Akkor lássuk, mik is ezek a főbb őszi kerti munkák, amiket a téli fagyok beállta előtt tanácsos elvégezni. Ebben segíti most a Zöldövezet Kft. cikke. Kertrendezés 1. szint: kezdjük a virágágyásokkal Amennyiben van virágoskertünk, érdemes az őszi kerti munkákat azzal kezdeni. Az egynyári virágokat el kell távolítani az ágyásokból. Az évelőket vágjuk vissza, hogy a fagy ne tegyen kárt bennük. A rózsákat homokkal takarjuk be szintén ebből a célból. 2. szint: folytassuk a kert örökzöldjeivel és fűféléivel Mielőtt leesne az első hó, a fűféléket érdemes tövig visszanyírni, az örökzöldeket (pl. tuja) formára nyírni. Ellenkező esetben a sűrű hó súlya alatt ezeknek a növényfélék levelei, ágai összenyomódnának, eldeformálódnának. Ehhez szerezzük be a szükséges kerti gépeket, sövényvágókat, gyepvágókat. Ha azt szeretnénk, hogy tavasszal szép, sűrű és zöld pázsitunk legyen, most kell a gyep táplálásáról is gondoskodni. Szerezzünk be kifejezetten gyepgondozásra ajánlott, jó minőségű trágyát és ezzel trágyázzuk meg a földet még egyszer utoljára.
2014. 10. 31., Péntek Az ősz második felében az öntözőrendszernek már kevesebb a dolga, a lehulló falevelek pedig némi munkát adnak a kerttulajdonosoknak. Tekintsük át a kert őszi életét! Október végeztével és a november beköszöntével már jelentősen csökken a nappali felmelegedés, sok helyen hajnalban akár a 0 ˚C-ot is megközelíti a hőmérséklet és talaj menti fagyok is lehetnek. Az öntözőrendszer ilyenkor háttérbe vonul, mert nappal már nem olyan meleg a levegő, csökken a napsütéssel telt órák száma és magasabb a levegő páratartalma is. Sok esetben a reggeli harmat bőven elegendő a gyep vízszükségletének ellátására. Persze nem lehet általános igazságokat mondani, figyelni kell a kert igényeit és aszerint állíthatjuk be az öntözés gyakoriságát is. Az mindenesetre biztos, hogy le kell rövidíteni az öntözési időt, sokszor elegendő ha csak kétnaponta öntözünk, de az is elképzelhető, hogy már nincs is szükség a működésére és kikapcsolhatjuk az öntözőrendszert. Az ősz végeztével a természet életműködése lelassul és felkészül a téli hónapokra.
ribizli, egres) érdemes most megmetszeni · ültessük szét a málna- és szederbokrok új hajtásait és tövükre tegyünk komposztot Ásás Ahogy a zöldségeket felszedtük és üresednek az ágyások, az októberi és novemberi időszak a legalkalmasabb, hogy felássuk a kertet. Arra kell törekednünk, hogy minél mélyebbre ássunk, és a trágya minél jobban bekeveredjen a föld alsóbb rétegeibe. Ha így teszünk, a csapadékvíz és a hasznos tápanyagok mélyebben bejutnak a földbe. A termőtalaj réteg vastagabb lesz, a talaj állapota jelentősen javul. A nagyobb földtömböket meghagyhatjuk az ásás után. A talajban lévő víz megfagy, tavasszal pedig kiolvad, ami a földet lazábbá, porhanyósabbá teszi. Természetesen jó minőségű kerti eszközeink ekkor is jó szolgálatot tesznek és megkönnyítik a munkát. Ültetés Az ültetés két fő időszaka a tavaszi, márciustól május közepéig tartó időszak, illetve az ősz elejei. Ez utóbbi szeptember közepétől egészen október végéig is eltarthat. Ez az időszak kiválóan alkalmas az évelő növények ágyásainak átrendezésére, a virághagymák elültetésére, bokrok és "hagyományos" és gyümölcsfák telepítésére.
