagy kell-e kéményseprő nyilatkozat? A legtöbb hatóság nem tartja be a határidőket, az eljárási törvény értesítésre vonatkozó előírásait, vagy döntése előtt nem tisztázza kellő alapossággal a tényállást és még hosszan sorolhatnám a már tipikussá vált hatósági mulasztásokat. Ezek miatt, a megfellebbezett határozatokat, az "összegubancolódott" ügyeket, a területileg illetékes Kormányhivatalok, mint felettes szervek, rendre küldik vissza a jegyzőknek és új eljárásra szólítják fel az első fokú építésügyi hatóságokat. Sajnos ezeket a szavakat nem valami "rosszmájúság" mondatja velem, hanem a szomorú tapasztalat, csak egyet említenék: volt olyan hatóság aki egy építési engedélyezési eljárás során, melynek az ügyintézési határideje hatvan nap, a hiánypótlási felszólítást - amit egyébként az első 10 napban illik, sőt kötelessége kiírni - a hetvenharmadik napon küldte ki.
Minden építési telek vonatkozásában fontos beépítési paraméternek számít a beépítésének módja, amelyet a legtöbb esetben a településrendezési eszközök is szabályoznak. A jogalkalmazás során azonban a beépítési mód meghatározása során sok hibás értelmezés forog a köznyelvben az építtetők között. A helyes jogértelmezéshez szeretnénk az alábbi cikkel segítséget nyújtani majdani, vagy jelenlegi építtetőeknek is. 1. Mi az a beépítési mód? Ahhoz, hogy egy építési telek beépítési módját meghatározzuk, alapvetően a következő fogalmakkal kell tisztában lennünk, melyet mind megtalálhatunk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai között: - Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti vonal [253/1997. rend. 1. melléklet 27. pont]. - Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része [253/1997.