A tulajdonos által ellenőrzött. Frissítve: november 26, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 2 nap Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 09:00 - 21:00 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 14:00 - 21:00 A nyitvatartás változhat Húsvéthétfő április 18, 2022 Zárva Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével!
Dinamik Gyermek Aerobik Budapest XVII. kerület, Bujákhida u 26 HITS Gym Budapest XVII. kerület, Strázsahegyi dűlő 7. Home Sport Budapest XVII. kerület, Pesti út 237 Power Gym Studio Budapest XVII. kerület, Kaszáló u 47
Ezen a weboldalon elhelyezett információkat, az oldal használói szerkesztik, azaz Te is! Ha valami nincs a helyén, tedd a helyére! Ha valami hibás információt tartalmaz, javítsd ki! Ha ismersz egy helyet, hozd létre a megfelelő helyen! Ha pedig töröltetni szeretnél, akkor jelentsd be! Hogy ezeket megtehesd, nem szükséges regisztráció, viszont az oldal használatával elfogadod a felhasználási szabályokat. Szerkeszteni a bejegyzés megnyitásával a 'szerkesztés' linken tudsz, újat létrehozni, bárhol a térkép fölött, jobb egér gombbal. Jó böngészést kívánunk! csapata
Az akció részeseinek szentelt hivatalos portál szerint a nyolcvan főnyi személyzetből hárman haltak meg a lezuhant vagy vízbe csapódó gépekkel, nyolcat fogtak el a japánok, akik közül hármat végeztek ki, ötüket pedig a háború végéig tartották több mint sanyarú fogságban Japánban, amit egyikük nem is élt túl. Pearl harbor visszavágás site. Öten haltak meg további harcok során az ázsiai frontokon, négyen vesztették életüket később az észak-afrikai hadszíntéren. A támadás elsősorban tehát azért vált óriási jelentőségűvé, mert meghatározta a japán műveleteket a következő hónapokban: a szigetország sérthetetlenségét hirdető, a Pearl Harbor elleni akciót tervező és levezető Jamamoto tengernagy Doolittle akciója után mély depresszióba esett, és napokig nem mozdult ki zászlóshajója kabinjából, majd kierőszakolta azt a csatát a Midway-szigeteknél, amely során több japán hordozó pusztult el, és ez már valóban lényegében hatott a Csendes-óceánnál zajló harcok kimenetelére. Ahogy ezt történészek találóan megjegyzik, Midway volt a hadszíntér Sztálingrádja: még hosszú ideig tartott a háború, de innentől a japánok védekezésre kényszerültek.
[7] A japán hadvezetés úgy döntött, válaszként csapást kell mérni a midwayi amerikai támaszpontra, el kell foglalni Port Moresbyt és támaszpontot kell építeni a Salamon-szigeteken, hogy megelőzzék a hasonló rajtaütéseket. [8] [7] A hadsereg ötvenhárom zászlóaljat küldött a nacionalisták ellen Kínában, ahol a pilóták földet értek. A hathetes akcióban negyedmillió parasztot mészároltak le. [7] A filmekben [ szerkesztés] A rajtaütés szerepel a Pearl Harbor – Égi háború című 2001-es és a Midway című 2019-es filmben. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Keegan: A második világháború. Európa Könyvkiadó (2008). ISBN 9 789 630 784 573. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 26. A visszavágás lehetősége. ↑ Greening: Charles R. Greening. The First Joint Action – A Historical Account of the Doolittle Tokyo Raid – April 18, 1942. The Official Website of The Doolittle Tokyo Raiders. augusztus 26. ↑ Costello: John Costello. The Pacific War 1941-1945. Harper Perennial (2009). ISBN 978-0-68-801620-3. augusztus 29.
