Nő az ablakban - magyar szinkronos előzetes #1 / Thriller - YouTube
Nő az ablakban. Forrás: Netflix Az utóbbi alalműfajba tartozó két leghíresebb regény A lány a vonaton és a Nő az ablakban, amelyek közül az első, Paula Hawkins alkotása az, amely finomabban használja a saját gondjai elől álmodozásszerű "kukkolás"-ba menekülő főhősnő kulturális mémjét. Az egyébként férfi szerző (A. J. Finn) által írt Nő az ablakban eleve feltűnőbben építkezik sablonokból (a Holtodiglan -hagyomány és a Hátsó ablak -alaphelyzet mellett erősen támaszkodik a Tökéletes másolat című Sigourney Weaver-thrillerre is), megmenti viszont az az erő, ahogy a főhősnő belső világát és múltbeli súlyos traumáját ábrázolja. Ahogy arról a filmváltozatról szóló kritikánkban mi is írtunk, ezt a meglehetősen hangsúlyos szálat az amúgy tehetséges alkotók (Joe Wright rendező és Tracy Letts forgatókönyvíró) viszont teljesen kigyomlálták, így a Nő az ablakban adaptációja a tucatthrillerek színvonalát súroló középszerbe süllyedt (sőt, sok szempontból inkább az alá). A Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban készítői pedig a könnyű prédára mentek, és annak ellenére, hogy mára milyen gazdaggá vált a szóban forgó alműfaj, kizárólag a sokkal szűkebb alalműfajt, azon belül is jórészt egyedül a(z egyébként végül szintén a Netflixen landoló) Nő az ablakban t parodizálták.
Mindkét filmben központi szerepe van tehát a traumafeldolgozásnak, a fóbiák okozta megkötöttségeknek, az álmoknak és emlékképeknek, amiket a Szédülés elképesztően izgalmas képi megoldásokkal érzékeltet. Ez tetten érhető a Nő az ablakban esetében is, ahol Anna álmaiban folyamatosan visszatér egy bizonyos motívum, amelyről később, egy heuréka-pillanat során kiderül, hogy egy korábbi, feldolgozatlan trauma Annába égett emlékképe. Ezek az emlékképek kreatív módon tárulnak elénk: Anna úgy hívja elő azokat, mintha a jelenben, fizikailag is, nem csupán a fejében elevenednének meg – például a nappaliban ülve néz át a konyhába a résnyire nyitva hagyott ajtón vagy kulcslyukon keresztül, ahol egy pár nappal ezelőtti esemény emlékei mutatkoznak meg. A Nő az ablakban folyamatosan fenntartja a feszültséget és egy pillanatra sem ad bizonyosságot. Így pedig mindvégig kénytelenek vagyunk talonban tartani mindkét lehetséges opciót: valóban beszámíthatatlan Anna, és mindaz, amit látott, puszta hallucináció, vagy pedig valaki csúnya játszma során az őrületbe akarja kergetni?
"Pánikbetegként azt mondanám, az agorafóbia nem is dúlta fel annyira az életemet - inkább csak ez lett az életem. " Egy hatalmas ház, egy benne bolyongó pánikbeteg pszichiáter, szomszédok. Anna Fox élete dióhéjban. Anna tíz hónapja ki sem mozdul az egykor gyönyörű családi otthonból. Három emberrel érintkezik időözönként, a saját pszichiáterével, a gyógytornászával és az alagsorban élő albérlőjével - utóbbi abban segít a pánikbeteg, depressziós és szerintem alkoholista nőnek, hogy a hétköznapi problémákat megoldja helyette. Annának van családja de valamiért nem lehet velük-ez az ok, és az amiért a nő saját lakásának fogja lett lassan bontakozik ki a lapokon. Anna Nikon márkájú fényképezőgépével napi szinten nyomon követi szomszédai életét. Az internet és a kíváncsisága együttes erejével térképezi fel a körülötte élőket, akik helyette is élnek, munkába járnak, vagy éppen babakocsit tolnak. Veszekedések, idilli vacsorák szemtanúja lesz. Az iszom-filmet nézek- leskelődöm - csetelek körforgást egy a szomszédban zajló, krimibe illő cselekmény szakítja meg.
