Orbán Balázs megjegyzi, hogy Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, "még akkor is, ha az ellenzéknek ez nem tetszik". A Mathias Corvinus Collegium a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, majd negyed századdal később rengeteg pénzzel szállt be a kormány, és kiszorította a Fidesz-közeli üzletembert. Volt és jelenlegi diákokkal, oktatókkal és a főigazgatóval beszélgettünk, hogy megmutassuk, mi az az MCC, és hová tart. A DK alelnöke egy régi kabarétréfát idézett, hogy megtudja, mi kerül egy falusi ház négyzetméterén csaknem 2 millió forintba. Orbán Balázs államtitkár nem tartotta viccesnek, szerinte ez nemzetstratégia. Szalma György: Még pár Orbán Demeter Mártának | Mandiner. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány felkészült az ingatlanvagyon kezelésére. Navracsis Tibor szerint pedig Orbán Viktor Európa legerősebb miniszterelnöke. Orbán Balázs kettős szerepben van: egyszerre vagyonátadó és átvevő is. Orbán Balázs nem ért egyet a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatócsoportjának vezetőjével. Válogatás az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásaiból.
Lévai Anikó testvére Lévai Gizella, és az ő élettársa a szolnoki Ökrös Imre, aki három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. A köztük lévő kapcsolat olyan erős, hogy Ökrös két cége, az Érvölgye Konzerv Kft. és a Kelet Konzerv Kft. készfizető kezes a Cider Alma MNKH felé fennálló tartozásában. A kereskedőház beszámolójában szerepel is, hogy a követelésüket részben Érvölgye Konzerv és a Kelet Konzerv 1, 6 milliárd forint értékű készleteinek eladásából is remélik. Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban: Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. A Drogida Hungaro korábbi tulajdonosai Szeghalmi Ádám és Ökrös Imre voltak, tőlük került a kft. a Cider Alma tulajdonába, de a tulajdonosváltás után is Szeghalmi maradt az ügyvezető. Szeghalmit és Ökröst is megkérdeztük, hogy a rokonságuknak van-e valami köze ahhoz, hogy ilyen komoly közös üzletet indított a Cider Alma a kereskedőházzal, de eddig nem érkezett válasz.
Az 1390-es évektől a török csapatok rendszeresen betörtek Magyarország déli területeire. Luxemburgi Zsigmondban megérlelődött a gondolat, hogy az oszmán fenyegetésnek nemzetközi összefogással egyszer s mindenkorra elejét veszi. Követei sikerrel járták sorra a nyugati udvarokat, a pápa keresztes háborút hirdetett, a francia lovagok tömegesen özönlöttek Magyarországra. 1396-ban a király egy 10-12 ezer főnyi lovaghadsereg élén megindult a Balkán felé, ám a keresztény had a bulgáriai Nikápoly vára alatt megsemmisült. A nikápolyi katasztrófa hosszú időre tisztázta az erőviszonyokat. Kiderült, hogy a Török Birodalommal szemben nem ajánlatos támadóan fellépni, és Magyarországnak a támadások helyett a határvédelemre kell berendezkednie. Luxemburgi zsigmond uralkodása. A tanulságokat Zsigmond is levonta, és ezután arra törekedett, hogy a balkáni térségben olyan ütközőállamokat hozzon létre, amelyek elismerik a magyar királytól való függőségüket. Havasalföld, Szerbia és Bosznia "hűsége" azonban mindig is kétséges volt. Érthető ez, hiszen ha e kisállamok elfogadják a magyar király fennhatóságát, akkor kiváltják a Porta haragját, ha viszont a törökpártiságot választják, megvásárolhatják a békét az oszmánoktól.
Ez idő alatt épül meg az akkori idők csúcstechnikáját képviselő gőz-sikló is, amely a Budán működő kormány- és udvari hivatalok gyorsabb elérhetőségét hivatott szolgálni. A XX. században a Budai Vár polgárvárosi részét – a palotaegyütteshez hasonlóan – súlyos károsulások érték. A II. világháborús pusztulások helyreállítása a század második felében, évtizedeken keresztül zajlott. Budavári Palota A tatárjárást követően (1247 körül) a budai Várhegy délnyugati végében IV. Luxemburgi zsigmond uralkodása tétel. Béla király emelt falakkal körülvett erődítményt védelmi célokból, amely a XIV. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át rezidenciáját Visegrádról Budára Nagy Lajos király, egyszersmind bővítve és megerősítve a Várat. Az Anjou-kori palotaépítést a XV. század első felében Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király folytatta. Az ő nevéhez fűződik a Friss Palota és a Csonkatorony építése. Mátyás király építkezései, az itáliai reneszánsz hatását is mutató kápolna és az új palota a Corvinákat őrző könyvtárral, egykor Európa szerte híresek voltak.
Innentől öccsét, a jóval tehetségesebb magyar királyt tekintették tényleges fejüknek, de Zsigmond csak bátyja halála után lett hivatalosan is cseh uralkodó (1420). Zsigmond mindig is császár akart lenni mint apja volt, ám ez az álom csak élete vége felé, 1433-ban teljesült, amikor a pápa Rómában fejére tette a császári koronát.