0 ból 0 A megadott kritériumoknak egy termék sem felel meg. Próbálja elvenni valamelyiket a paraméterek közül, vagy megnagyobbítani az ártartományt!
Tegyél szert jobb árra Vásárolj legalább két LP lemezt és add meg a kosárban a MASHUP kedvezményes kódot. Minél több terméket vásárolsz, annál nagyobb kedvezményt kapsz. Ez a kód LP lemezek és a merch kategóriából származó termékek kombinációja esetén is működik. Jobb ár több LP vásárlásakor. Használd fel a MASHUP kódot a kosárban, és mennyiségi kedvezményt kaphatsz.
De az ingatlan tényleges használatát nem akadályozhatja. A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval, az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése). Telki szolgalom létrejötte a bírói gyakorlatban - Jogászvilág. Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon. Az ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető növényzetet is jogosult eltávolítani. Míg a rendes szolgalmi jogot a felek közötti szerződéssel, bírósági határozattal vagy 10 éves használattal történő elbirtoklással lehet megszerezni, addig a vezetékjog létrejön, ha a hatóság a megépítését engedélyezi és a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A hálózatot az engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni, ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik. A hazánkban tapasztalható kusza telekviszonyok miatt a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a már meglévő vezetékek esetében is be lehessen jegyeztetni a jogot, ha ez korábban nem történt meg.
A telki szolgalom létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével vagy bírósági határozat alapján. A szerződéssel alapított szolgalom a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre, viszont fontos, hogy a szerződésnek nem két birtokos, hanem az ingatlanok tulajdonosai között kell létrejönnie, mert a szolgalom a szolgáló ingatlant terhelő jog, amely az uralkodó ingatlan tulajdonosa által a saját telkéhez kötötten szerzett jogosultság. A Ptk. Kormányablak - Feladatkörök - Vízvezetési szolgalom alapítása iránti kérelem. kifejezetten lehetővé teszi, hogy telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. Az elbirtoklással – mint a tulajdonjog megszerzésének egyik módjával – általában ingók és ingatlanok vonatkozásában szoktunk találkozni, jogszabály azonban lehetővé teszi a telki szolgalmi jog elbirtoklását is. Az új Ptk. a telki szolgalom megszerzéséhez szükséges elbirtoklási időt, 10-ről 15 évre emeli, és az is szükséges hozzá, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa eme idő alatt nem tiltakozik.
Ilyenkor egyébként a hatóságnak is meg kellene tagadnia az engedélyt, de ha ez nem történne meg, akkor a telek tulajdonosa az előbbiekre hivatkozva megtámadhatja az építési engedélyt és az ingatlan kisajátítását kérheti. Az egész telek megvásárlása a kisajátítás keretében sokkal nagyobb költséggel jár, mint a használat miatti kártalanítás, ezért szokták a hálózatüzemeltetők már az eljárás előtt megkeresni az érintett ingatlan tulajdonosait, hogy megállapodást köthessenek a kártalanításról. Ilyenkor érdemes informálódni, hogy a vezeték és a biztonsági sáv mekkora területet foglal el a telkünkből, vagy egyéb bizonyítható körülmény miatt a használatot akadályozza-e a kiépítésre kerülő vezeték. Később a megállapodás már nem vonható vissza, ezért az előbbi adatok nélkül hozott döntésnek súlyos következményei lehetnek. Bírósághoz is lehet fordulni Az építési engedély iránti eljárás mellett az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés miatt futó eljárásban is tájékoztatni kell az ingatlan tulajdonosát a jog bejegyzéséről.
Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása viszont nem vezet elbirtoklásra. A bírói gyakorlat szerint a szolgalom terjedelmét és gyakorlásának módját abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az hogyan alakult az elbirtoklási idő alatt. A szolgalom elbirtoklásának nem feltétele, hogy a szolgalommal érintett földrészletet a jogosult a sajátjaként használja, ahhoz elegendő, ha a szolgáló telek mindenkori birtokosa a használat ellen az elbirtoklási idő elteltéig nem tiltakozik. Ebből következően, a szolgalomszerű használatot nem befolyásolja, ha a jogosult a használattal érintett földrészletnek a tulajdonjogát meg akarja szerezni, és ezzel kapcsolatban a szolgáló telek tulajdonosának vételi ajánlatot tesz. Elbirtoklással megszerzett útszolgalom esetén – minthogy az annak a jogkövetkezménye, hogy a szolgáló telek birtokosa a törvényben meghatározott időtartamban eltűrte a másik fél szolgalomszerű használatát – kártalanítás nem állapítható meg. (BH2015. 221) Az elbirtoklás megszakadása szempontjából rámutatott a gyakorlat, hogy az elbirtoklási időt nem szakítja meg, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik, ugyanis a mindenkori birtokos tiltakozása minősül ilyen jogi ténynek, azaz a tulajdonos (birtokos) személyében történt változásnak a szolgalom elbirtoklási idejére nincs kihatása.
Emiatt van az, hogy sokaknak már évtizedek óta meglévő vezeték húzódik a telkén, de csak most kapnak értesítést a vezetékjogról. Fontos tudni, hogy a vezetékjog gyakorlása mindig a telek értékcsökkenéséhez vezet, és sokszor a használati lehetőségeket is nehezíti, ezért kártalanításra tarthat igényt a telektulajdonos. Amennyiben már meglévő vezetékre jegyeznek be utólagos vezetékjogot, a kártalanítást a törvény kizárja. A tulajdonosok lehetőségei Az eljárás egyébként a vezeték nyomvonalának kijelölésével indul, a megtervezés után az építésügyi hatóság engedélyezi a megépítést. Az építésügyi hatóság köteles az engedély kiadása előtt az eljárásról értesíteni a vezetékkel érintett ingatlan tulajdonosait, akik jogorvoslattal élhetnek az engedély kiadása ellen. A D. JogSzerviz szakértője szerint érdemben arra lehet hivatkozni, hogy a vezetékjog a telek rendeltetésszerű használatát akadályozza. Ez különösen akkor valósul meg, ha a telek méretéhez képest aránytalanul nagy területet foglal el a vezeték és biztonsági sávja.
Ha az eljárásokban a telektulajdonosok vagy tulajdonostársak értesítése nem történt meg, akkor a határozatok súlyos jogszabálysértés miatt megtámadhatók. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban viszont már csak a korábbi építésügyi határozat érvénytelenségére lehet hivatkozni, például mert azt nem küldték meg a tulajdonosnak. A vezetékjognak a rendeltetésszerű használatot gátló hatását kizárólag az építésügyi hatóság vizsgálja, a földhivatal már csak azt köteles vizsgálni, hogy a vezetékjog bejegyzésének alapjául szolgáló iratok rendelkezésre állnak-e. Dr. Vizi András szerint le kell szögezni, hogy a már kiépített vezetéknél, ahol csak utólag jegyzik be a vezetékjogot, kártalanítás vagy kisajátítás sem kérhető. Amennyiben viszont az akár évek óta felépített vezeték szükségtelenül korlátozza az ingatlan tulajdonosát a birtoklásban, akkor bíróságtól kérheti a helyzet orvoslását.