Különös képessége volt ahhoz, hogy felismerje az új tehetségeket és egyengesse a pályájukat, az ő segítségével indult el többek között Errol Flynn, John Garfield és Doris Day karrierje. A Warner stúdiónál töltött példátlanul hosszú, huszonhét éves időszak alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített. Megdöbbentően gazdag életműve mintegy 180 filmből áll. Alan K. Kertész mihály filmek 2020. Rode nemcsak az egyedülálló alkotói örökséget tanulmányozza, de Kertész drámáktól sem mentes magánéletébe is betekintést nyújt. Az aprólékosan kidolgozott, információgazdag és szórakoztató életrajz árnyalt képet fest Hollywood aranykorának egyik legendás filmeséről. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság a magyar filmörökség gondozása és felújítása mellett folyamatos kutatómunkát végez. Kertész Mihály Magyarországon készült filmjeinek felkutatásán, megmentésén és felújításán lelkes szakemberek dolgoznak évek óta.
Hyppolit, a lakáj, fotó: MTI/reprodukció Az igazi áttörést az 1931. november 27-én a mozikba került második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. AKINEK A HANGOSFILM TETTE TÖNKRE A KARRIERJÉT: LUCY DORAINE KÁLVÁRIÁJA - Újságmúzeum. A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes műfaja – e művek népszerűségén nem fog az idő, olyannyira, hogy az utóbbi évtizedekben többet újraforgattak. A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmben akkor úttörő módon három tízperces színes betét volt látható. Az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be, a rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a társrendező Ranódy László volt. A negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni.
Lesz-e magyar filmmúzeum, vagy már van is? Hogyan lehetne becsatornázni a civil kezdeményezéseket, kihasználva a meglévő intézményi hálózatot? 2016. december 16. A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik. A Kormány a Filmarchívum tevékenységére az eddig biztosított évi 210 millió forinton felül 2017-től 596, 6 millió forint többletforrást biztosít évente. Bemutatták a Magyar filmek 1896–2021 című filmlexikont, amely 33 némafilmes ritkaságot is tartalmaz - MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. 2017. április 19. Évente 15 régi magyar filmet restaurál a Filmarchívum A Fábri Zoltán életmű és Radványi Géza 'Valahol Európában' című filmjének restaurálásával elindult a magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívumban. Némafilmek a kezdetektől 1930-ig A filmtörténet első harminc évében a filmek még hang nélkül peregtek a moziban. Világszerte nagyon élénk és termékeny időszak volt ez, mégis kevés dokumentum maradt fenn ebből az első aranykorból.
A könyvet lapozva olykor épp az olyan információk fölött időz el az olvasó, mint például a kronológiai áttekintés 1956-hoz kötődő mondata: "A forradalom előtti utolsó díszbemutatóra október 17-én került sor: Fábri Zoltán Hannibál tanár úr jának premierjén a sajtófotók tanúsága szerint Nagy Imre is részt vesz. " Vagy 2002-ben, a felújítást követően az "ünnepélyes megnyitón Káel Csaba operafilmjét, a Bánk bán t mutatják be. Egy héttel később, április 8-án Bereményi Géza Hídember című filmjének díszbemutatójára kerül sor. A Casablanca című, Kertész Mihály rendezte világhírű filmet 75 éve mutatták be | Paraméter. " 1981-ben Izgalmas összevetni a történéseket évszázados távlatban is: az 1900-as évek elején nemcsak a hazai sztárokat, Blaha Lujzát, Fedák Sárit, Hegedűs Gyulát vagy Márkus Emíliát láthatja itt a közönség, de 1902 februárjában egy héten át az Urániában vendégszerepel az Európa színpadait társulatával már meghódító japán színésznő, Szadajakko, majd alig két hónappal később újabb sztár, Isadora Duncan érkezik. Az Uránia aranykönyve 2003-tól kezdődően végre ismét idelátogató világsztárok kézjegyét őrzi – bejegyzéseiket, a filmpalotát méltató szavaikat, kedves firkarajzaikat a monográfia olvasói is megtalálják –, többek között Roman Polanski, Jancsó Miklós, Claudia Cardinale, Adrien Brody, Helen Mirren, Jackie Chan, Cristian Mungiu kézírását is láthatjuk.
Főoldal | Vélemény Régen elfeledett korongkincsre bukkantam nosztalgiázásra ritkán késztető, terjedelmes fekete koronggyűjteményemben. Éppen negyven éve került vinyl lemezre, közkeletűbb, de téves nevén bakelitre Kossuth Lajos hangja. Ez a negyvenötös fordulatszámú EP került most megint elő lemezeim újbóli leporolása, rendezgetése közben. A Hungaroton gondozásában megjelent csillogó lemezke Kossuth 1890. Kossuth lajos hangja ki. október 20-án Torinóban elmondott beszédének egyik részletét tartalmazza. Különös élmény meghallgatni ezt a hatvannégy másodperces beszédrészletet, amelyet a torinói remete négy évvel a halála előtt, 1890. szeptember huszadikán mondott el az aradi vértanúk emlékművének október hatodikai leleplezése előtt. A fonográfhengeren rögzített beszédet turini, azaz torinói otthonában rögzítették és az aradi vértanúk napján játszották le az emlékműnél. Ezt a hangkülönlegességet 1977-ben találta meg és tette nyilvánosan elérhetővé Hegyi-Füstös István református lelkipásztor, rádiós író és szerkesztő.
A hatvannégy másodperces felvétel azért is unikum, mert Kossuth személyében a legkorábban született magyar emberről is szó van, akinek a hangja megőrződött az utókornak. Másrészt Kossuth, aki korának legnagyobb szónoka volt, ezen a fonográf hengeren is hozta korábban előadott beszédeinek lenyűgöző hatását. "Nem néma az a kőszobor, amely amott a Magyar Golgotán a halhatatlan vértanú-halottak emlékének emeltetett. Énhozzám, a kitaszított élő-halotthoz, ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének " - kezdi beszédét, amely voltaképpen újabb szózat, amelyről miután először meghallgatták a történelmi viaszhengert, többen gyanakodtak, hogy ez nem is Kossuth, hiszen mintha egy fiatalabb férfiú hömpölyögtetné körmondatait. Miként Hegyi-Füstös István írta, a vitában perdöntő lett a Kossuth által saját kezűleg írt tanúsítvány a beszéde rögzítésének hitelességéről. Mi tagadás, szükség is volt e tanúsítványra, hiszen nyolcvannyolc évesen is nemesen csengett dallamos tenorja. Miként Juhász Ferenc jellemezte e beszéd meghallgatásakor:"... Kossuth hangja. mélybarna mélyhegedűhang, komoly, ünnepélyes, bajusszal dörmögő, gyászfátyolos-szívütésű hang... " A fonográfhengeres hangrögzítést Felner Károly tehetős pesti polgárnak köszönhetjük, aki vásárolt egy fonográfot, és azzal cserkészte be Kossut két legbizalmasabb hívét, hogy az utókor számára mindenképpen rögzíteni kell Kossuth hangját.