Antal és sz. Anna asszony napján, ájtatosan, mint fölebb, meglátogatják és imádkoznak, mely napon az említett napok közül ezt cselekszik, hasonlóképpen teljes búcsút és minden bűneik bocsánatját irgalmasan az Urban megengedjük; e jelen való engedésünk mindenkor jövendőre tulajdon erejében megmaradván. Költ Rómában, nagyobb szent Máriánál a halász gyürüje alatt, július 17-én 1782-ik évében a Krisztusnak, pápaságunk 8-dik évében. Mátraverebély-Szentkút. J. Card. de Comitibus [3] " A búcsúkat végül Magyarországon kellett kihirdetni: "Helyesnek elismertetik és köztudományra bocsáttatik. Báró Luzénszky László esztergomi generális vicarius által. Esztergom, május 20-án 1783-ban. " Források [ szerkesztés] Képek a templomról Szentkút története Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyének honlapja
Mátraverebély-Szentkúton érdemes kisebb sétákat is tenni a Mária-kegyhely környékén, mert különleges látnivalók várják az embert. Szent László és a barlanglakó remeték nyomába indultunk. Cikkünk első részében bejártuk a szentkúti templomot és annak közvetlen környezetét. Most sétára indulunk a Szentkúti-patak völgyében, ahol nemcsak látványos sziklaképződményeket, de több forrást is találhatunk, és megnézzük a híres remetebarlangokat is. A mátraverebély–szentkúti kegyhely története | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Ahol Szent László a lovával ugratott Az Országos Kéktúra jelzését követve néhány perc alatt magunk mögött hagyjuk a templomot, és a patak völgyében egyre beljebb haladunk az erdőben. Az erdei út mellett a Szentkúti-patak csörgedezik, amely az évezredek során, több helyen is nagyon látványos, kanyonszerű völgyet vágott magának. 2 / 32 A Szentkúti-patak völgyében kellemes sétát lehet tenni Fotó: Pálvölgyi Krisztina 5 / 32 Úton a forrásvízért Fotó: Pálvölgyi Krisztina Miközben nézelődünk, néhányan műanyag kannákkal sétálnak el mellettünk, forrásvízért mennek.
Számos olyan helyről tudni, melyhez valamilyen vallásos vonatkozású legenda, illetve csodatétel története fűződik. Ilyen hely Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelye is, mely az észak-magyarországi régióban található, Mátraverebély határában. A katolikus zarándokhely és búcsújáróhely a Szent László-forrás szomszédságában terül el, a Mátra északi oldalán, egy völgy torkolatában. Emblematikus látnivalója a Szentkút Nagyboldogasszony-templom, illetve a hatalmas, mesterséges barlangfülke. A helyet a ferences szerzetesek rendháza és gyóntatóudvaruk is gazdagítja. Ivott a kút vizéből, és meggyógyult a néma fiú: a mátraverebélyi Szűz Mária-jelenések - Ezotéria | Femina. Szűz Mária csodatétele Mátraverebély-Szentkút nevéhez Szűz Mária csodatételét köthetjük, melyet 1714-ben jegyeztek le. A történet szerint egy néma fiú és apja haladtak át a területen, és a fiú, mert megszomjazott, lemaradt apja mögött, hogy vizet keressen. Ekkor jelent meg előtte Szűz Mária, aki egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott. Amikor a fiú a mélyedésre tekintett, látta, hogy abból víz fakadt, és ivott belőle. Ezzel azonban a Szűzanya nemcsak szomját segítette oltani, de meg is gyógyította őt a némaságból.
Ha kicsit továbbmegyünk, a patak kanyarulata után három kis forrás csordogál, a Szent Imre-, a Szent István- és a Szentháromság-forrás. 15 / 32 Az biztos, hogy jóízű és bővizű, sokak szerint gyógyít is Fotó: Pálvölgyi Krisztina 19 / 32 A Szűz Mária-forrás és az erdei pihenő után a patak egy kanyart tesz, mögötte három másik forrás rejtőzik Fotó: Pálvölgyi Krisztina A patak vizében már zajlik az élet, a bolharákok nyüzsögnek a vízben. Mátraverebély szentkut története . Ezeket a kis, kifliformájú rákokat a patakok takarítógépeinek is nevezik, mert ők azok, akik a vízbe hullott leveleket szépen megeszegetik. Érdemes közelebbről is megfigyelni őket, ha túránk során egy patak mellett haladunk el, mindegyik hegységben találkozni lehet velük. 21 / 32 A bolharákok nagyon élvezték a meleg tavaszi időt Fotó: Pálvölgyi Krisztina Ahol a remeték éltek A Meszes-tető déli oldalában, a szentkúti kegyhely fölött találjuk a remetebarlangokat, ahová mindenképpen érdemes felmenni. Ide a templom mellett induló meredek hegyi ösvényen juthatunk fel, de ha a Szent László-hasadéktól tennénk egy körtúrát, akkor a barlangjelzést követve, az erdőn át is eljuthatunk ide.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
1782. július 17-én VI. Pius pápa a Szent Szűz minden ünnepére valamint Páduai Szent Antal és Szent Anna napjára teljes búcsút engedélyezett a kegyhelynek. 1858. július 18-án Boldog IX. Pius pápa a keresztjáró hét három első napjára is, XI. Pius pápa pedig az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútnak. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970-ben "basilica minor" címmel tüntette ki. Mátraverebély–Szentkút Magyarország legősibb, és leglátogatottabb kegyhelye. A legtöbben nem a csodavárás miatt járnak ide, hanem lelki megerősítést és vigaszt várnak. Még ebben a modern korban is több, a vallásos néphagyományra visszavezethető szokás él. Kiemelkedő formája a gyalogos zarándoklat, amelynek során egy-egy plébánia hívei a zarándokutat gyalogosan teszik meg, nemegyszer napi járóföldet bejárva (például: Szécsény, Varsány, Adács, Gyöngyös, Abasár). Él még a Hordozó Mária tisztelet is: fiatal lányok vállukon hozzák a Szent Szűz szobrát, és úgy érkeznek meg a kegyhelyre. Szentkúton a XIII. századtól éltek pálos remeték.
főzzük, míg el nem készül. Ezután 24 órán át a hűtőben pihentetjük. Tejföllel tálaljuk! Jó étvágyat kívánunk! MÉG EGY RECEPT? Karácsonyi diós csoda, kicsik és nagyok kedvence!