Bár ilyenkor a növények téli pihenőt tartanak, ha nem sérti meg a gyökereiket, kiültetheti őket a kertbe. Erre a célra a konténeres növények alkalmasak, és elsősorban a fákkal és bokrokkal végezheti el az ültetést. A hagymás növényeket időjárástól függően októberig ültetheti el a kertben, mert a kiváló telelésükhöz be kell gyökeresedniük a fagyok beállta előtt. A téli kertbe ültetés egy lehetőség, hogy az elmaradt fölbe helyezést bepótolja. Ha száraz a tél és fagymentes az időjárás, öntözze meg az ültetett növényeket, a földjük nem száradhat ki. A fenyőfélék esetében télen árnyékolja le a növényeket a közvetlen napsütés ellen. " Giorgio Magini / Europress / Getty Komposztálás Ne feledkezzen meg róla, hogy rengeteg pénzt takaríthat meg azzal, ha komposztál. Az őszi munkák között az egyik legkevésbé kedvelt a levelek összeszedése, amivel azonban akár a kertnek is jót tehet. Persze az már magában jó, hogy a gyep nem rothad be a levelek alatt, de a komposztált növényi maradékok később tápanyagdús fekete vagy barna termőfölddé válnak, amit egyébként igen drágán szerezhetne csak be a kertészetekben.
Több mint 30 év eltelte után most a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Az Allee még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisai láthatók: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századot megidéző környezetbe kerültek át. – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat. Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak.
A természet bűvöletében címmel nyílt különleges kiállítás Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben, Szinyei Merse Pál 31 festményét állították ki. 1990 óta nem szerveztek önálló kiállítást a képeinek, akkor a Nemzeti Galériában voltak láthatóak a festményei. A természet bűvöletében című tárlatot szerdán délután nyitották meg, a rangos esemény iránt nagy volt az érdeklődés. Szinyei Merse Pál festőművészt a legtöbben a Majális és A lila ruhás nő című művei által ismerik. A most kiállított képek jól bemutatják a festő különböző alkotói szakaszait. A mai kor művészetkedvelő embere számára Szinyei Merse Pál a magyar plein air festészet egyik legfontosabb képviselője. Saját korában nem volt "befutott" művész, az ismertség, a siker csak idősebb korában találta meg. A kiállítás első termében látható képek ezt a számára "sikertelen" időszakot dokumentálják. A második teremben a festészethez való visszatérés után alkotott képei láthatóak. A harmadik helyiségben Szinyeinek a vízzel kapcsolatos festményei szerepelnek, ez az egyik kedvelt témája volt.
Nem véletlen, hogy a barokk festészetben, sőt még a 19. századi akadémizmus világában is találunk impresszionistának nevezhető megoldásokat. A gyors tájvázlatok, felhőtanulmányok, a gyorsan változó fény jellegzetességeit középpontba állító skiccek tekinthetők ilyen munkáknak, mindebből mégsem következik, hogy például Barabás Miklóst vagy Markó Károlyt az ilyen jellegű képeik alapján impresszionistának nevezhetnénk. A magyar művészetben az impresszionizmus fogalma az 1890-es évektől jelenik meg. Egy időben Rippl-Rónai József és Vaszary János is impresszionistának mondja magát, Rózsa Miklós pedig a Magyar impresszionista festészet című 1914-es könyvében szinte minden olyan művészt bevon az impresszionizmus hatáskörébe, akik valamilyen módon a romantikus akadémizmusénál frissebb szemmel tekintettek a természetre. Ebben a névsorban ott van Mészöly Géza, Munkácsy Mihály, Paál László, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, a nagybányaiak, a szolnoki művészek, Koszta József, s természetesen Szinyei Merse Pál is.
A kortárs művek ebben az elrendezésben kissé leválnak a fő narratíváról. A Kép és kultusz című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában február 13-ig látogatható. Fotók: Kultú László Gábor