Szabadság, szeretem Ha éppen nem azzal vagyunk elfoglalva, hogy szétcsapjunk haragosaink között, akkor azonnal orrunkba férkőzik a szabadság édeskés illata, hiszen a Larian Studios nem köti meg a kezünket. Abszolút ránk bízza, hogy mit milyen sorrendben és hogyan abszolváljunk, ráadásul rengeteg legális kiskaput is kihasználhatunk céljaink elérése érdekében (lásd pl. teleportálás). De Rivellon feltérképezését nem csak a kötetlen játékmenet teszi addiktívvá, rengeteget hozzátesz az élmények szerzéséhez a felturbózott grafika és az egymást váltó, sokszínű helyszínek kínálata is. Hol szennyben tocsogó kazamatában, hol kristályligetben, hol oszló csontok között, máskor pedig zöldellő réten fordulunk meg, de ez csak néhány kiragadott minta a számos lenyűgöző területből, amit tiporhat csizmánk. Eközben a talpunk alá valóért - és az atmoszférateremtésért - az a Borislav Slavov felel, aki a Two Worlds II-höz, a Crysis 3-hoz és a Ryse: Son of Rome-hoz is komponált már dallamokat, de ha emlékeink nem csalnak, egyik sem volt annyira fülbemászó, mint az Original Sin II főtémája.
A Divinity: Original Sin - Enhanced Edition PC-re, PS4-re és Xbox One-ra érhető el, mi az utóbbi verziót teszteltük. Kövesd az Instagram-oldalunkat! A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
A naggyá válás macskaköves útján közülük egyszerre hárman kísérhetnek el, és véletlenül sem azért, hogy biodíszletként szolgáljanak: a csapattagok egymáshoz fűződő viszonyának legalább olyan jelentősége van, mint annak, hogy vezetőként mit engedünk meg nekik egy-egy misszió során, illetve milyen válaszokat adunk a kérdéseikre. Tudniillik döntéseink következményei fájóbbak lehetnek, mint legóra lépni. A jól megválogatott szavak életet óvhatnak, és halált hozhatnak, új lehetőségeket tárhatnak fel, küldetéseket dönthetnek el. Élesebbek a pengéknél is, így bölcsebb, ha vigyázunk: alkalmi követőinknek minden eseményre lesz valamilyen reakciója. Sötét varázslatok kivédése De nem csak reakcióban, interakcióban is bőven lesz részünk. Garantáltan örömünket leljük majd a játék egyedi megoldásaiban, mint például az őselemek keverésében, kombinálásában a képességekkel. Már az előd is élen járt abban, hogy a környezetet kihasználva előnyt kovácsoljunk magunknak a harcban, de az Original Sin II még tovább fejlesztette ezt.
Már az első helyszín rengeteg felfedeznivalóval kecsegtet, és bőségesen akad tennivalónk harc nélkül is. Mint az ilyen játékoknál általában, órákig elszöszölhetünk a karakteralkotás beállításai között, és mivel a Divinity saját rendszert használ, oda kell figyelni, mit hogyan alkalmazhatunk majd kalandos utunkon. Fő lehetőségeink nagyjából a szokásos fantasy kasztokra korlátozódnak, de a környezet és a harcrendszer izgalmasabbak. A természeti elemek, tereptárgyak és a mágia egymást erősen befolyásolják, rengeteg kombinációt tapasztalhatunk ki. Tárgyakat pakolhatunk csapdákra, a tüzeket elolthatjuk vízvarázslattal, vagy vizeshordóval, a méregfelhőt érdemes felgyújtani, csakúgy mint az olajat. A varázslatok, bombák, főzetek is erősítik ezt az aspektust, valamilyen kiaknázható effektet applikálva a szerencsétlen ellenségre. Az ütközetek egyébként körökre osztva zajlanak le, akciópontokból gazdálkodhatunk, melyeknek egy részét átvihetjük a következő fordulóba, ha netán spórolunk egy eposzibb cselekvésre.
