Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem nyert, még meg sem említették az értékeléskor. 1819-ben átdolgozta a Bánk bán t és elküldte a székesfehérvári társulatnak, hogy adják elő, de a cenzúra megtiltotta, és csak kiadatását engedélyezte. Így nyomtatásban jelent meg 1821-es dátummal 1820-ban. Katona József nem érte meg a Bánk bán bemutatását, mert 1830-ban meghalt szívrohamban, a művet pedig először 1833. február 15-én mutatták be Kassán. Udvarhelyi Miklós, Katona régi barátja jutalomjátéknak választotta magának a Bánk bán főszerepét. Később népszerű lett a dráma, és 1848. március 15-én, a forradalom kitörésének napján a Nemzeti Színházban a Bánk bán t tűzték műsorra (eredetileg mást adtak volna elő, de megváltoztatták az aznapi programot). Gertrudist Laborfalvi Róza játszotta, Jókai Mór későbbi felesége, akit az író ebben a darabban látott meg elsőként.
szg. k9kristof { Fortélyos} megoldása 5 éve Bánk bán Modern, kifinomult lelkületu, túlzottan is érzékeny lélek, indulati szélsoségekre hajlamos. Erkölcse kifogástalan. A Melinda körül támadt bizonytalanság olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy képtelen a döntésre, magatehetetlenül gyötrodik. Eloször tehetetlen zavarodottság lesz rajta úrrá, majd összeszedi magát, és gyökeresen megváltozott emberként áll elottünk. Nem nagyúr többé, tetteit a haza, és a becsület parancsa fogja irányítani. Éjjel elmegy Petúr házába az összeesküvokhöz. Átérzi sérelmeiket, de leszereli az összeesküvést, inkább a hazát védi a testvérháborútól. A hazát megmentette, de ezen az éjszakán veszti el Melindát. Bánk úgy viselkedik, mint aki széttépte a családjához fuzodo láncait, elátkozza fiát, feleségét hazugnak nevezi. Melinda zavarodott beszédjére nem is figyel. Csak utólag átgondolva fészkeli be magát a gondolat a fejébe, hogy a királyné a kerítono szerepét játszotta. Itt merül fel benne eloször a királyno megölésének gondolata.
A királynégyilkosságról és a nádor feleségének meggyalázásáról először egy 1268-as ausztriai verses krónikában olvashatunk, itt a krónikás a szájhagyományra hivatkozott mint forrásra. Valószínűleg azt használta forrásként a 14. század közepén a Képes Krónika is, majd Thuróczy János is A magyarok krónikája című művének írásakor a 15. században, mivel ezek a magyar krónikák is Bánk bán feleségének elcsábításával okolják meg a királyné elleni merényletet. Innen vette át a történetet az olasz humanista Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történetírója, akinek nyomán a Bánk-monda bekerült az európai kultúra vándortémái közé, és számos külföldi szerző feldolgozta. De nálunk sem Katona műve volt a téma első feldolgozása, már históriás ének is született róla a 16. században. A Bánk bán szerkezete A Bánk bán klasszikus felépítésű a dráma: a helyszín és az idő egysége megvalósul benne. Két szálon indul a tragédia: szerelmi szál: Bánk bán szerelmes Melindába politikai szál: összeesküvés A történet ideje: 1213-ban játszódik, II.
Katona József pályája kezdetén színész volt. Később befejezte jogi tanulmányait. Ügyvéd lett, a jobbágyok védője volt. Több történelmi drámát írt. Ezek közül a legismertebb a Bánk bán, amit a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására hirdetett pályázatra alkotott meg. A dráma csak halála után jelent meg színpadon. Erkel Ferenc zenésítette meg. A Bánk bán c. dráma cselekménye nem írói fantázián alapul. uralkodása idején, 1213-ban valóban sor került Bánk bán mozgalmára. A dráma legtöbb fő alakja valóságos történelmi személy. A műben Katona József saját koráról ír. A jobbágyok helyzete ugyanolyan keserves volt, mint 600 évvel ezelőtt. Lényegében a magyarság küzdelméről ír az idegen elnyomókkal szemben. Cselekménye szerkezeti vázlatban: I. Expozíció: király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az országot. Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott.
