Emellett azok a természetes és jogi személyek jogosultak az osztalékra, akik a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a tulajdonosai a MOL részvényeknek, valamint kérték részvénykönyvi bejegyzésüket.
A Mol-csoport igazgatósága rendhagyó ülés keretében 75, 87 milliárd forint osztalék fizetéséről döntött, illetve a felügyelőbizottságba választotta Nagy Márton miniszterelnöki megbízottat és Kaderják Péter volt ITM-államtiktárt is. A vállalat közölte: a járványhelyzetre való tekintettel a Mol az éves rendes közgyűlése helyett rendhagyó közgyűlést tartott, amelyen a napirendi pontokról a vállalatcsoport igazgatósága döntött. Újra fizet osztalékot a Mol - változások a felügyelőbizottságban - AzÜzlet. Az igazgatóság tagjai jóváhagyták a vállalatcsoport osztalékfizetésre vonatkozó javaslatát, és visszaállították az alap osztalékfizetést a korábbi évek tendenciájához hasonló szintre. Az igazgatóság ezen kívül jóváhagyta a 2020-as pénzügyi jelentést és konszolidált pénzügyi beszámolót. Tavaly a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és a külső környezet, valamint a piaci igények kiszámíthatatlansága miatt a Mol-csoport igazgatósága az osztalékfizetés visszatartásáról döntött, míg most, figyelembe véve a vállalatcsoport 2020-as üzleti eredményét, az erős mérleget, a jövőbeli befektetési terveket és a makrokörnyezet esetleges változásaiból adódó bizonytalanságot, az igazgatóság jóváhagyta az alap osztalékfizetésre tett javaslatot – közölték.
Mintegy ezer Celsius-fokkal forróbb a Föld magja a korábbi mérések alapján feltételezettnél. Ez a hőmérséklet nagyjából ugyanakkor, mint a Nap felszínének hőmérséklete, amely 5600-5800 Celsius-fok. 2013. 04. 26 23:29 MTI Kép: Francia szakemberek nagypontosságú berendezéssel megmérték a vas olvadáspontját, és a kapott eredményekből arra a következtetésre jutottak, hogy a belső mag és a külső mag határán a hőmérséklet mintegy 6000 Celsius-fok, ez 1000 Celsius-fokkal több, mint a 20 évvel ezelőtti hasonló kísérlet adatai - olvasható a tudományos hírportálon. Ez a hőmérséklet nagyjából ugyanakkor, mint a Nap felszínének hőmérséklete, amely 5600-5800 Celsius-fok. Az új mérések megerősítik azokat a geofizikai modelleket, amelyek szerint a Föld magja és a köpenye közötti hőmérsékletkülönbségnek legalább 1500 Celsius-foknak kell lennie ahhoz, hogy meglehessen magyarázni, miért van a Földnek mágneses mezője. A Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek rámutatnak arra, hogy fontos a földmag hőmérsékletének lehető legpontosabb meghatározása, mivel az magyarázza meg hogyan hozza létre a Föld mágneses terét.
Éppen ellenkezőleg, a sűrűbb és nehezebb anyagok, például a vas, a nikkel és a más nehézfémek képesek voltak a Föld gravitációs erejét középpont felé húzni. Ily módon kialakult az, amit első primitív földi magként ismerünk. Ezt a folyamatot bolygó differenciálódásnak nevezik, és itt kezdjük el látni, hogy a Föld különböző, különböző jellemzőkkel és összetételű rétegekkel áll össze. A Föld magjának összetétele Mint tudjuk, a Földkéreg és a köpeny gazdag ásványi anyagokban. Azonban, a föld magja főleg vasból és nikkel fémekből áll. Sziderofileknek is találunk olyan anyagokat, amelyek a vasban oldódnak. Ezek az elemek egyáltalán nem gyakoriak a kéregben, ezért nemesfémeknek nevezték őket. Ezekben a nemesfémekben kobaltot, aranyat és platinát találunk. A magban található másik kulcselem a kén. A Föld összes kénjének 90% -a a magban van. A magról ismert, hogy az egész bolygó legforróbb része. A belső szerkezetek hőmérséklete növekszik, ahogy mi mélyedünk. Azonban, tekintettel a több mint 6.
Tudósok óriási méretű, rejtélyes "pacákat" fedeztek fel bolygónk mélyén, mégpedig a Csendes-óceán alatt. Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói a hét elején a Nature Geoscience tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat az objektumokról, melyek közül az egyik a Csendes-óceán, míg a másik az afrikai kontinens mélyén található. A Földnek vékony külső kérge, vastag viszkózus köpenye, folyékony külső magja és szilárd belső magja van – a pacához hasonlító képződményre a köpenyben bukkantak. Mindegyik objektum nagyjából akkora kiterjedésű, mint egy kontinens, és százszor magasabb, mint a Mount Everest, viselkedésük és alakváltozásuk szempontjából viszont nem teljesen egyformák. Kutatók szerint az afrikai képződmény geológiai időskálán nézve rendkívül fiatal, ami arra utal, hogy hatással lehet a Föld gravitációjára, a tektonikus lemezek mozgására, és akár vulkáni tevékenységek előidézésében is szerepet játszhat. Sok szempontból azonban a foltok nem feltétlenül jelentik azt, hogy valami baj van, vagy hogy mindannyian közvetlen veszélyeknek vagyunk kitéve, éppen ellenkezőleg.
A kutató hozzátette, a belső mag keleti és nyugati fele eltérően néz ki, amire egy magyarázat lehet: az egyik oldal gyorsabban nő. fpm / Getty Images A csapat arra jutott, hogy a növekedés üteme a pólusoknál 40 százalékkal alacsonyabb, az Egyenlítőnél pedig 130 százalékkal magasabb a globális átlaghoz képest. Az Egyenlítő mentén nagy az ingadozás a keleti és a nyugati részek között. Az eltérések arra utalnak, hogy a belső mag egyes részei melegebbek, míg más régiói hidegebbek, ami befolyásolja a kristályok kialakulását. A gravitáció a növekedést észak-déli irányban oszlatja el. Ha az új hipotézis igaz, akkor a szilárd belső mag csupán 1, 5-0, 5 milliárd éve alakult ki. Mindez meglepő, hiszen a Föld mágneses tere legalább 3 milliárd éves, és eddig úgy vélték, hogy a kristályosodás hatására jött létre. A felfedezés ily módon átírhatja a mágneses mező kialakulásáról szóló elképzeléseket Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A haladóbb kriják azonban azok számára lehet vonzó, akik szeretik mind a testi, mind a mentális, szellemi kihívásokat. A gyakorlói szerint a kundalini-jóga annak a tudománya, művészete, technológiája, hogy a puszta túlélésen és fajfenntartáson túl hogyan férhetünk hozzá és használhatjuk azt a velünk született kreatív erőt és energiát, mely segítségével életünket illető tudatosságunkat, átérzésünket és megértésünket fokozhatjuk. Ez az erő, melyet saktinak is neveznek, gerincünk alsó részében szunnyad, és metaforikus kígyóként összetekeredve vár felébresztésre, hogy utána az egyetemes életenergiával ( prána) egyesülve olyan erővel ruházza fel az egyént, mely nagy kincsnek számít gyakorlói számára. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Charles W. Leadbeater: A csakrák ↑ Haris Dzsohari: Csakrák, 1993 ↑ Selva Raja Yesudian: Sport és jóga Források [ szerkesztés] szerk. : Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 196. o. (2009). ISBN 978-963-05-8708-2 James G. Lochtefeld, Ph.