Bármennyire is szerettem volna, időhiány okán sosem értem a 2014-es eredeti végére, de a GOTY és hiperszuper újrakiadások egyik előnye, hogy ilyenkor újra felszínre kerülnek a játékkal kapcsolatos gondolatok, élmények. Amennyiben ezek az emlékek pozitívak, az érzés sem marad el: mégiscsak folytatni kéne. Ez pedig a Divinityre abszolút jellemző, amelynek már az alapkiadása is magával ragadó, nem csak, hogy egy vérbeli fantasy RPG, abból is a klasszikus, kőkemény fajtából, hanem ehhez képest is találunk némi pluszt. Jelen konzolgenerációról egyébként is hiányzott egy ilyen nagy komplexitású szerepjáték. Az új változat ennek ellenére nem csak platformbővítés: a történet fő szálát jobban kibontották, és lecserélték minden NPC hangját minőségibb szinkronokra a jobb narratíva érdekében. A szerepjátékrendszer is változott, a varázslatokat átalakították, bekerült a dual-wielding, megjelentek a különböző típusú és hatású gránátok. Az Enhanced Editiont telepakolták tartalommal, ami nem csoda, már az alapjátékban olyan opciókkal találkozhattunk, amelyeket a közönség már megkapott régebbi alkotásokban, de újabb címekben azóta sem, ilyen például a kooperatívban végigtolható kampány is.
Ha valaki ezzel a műfajjal szeretne kikapcsolódni vagy megismerkedni, az ne is keressen tovább: megérkezett. Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!
Egy konzolos Enhanced Editionnel, pár évvel és még több támogatóval a háta mögött a stúdió elérkezettnek látta az időt arra, hogy új királyt ültessen az izometrikus, körökre osztott RPG-k trónjára… így is lett. Én lettem a halál, a világok pusztítója Persze rögtönzött kis mesénk köszönőviszonyban sincs azzal az eposzokba illő, grandiózus fantáziavilággal, amit a fejlesztők megálmodtak a Divinity: Original Sin II-höz. Generációkkal az előző rész eseményei után a vallási üldöztetés korában járunk, amikor Alexander püspök kijelenti, hogy minden sourcerer bűnöző, és a Fort Joy néven elhíresült internálótáborba száműzi őket, hogy megfosztassanak képességeiktől. A sourcererek a varázslókkal ellentétben nemcsak használják a varázslatokat, hanem ők maguk képviselik a mágia forrását, így az erejüket blokkoló nyakbilincs egyszerű halandólétre kárhoztatja őket. Egy közülük főszereplőnk is, akiről hamar kiderül, hogy sokkal többre rendeltetett, mint szikkadt kenyeret majszoló rabszolgának lenni, és az sem marad sokáig titokban, hogy nem a püspök jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra nézve.
Emilia Clarke már a sorozatban is többször ledobta a textilt, most viszont egyenesen a saját hálószobájából fotózta le magát a követőinek. A színésznő éppen egy filmpremieren járt, ahol a magassarkú cipő viselete kötelező volt. Ez megviselte a sztár lábait, amit meg is örökített az Instagramon. Emilia clarke meztelen vagy 1972. Bár pucéran fekszik a kádban, a pirosra duzzadt talpain kívül nem sok mindent láthatunk. Kár! Forrás: Instagram/Emilia Clarke Emilia Clarke ápolónőt játszik az új filmjében A színésznő egy romantikus sztorival robban be hamarosan a mozivásznakra. Az előzetes láttán már most elmorzsoltunk néhány könnycseppet! Kattins ide!