Izidóra Izidóra Melinda "párja", ő is Ottó áldozata. Szemben Melindával inkább szerencsétlen. Legfontosabb jelenete a negyedik szakasz elején Gertrudissal folytatott párbeszéde. Egyrészt értesíti a királynét Bánk ittlétéről és Ottó számára oly megalázó tetteiről. Ottó Ottó személye nem azonos a feltételezhető, igazi csábítóval. A valóságban Gertrudis másik öccse – Berthold, kalocsai érsek – lehetett a csábító, de Katona tisztában volt azzal, hogy a cenzúra nem engedné át művét, ha egyházi személy ilyen szerepben jelent volna meg művében. Ezért választotta erre a szerepre Ottót, aki Gertrudis apját követte a merániai trónon. Ottó a dráma legellenszenvesebb alakja, nincsenek pozitív vonásai: aljas, hatalmaskodó, hazug, gyáva. Gertrudis is megveti. Bizonyos értelemben minden hozzá kötődik. Eléri, hogy Melindát az udvarba hívja a királyné, csellel elcsábítja őt, később a számára terhelő bizonyítékokkal rendelkező tanúkat (Bíberach, Melinda) megöli. Megtestesíti mindazt, amiért a békételenek lázadnak.
Hozzávalók: A tésztához: 35 dkg liszt 1 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 5 dkg cukor 20 dkg margarin 1 dl tej 1 dkg élesztő csipetnyi sütőpor A töltelékhez: 12 dkg darált dió 12 dkg cukor 20 dkg lekvár A bevonathoz: 4 evőkanál kakaópor 4 evőkanál cukor 5 dkg vaj Elkészítése: Az élesztőt langyos tejben egy kevés cukorral (1 kávéskanálnyi elég) felfuttatjuk. A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáöntjük a felfutott élesztőt, a cukrot, a tojást, a csipetnyi sütőport és csipet sót, majd jól összedolgozzuk. A tésztát 3 egyenlő részre osztjuk. Mindegyik lapot kinyújtjuk egy közepes tepsi méretére, de a tészta ne érjen egészen a sütőlap széléig, mert a kelésnél és a sütésnél terjeszkedik. Az alsó lapot megkenjük lekvárral, meghintjük a darált dió és a porcukor keverékének a felével. Ráhelyezzük a másik lapot, azt is hasonlóképpen kenjük meg és töltjük. Mézes Zserbó készítés | Könnyű, egyszerű recept | Teca Konyhája - YouTube. Erre rátesszük a harmadik lapot úgy, hogy a széleket is betakarjuk vele. A tésztát szobahőmérsékleten egy órán át kelesztjük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A klasszikus, finom, gazdagon töltött zserbó recept je. Karácsonyi sütemények egyik szinte kihagyhatatlan desszertje a bejgli mellett. A gerbaud szelet karácsony mellett, minden más ünnepi alkalomra tökéletes választás, akár szilveszter, névnap, vendégvárás, húsvét és persze a lakodalmak állandó süti szereplője is. A recept alapján könnyen elkészíthetjük ezt a mutatós finomságot. Egyszerű Zserbó, csillogó csokimázzal – Közösségi Receptek. Sok-sok finom darált dió és sárgabarack lekvár, valamint a csokimáz teszi ellenállhatatlanná ezt a süteményt. Barack lekvár helyett esetleg kipróbálhatunk eper lekvárt, vagy amit szeretünk és jól passzol a dióhoz, csokihoz. ZSERBÓ ( GERBAUD) RECEPT: 60 dkg liszt 25 dkg vaj 6 dkg porcukor 1 csomag vaníliás cukor 3 evőkanál tejföl 2 dkg élesztő 3 g só (1/3 – fél teáskanál) 2 db tojássárgája 1 dl tej töltelék: 30 dkg darált dió 20 dkg porcukor 80 dkg ( 1 nagyobb üveg) sárgabarack lekvár tetejére, csokimáz: 6 evőkanál cukor 3 evőkanál kakaópor 1 dl víz 1 evőkanál olaj vagy 20 dkg jó minőségű csokoládé olvasztva ZSERBÓ KÉSZÍTÉSE: A diót megdaráljuk és hozzákeverjük a 20 dkg porcukorral.
(1) SÜTIK ZERBÓ (1) sutemeny receptek zserbo (1) rózsalekvár 1 (1) paradicsomsaláta (1) cseresznzepaprika eltevése (1)