Kristen Bell pedig a gyapjúpulcsiban borozgató, neurotikus kertvárosi feleségből pikk-pakk nyomozóvá avanzsálódik, hogy bebizonyítsa az igazát. Pontosabban megbizonyosodjon arról, hogy nem őrültebb, mint amennyire már amúgy is tudja magáról. Mintha egy paralel világban Veronica Mars megcsömörlött volna felnőtt korára, majd újra fellángolna benne a nyomozás utáni vágy. Anna már az elején megbízhatatlan narrátorként tünteti fel saját magát, folyamatos képzelgései miatt. Így nem csoda, hogy a néző sem tudja eldönteni, hogy minek is volt szemtanúja borgőzös főhősünk, vagy minek nem. Ráadásul folyamatos anomáliákra is felfigyelhetünk a részek folyamán. Van, ami soha nem módosul, pedig haladnia kéne a folyamatnak. Más pedig, aminek konstansnak kéne lennie, mint egy sírfelirat, rendszeresen megváltozik. Amikor pedig halálesetekről van szó, egészen szürreálissá változik a történet, ilyenkor érhető igazán tetten a fekete komédia. Egy-egy eset szinte már a Halottnak a csók morbiditását idézi. Az apró bizonytalanságok pedig remek, baljóslatú hangulatot szolgáltatnak az elsőre túlzottan napos kertvárosi közegnek.
Hát nagyjából ez lesz az eredmény, amikor nem alkotói invencióból, ihletből vagy frappáns ötletből, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján készítenek szellemi terméket. Nagy kár érte, mert a jelenség valóban fontos, és tényleg vannak szarvashibái. Talán készül majd belőle egyszer egy valóban értő és vicces paródia is – de az valószínűleg nem a Netflixen.
Az Apple Pay szolgáltatás (amely egyre több banknál elérhető, legutóbb a Takarékbank indult el vele) használata során a legtöbb POS terminálnál a vásárlás összegétől függetlenül nincs szükség PIN kód megadására. A többi érintéses kártyát (a plasztikok többsége már ilyen, de azért akad még régebbi is, amelynél persze szóba sem jöhet a kódmentes fizetés) használókat is érheti meglepetés. Előfordul ugyanis, hogy a limitösszeg alatti tranzakciónál is meg kell adni a PIN kódot. Amennyiben valaki négy egymást követő alkalommal vásárol egy érintéssel, akkor az ötödik vásárlásnál akkor is kér kódot a terminál, ha a költés 15 ezer forint alatti. Más megközelítéssel:ha a kártyabirtokos érintéses fizetéssel, PIN kód megadása nélküli vásárlásainak összesített értéke eléri a 150 eurónak megfelelő összeget, akkor a következő alkalommal (bármekkora is legyen a számla) már be kell dugni a plasztikot a terminálba. Takarékbank pin kodak easyshare. Előfordul, hogy nem kéri a PIN-t, hanem nemes egyszerűséggel elutasítja a tranzakciót a rendszer.
Folyamatosan állítják át a Takarékbank által működtetett, kártyás fizetésnél használt POS-terminálok limitjét, hogy még az április 15-i határidő előtt PIN-kód megadása nélkül lehessen érintéssel vásárolni 15 ezer forintos egyszeri tételig. Ezzel a pénzintézet adatai szerint negyedével csökkenhet a PIN-kódos vásárlások aránya. Takarékbank pin koh samui. Arra kérik az ügyfeleket, fokozottan figyeljenek bank- és hitelkártyájuk biztonságára. A pénzintézet az általa szolgáltatott mintegy 3500 terminál szoftverét távoli eléréssel frissíti az éjszakai órákban, hogy nappal zavartalanul működjön a kártyaelfogadás. A terminált használó kereskedők, szolgáltatócégek azzal tudják segíteni a frissítést, hogy a következő napokban éjjel sem kapcsolják ki a készülékeket, és így lehetővé teszik az új beállítás letöltését. A Takarékbank levélben kérte erre valamennyi POS-terminált használó ügyfelét. A sikertelen letöltéseket a bank nyomon követi, és amennyiben szükséges, felveszi a kapcsolatot a kereskedővel, hogy április 15-éig mindenképpen átálljon a POS-terminál.
Többeket érhet meglepetés Fotó: Földi Imre, MTI 2020. november 19. A CIB számos ügyfele panaszkodott már, hogy hiába a felemelt bankkártyás limit, tőlük bizony kérik a PIN-kód beütését. Mint megtudtuk, a korlát esetében fontos, milyen és mikori plasztikról van szó. BÁZISNET - biztosítási tarifálás. Emellett őket is, másokat is érhet meglepetés másért is. Tavasszal a járvány első hullámára reagálva a Magyar Nemzeti Bank javaslata alapján 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték a jogalkotók azt a határt, ameddig PIN-kód megadása nélkül lehet bankkártyával érintéssel fizetni. A bankok akkor fokozatosan állították át a kereskedői terminálokat az új szabályra. Ezért április 15-ig előfordulhatott, hogy az egyik helyen még be kellett ütni a PIN-kódot 5 ezer forint felett, míg a másik helyen már nem. Mivel a limit emeléséről hozott törvény csak 2020. december 31-ig határozza meg a 15 ezer forintos értékhatár kötelező alkalmazását, ezt követően a korábbi gyakorlatnak megfelelően a kártyatársaságok a pénzforgalmi szolgáltatókkal egyeztetve elvileg szabadon állapíthatnák meg a korlát összegét.