A Doolittle–rajtaütés Tokió és más japán városok első amerikai bombázása volt a második világháborúban, 1942. április 18-án. A szárazföldi felszállásra tervezett bombázók a Hornet hordozóról szálltak fel, mert csak így tudták elérni célpontjaikat. A gépek a támadás után továbbrepültek Kína felé, és egy kivételével ott szálltak le. Előzmények [ szerkesztés] A rajtaütés végrehajtói 1941. december 7-én a japánok váratlanul megtámadták Pearl Harbort, a csendes-óceáni amerikai haditengerészeti támaszpontot, és hatalmas pusztítást vittek végbe. A következő évben a Japán Birodalom haditengerészete és hadserege óriási területeket foglalt el Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban. Elfoglalták többek között a Fülöp-szigetek, Új-Guinea és Új-Britannia jelentős részét, megtámadták Ceylont, az ausztráliai Darwint, Kelet-Indiát, Burmát, a Wake-, a Salamon- a Mariana-, a Marshall- és a Gilbert-szigeteket. Az amerikaik égtek a vágytól, hogy látványosan visszavágjanak Pearl Harborért. Miért dobtak Hirosimára és Nagaszakira atombombát a II. világháborúban?. Annak ellenére, hogy a katonai tervezők tudták, az Amerikai Egyesült Államok képes idővel javítani a helyzeten és megverni az ellenséget, szükség volt a morál emelésére, mind a lakosság, mind a katonák körében.
A kiképzés a tengeren folytatódott, elsősorban arra koncentrálva, hogy mi vár a legénységre Kínában, hogyan tudják ellátni a különböző sérüléseket. Megismerték a kijelölt célpontokat, megtanulták a megközelítési útvonalat. [1] Támadás [ szerkesztés] 1942. Pearl harbor visszavágás 20. április 2-án a Hornet repülőgép-hordozó, fedélzetén a 16 B–25 Mitchell típusú bombázóval, kifutott San Franciscóból, és elindult Japán felé, amelyet 900 kilométerre kellett megközelítenie. [4] A kódnevén Task Force Mike-ként emlegetett hajóegység radarjain először április 17-én éjszaka fedezték fel az első japán őrhajót. Április 18-án a Hornet még nem érte el kijelölt pozícióját, és a Midway-, valamint az Aleuti-szigetek között haladt, amikor megpillantottak egy japán hadihajót. A járőröző japán hajót elsüllyesztették, de mint a háború után kiderült, még volt ideje jelenteni a gépek indítását, de az üzenettel Tokióban nem foglalkoztak. [1] A Hornet fedélzete a támadás előtt William Halsey tengernagy, habár még 1170 kilométerre jártak Tokiótól és a repülésre tervezett távolság éppen csak a bombázók hatókörén belül volt, parancsot adott az akcióra.
[1] Az elnök, Franklin D. Roosevelt maga is nyomást gyakorolt a katonai tervezőkre, hogy találják meg a módját Tokió bombázásának. [2] 1942 januárjában Ernest King, a haditengerészeti műveleteket irányító tengernagy és Henry H. Arnold tábornok, a hadsereg légi erejének parancsnoka megbeszélést tartott, amelyen elhatározták, hogy a hadsereg és a haditengerészet közös művelete keretében, repülőgép-hordozóról felszálló szárazföldi bombázógépekkel mérnek csapást Japán nagyvárosaira. [3] Abban bíztak, hogy az anyagi károk mellett pszichológiai hatása is lesz a támadásnak, és a japánok erőket csoportosítanak át szárazföldjük védelmére más hadszínterekről. [1] Előkészületek [ szerkesztés] Felemelkedik Doolittle gépe A légierő gépeinek bevetése mellett azért döntöttek, mert a haditengerészet repülői túl aprók voltak ahhoz, hogy súlyos károkat okozhassanak, ráadásul hatótávolságuk is kicsi volt ahhoz, hogy repülőgép-hordozók még biztonságos távolságból indíthassa útnak őket. A problémát az okozta, hogy a bombázók túl nagyok voltak a hordozókhoz.