A gyanú szerint… Vesztegetéssel gyanúsítják az igazságügyi államtitkárt Ma reggel közölte a Legfőbb Ügyészség, hogy Völner Pál fideszes képviselőnek kezdeményezi mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter, legfőbb ügyész. Völner Pál, igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Dr. habil. Schadl György-től. A… What the fuck. Hivatali vesztegetés miatt függeszthetik fel Völner Pál mentelmi jogát Az igazságügyi minisztérium miniszterhelyettesének mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész javasolta. Völner Pál ( a kép jobb oldalán)országgyűlési képviselő, igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Völner 2019 augusztusától a… Videó: korrupció a Mozaik utcai vizsgaállomáson, már 56 gyanúsított van Tart a nyomozás a Mozaik utcai vizsgaállomáson zajló vesztegetések ügyében. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban eddig összesen 56 gyanúsítottat hallgatott ki.
Három személy esetében nem tartották indokoltnak a kényszerintézkedés fenntartását, hárman továbbra is letartóztatásban vannak. A Völner–Schadl-ügyben összesen három személy van letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. – Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség válaszolta az megkeresésére. Február elején még hatan voltak letartóztatásban, három személy esetében az ügyészség nem tartotta indokoltnak a kényszerintézkedés fenntartását. Schadl György továbbra is a letartóztatottak között van, ezt korábban május 8-áig hosszabbították meg. Az ügyészség azt nem árulta el, hogy ki a másik két fogvatartott. Február eleje óta tanúkihallgatások és folytatólagos gyanúsítotti kihallgatások történtek, további információt a büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem közöltek. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál azóta lemondott igazságügyi államtitkár ügyével több cikkben is foglalkoztunk, ezeket erre találja.
A vádhatóság szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított, már lemondott államtitkár három éven át kapott csúszópénzt rendszeresen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl György az ügyészség szerint még több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. Minderre a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredményeként – a többi közt lehallgatások és megfigyelések során – jutottak a hatóságok. Részleteket közölt a Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés Mentelmi bizottságával arról, hogy miért kezdeményezi a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál immár lemondott igazságügyi államtitkár mentelmi jogánek felfüggesztését. A Polt Péter vezette vádhatóság azt írta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke – a letartóztatásban lévő Schadl György – 2017 augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően korrupciós kapcsolatot alakított ki a fideszes politikussal.
Varga Judit igazságügyi miniszter, mellette Völner Pál az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre-termében 2021. október 26-án (Fotó: MTI/Soós Lajos) Nyilvánvaló, hogy Völner Pál az eljárás alatt államtitkári feladatait nem tudja ellátni, ezért helyes, hogy lemondott – ezt közölte az Igazságügyi Minisztérium a Magyar Hang megkeresésére azután, hogy vesztegetési gyanú miatt a politikus mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a legfőbb ügyész. Megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott. A gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően – mint kedden délelőtt kiderült, emiatt kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Völner Pál a botrány kirobbanása után lemondott államtitkári posztjáról.
Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy milliós összegeket fogadott el rendszeresen Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál állítja, hogy nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy következményeit és a mai nappal lemond államtitkári posztjáról Völner Pál államtitkár – írta a Völner közleménye alapján. Völner Pál közleményét ügyvédje, Papp Gábor juttatta el a sajtóhoz, azt írták, együttműködik a hatóságokkal, kihallgatásra bármikor rendelkezésre áll. Kedden délelőtt közölte Polt Péter legfőbb ügyész egy, a sajtónak is kiküldött, valamint az ügyészség honlapján is megjelenített közleményben, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az igazságügyi miniszter helyettes minisztere abban az ügyben érintett, aminek részeként letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt.
Elítélték? Igen. Az meg csak hab a tortán, hogy az ellenzéket 2021 év végén még mindig az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki saját szavaival illusztrálta mély, bensőséges viszonyát a hazugságon alapuló kormányzáshoz. Forrás: AFP Tegyük hozzá, hogy ő akkor és ott lemondott, most viszont ismét ő a legfontosabb figura a sakktáblán. Szóval mielőtt gyönyörködni kezdenénk a baloldal morális fölényében, gondolkozzunk el egy picit azon, ki hogyan reagál, ha a gyanú árnyéka rávetül. Az önkritika a kommunisták gyónása, mostanában viszont mintha kissé elfelejtették volna, hogy is kell ezt gyakorolni.
A politikus összesen 83 millió forint kenőpénzt vehetett át. Schadl összesen 880 millió forinthoz juthatott a kapcsolat révén, neki a végrehajtónak jelentkezők közül fizettek többen is 40–100 millió forint közötti összegeket a pozícióért cserébe.