Kedves szülők. Gondolják át kétszer is, miket kívánnak gyermekeik jövőjével kapcsolatban, nehogy úgy járjanak, mint Emilia Clarke, a Trónok Harca Daenerys Targaryenjének ősei. Ők ugyanis, miután a minap óvatosan megjegyezték, hogy nem tett rájuk óriási benyomást ebben az évadban a lányuk által alakított királynő karaktere, kénytelenek voltak közösen megnézni vele egy jelenetet. Olyat, amiben a lányuk meztelen. A színésznő a finom kritika után ugyanis leültette őket a képernyő elé, hogy együtt nézzék meg a hatodik évad negyedik részét, aminek végén a Sárkányok Anyja elevenen égeti el az őt fogva tartó dothraki khálokat, majd pucéran sétál ki egy lángoló épületből. "Leültettem őket, hogy nézzük meg közösen, majd azon nyomban meg is bántam, amikor apám annyit kérdezett: már megint? " – idézte fel nevetve a cseppet kínos estét Clarke. Emilia clarke meztelen tinik. Emilia már korábban is meztelenkedett a sorozatban, mégpedig a harmadik évadban, sietve emlékeztet is, hogy az azért már nem most volt. Az idén harminc éves színésznő ugyanakkor hangsúlyozta, egyáltalán nem bánta meg, hogy ismét ledobta ruháit.
Hétfőn véget ért a Trónok harca hatodik évadja, és még legalább tíz hónap, míg visszatér az egyik kedvenc sorozatunk. Hogy ne legyen olyan fájdalmas a búcsú, összeszedtük az eddigi évadok legemlékezetesebb meztelen jeleneteit. Emilia clarke meztelen noi. Szerencsére a széria színésznői nem vonakodtak, ha arról volt szó, hogy meg kell szabadulniuk a ruháiktól. ROS (Esmé Bianco) Az északi örömlányt alakító Esmé Bianco a sorozat első három évadjának összesen 11 epizódjában tűnt fel. A karakter egyszerű örömlányként kezdte Deresben, majd egészen Királyvárig jutott, ahol Kisujj a bizalmába fogadta, a nő azonban elárulta Baelish-t, aminek meg is lett a tragikus következménye. Az első évadban Ros többek között a Deresbe érkező Tyrionnal és az ott élő Theonnal is ágyba bújik – ezeket a nagyszerű jeleneteket (is) tartalmazza a lenti videó. DAENERYS TARGARYEN (Emilia Clarke) Emilia Clarke-ot a Trónok harcá -ban játszott karaktere tette világszerte ismertté, és az első évadban a színésznő egyáltalán nem szégyenlősködött, ha meztelen testének megmutatásáról volt szó.
2021. április 6., 10:35 2020. május 11., 11:33 Jócsajok, akiket egykor imádtak, de ma már alig látni őket Némelyikük csillaga hosszabb, másoké rövidebb ideig ragyogott, de ezért vagy azért mindegyiküket imádták. A közönség kedvencei akkor, és most.
MISSANDEI (Nathalie Emmanuel) Az eddig felsorolt szereplőkkel ellentétben a Missandeit alakító Nathalie Emmanuel egyetlen férfi karakterrel sem került intim kapcsolatba, de a sorozat alkotói azért így is megoldották, hogy a nézők megcsodálhassák a színésznő kivételesen formás alakját. Daenerys éppen meztelen tolmácsát a fürdőző Szürke Féreg szemszögéből láthattuk, és máig úgy vagyunk vele, hogy a harcos lehetett volna egy kicsit óvatosabb is, hogy a kamera tovább időzhessen Missandei hibátlan testén. MELISANDRE (Carice van Houten) A Vörös papnőt alakító holland Carice van Houten hazájának ünnepelt színésznője, és a Trónok harcá -t megelőző karrierje során egyáltalán nem tartózkodott a meztelenkedéstől. "Itt nem volt testdublőr" - Meztelen jelenetéről vallott a Trónok harca sztárja. A sorozat alkotói talán épp ezért választották őt a rejtélyes figura szerepére, hiszen a korábbi évadok során Melisandre többször is a testét használva érte el a céljait. A legemlékezetesebb ágyjelenetére a harmadik évadban került sor, mikor a nő igen sajátos módon jutott hozzá Robert Baratheon törvénytelen fiának, Gendrynek a testnedveihez.