Szigetvár, Zrínyi Miklós Szigetvári AK történet / adatok bajnoki múlt címerek bajnoki szereplések szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok 1950 ősz Nemzeti Bajnokság III, Pécs-Kaposvári csoport 3 Szigetvári Zrinyi Miklós AK 11 1949/1950 ZM Szigetvári AK 23 1948/1949 Zrínyi Miklós Szigetvári AK 24 összes eredmény, részletek » teljes név Zrínyi Miklós Szigetvári Athletikai Klub alapítás 1911. július 1. klub színei kék - fehér bajnokság - (megszűnt csapat) névváltozások Szigetvári Athletikai Klub 1910 -? Szigetvári Munkás Testedző Egyesület? - 1920 Szigetvári Athletikai Klub 1920 - 1947 Zrínyi Miklós Szigetvári Athletikai Klub 1947 - 1951
Miután 1546-ban I. Ferdinánd érdemei jutalmául neki ajándékozta egész Muraközt, Csákvár várával, Zrínyi már inkább magyar, mint horvát főnemes lett. Zrínyi egyszerre volt féktelen kiskirály és a honvédelem példás bátorságú hőse, aki 1556-ban Babocsánál ismét megverte a törököt. Mivel azonban Ferdinánd már nem bízott benne és a horvátok is zúgolódtak, amiért a magyarokért harcol, 1561-ben lemondott horvát báni tisztségéről, s Szigetvár kapitányának nevezték ki. 1562-ben meghalt Nádasdy Tamás nádor, a törökverő társ, s a védelem megszervezése érdekében a király Zrínyit 1563-ban dunántúli főkapitánnyá tette, hisz vitathatatlanul ő volt a legtapasztaltabb katona a törökellenes harcokban. Az 1556-ban szinte rommá lőtt várat helyrehozták, Paolo Mirandola itáliai építész tervei szerint erős olasz bástyás földvárrá építették ki. Mitták Ferenc történész írásai szerint Zrínyi Miklós is sok figyelmet fordított az 1560-as évek elején a megerősítésre. Szigetvár tulajdonképpen több lépcsőből álló erődítményrendszer volt: a legbelső várhoz csatlakozott a középső vár (együtt: belső vár); vizesárokkal, külön kapuval elválasztva következett a külső vár, majd ehhez elővárként épült az Óváros és az Újváros palánkja.
Az ostrom a szeptember 6-i végső rohammal vezetett eredményre, melynek eseményei mindenki számára ismeretesek: a szultán roppant hadereje a délelőtt során hadrendbe állt a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban megelőzte az ellenséget, és 700 katonájával váratlanul kirontott a várból. A híres "kirohanás" a védők csekély létszáma ellenére komoly zavart idézett elő az oszmánok soraiban, akik csak hosszas küzdelem – és Zrínyi Miklós halála – árán jutottak be az erődbe, de a védők még a termekben is az utolsó emberig kitartottak. A török veszteségeket még tetézte, hogy a kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. A Szigetvárt romba döntő tüzes csapda több ezer katona – és kis híján Szokollu Mehmed pasa – életét követelte, ezzel a török veszteségek körülbelül 25 000 főre emelkedtek. Ismeretes, hogy a 17. századi költő és hadvezér, Zrínyi Miklós híres eposzában úgy örökítette meg a szeptember 6-i eseményeket, hogy Szulejmán a hős kapitány kardjától vesztette életét; a szultán valóban életét vesztette az ostrom alatt, halálát azonban vélhetően a megerőltető utazás okozta.
Szabó Tamás a művészettörténeti és történeti hivatkozásokat saját, autonóm plasztikai nyelvén megfogalmazva jeleníti meg a Zrínyi-emlékművön. A köztéri mű a szobrászművész legutóbbi alkotói periódusát jellemző "szöges" plasztikák formavilágát tükrözi. Az alkotás posztamensén az "Örök Dicsőség és Tisztelet a Legyőzhetetlen Katonáknak" felirat olvasható latinul.
Készen vannak a kaszárnyaépület felújításával is, azonban az abba tervezett kiállítás megnyitására még várni kell. Az épület helyreállítása során egyébként láthatóvá tették azokat a falmaradványokat is a belsőben, illetve a kaszárnya előtt, amelyek még a középkori szigetvári várhoz tartoztak. Jelenleg a vár környezetének rehabilitációja folyik, ami során sétányt és futópályát alakítanak ki, valamint felújítják a patakon átívelő gyaloghidakat is. Szigetváron február 13-án ünneplik a hagyomány szerint a török alóli felszabadulás emlékét. Az évfordulóhoz kapcsolódóan több más esemény mellett egy tanácskozásra is sor kerül majd, amelyen igyekeznek egy nemzetközi kommunikációt megteremtő terv alapjait is megvitatni. A cél az, hogy a szigetvári vár ne csak országos ismertségű legyen, hanem európai-, sőt világszinten is bekerüljön a felkeresésre érdemes látnivalók közé.
A középső várból a belső várba egy kaputornyon át lehetett bejutni. A középső várat a belső vártól egy vizesárok választotta el. A két részt összekapcsoló hidat kaputornyok védték. Nyitvatartási és egyéb információk a vár hivatalos oldalán olvashatók. Nagyon köszönöm a fotókat Egresi Jánosnak!