Forrás: ELTE ÁJK
2021. 11. 17. Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Jogtörténeti Albizottsága és a Büntetés-végrehajtási Albizottsága, a Magyar Börtönügyi Társaság és az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) tudományos konferenciát szervez a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2021. november 19-én, a Magyar Tudományos Akadémia (Budapest V. Széchenyi István tér 9. ) Felolvasótermében. Az eseményen való részvétel védettségi igazolvány meglétéhez, továbbá előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció ide kattintva érhető el, határideje: 2021. november 12. Program 10. 00-10. 20: A konferencia megnyitása, a résztvevők köszöntése: Schmehl János bv. vezérőrnagy, a Magyar Börtönügyi Társaság elnökhelyettese Levezető elnök: Képes György PhD habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK 10. 20-10. 40: Miért nem lett Eötvös József az európai gondolkodástörténet klasszikus szerzője? A legjobb 12 közé kerültek az ÁJK-sok. Karácsony András CSc, egyetemi tanár, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 10. 40-11. 00: "A nemzetiségi kérdés megoldása közös feladatunk" Eötvös József nemzetiségpolitikai nézetei Nagy Noémi PhD tudományos munkatárs, MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) 11.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Két tehetség, ha összefog.... Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül. Tovább
2022. 02. 07. Balázs Gergő és Kajtár Gábor évek óta nyerő párost alkotnak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A kettős interjúban elmondják, hogyan figyeltek fel egymásra, mit jelent a tehetséggondozás a diák és a mentor számára, milyen egyéni személyiségvonások állnak a sikeres együttműködés mögött, és hogyan alakul a kapcsolat az évek során. Kiderül: ha egy diák, aki az egyetemi évekből a lehető legtöbbet akarja kihozni, találkozik egy oktatóval, akinek a tehetséggondozás jelenti a legnagyobb kihívást és örömöt is, akkor nem állhatja útjukat semmi. Balázs Gergő egyetemi tanulmányait végigkísérik a hallgatói tudományos életben és a nemzetközi perbeszédversenyeken elért eredmények. Újabb nagy sikerű jogtörténeti konferencia az ELTE jogi karán. Tagja volt az ELTE ÁJK perbeszédcsapatának, amely 2018-ban a Washington D. C. -ben megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. Ezért az eredményért Trócsányi László igazságügyi miniszter elismerő oklevelet adományozott a csapat számára.
2021. 05. 13. Továbbjutott az ELTE csapata a nagy presztízsű King's College (London) által szervezett Herbert Smith Freehills Competition Moot 2021-es versenyén. Az európai uniós versenyjogi tematikájú nemzetközi perbeszédverseny idén a vertikálisan integrált digitális platformokon belül az App Store-ok kiszorító visszaéléseinek versenyjogi megítélésével foglalkozott. A hipotetikus tényálláshoz hasonló valós ügyben az Európai Bizottság előtt folyik eljárás az Apple-lel szemben a Spotify panasza alapján. Az első, írásbeli fordulóból a közel 40 résztvevő közül a 12 legjobb írásbeli beadványt benyújtó csapat jutott tovább. A június közepén – ezúttal a koronavírus helyzet miatt – online megrendezendő szóbeli fordulón a következő hallgatókból álló csapatnak szurkolhatunk: Cserép Andor, Csillik Kristóf, Schultz Balázs és Teleki Lóránt. Felkészítő tanáraik Papp Mónika adjunktus és Bassola Bálint PhD-hallgató, ügyvéd. A versenyre való felkészülést az Igazságügyi Minisztérium Jogászképzés minőségének javítását szolgáló pályázati támogatása segítette és a Kar Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszéke szervezte.
30: Tauffer Emil, avagy a börtönügy elméletben és gyakorlatban Bencze Béla bv. alezredes, bv. tanácsos, a Baranyai Megyei Büntetés-végrehajtási intézet parancsnokhelyettese 14. 30–14. 50: Vita Regisztráció (kötelező, november 12-ig) Az eseményen védettségi igazolvánnyal, orrot és szájat eltakaró maszkban lehet résztvenni.
Szervezeti egység Hely
A 2013 óta minden esztendőben meghirdetett kezdeményezéshez már több tízezer fiatal csatlakozott. A pályázaton 8-16 éves diákok, vagy ebből a korosztályból szerveződő, maximum 4 fős alkotócsoportok vehetnek részt a Kárpát-medence bármely pontjáról, de akár távolabbi területekről is. Az alkotóközösségek szerveződésének nem feltétele, hogy azonos tanintézménybe vagy egy osztályba járjanak a diákok. Várják a testvérek, alkalmi közösségek jelentkezését is, de ebben az esetben kérik, hogy egy pedagógus vagy felnőtt segítse a nevezést. ezúttal három kategória lesz: I. : PAPÍRRA VETVE – A hagyományosnak tekinthető, papíralapú pályázat, melynek keretében az elkészített alkotásokat eredeti formában, postai úton vagy a székesfehérvári és nagyváradi átvevőpontok egyikén, személyesen leadva is fogadják. ÚJ BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2021. MÁJUS 30. HTBK Székesfehérvári Szervezete Székesfehérvár, Malom u. 2. H-8000 vagy Asociatia Tanoda 410001 ORADEA str. Academiei Nr. 17. jud Bihor ROMANIA II. : ON-LINE - Ez a kategória arra ad lehetőséget, hogy a résztvevők a Szent Lászlóról készül, jó minőségben lefotózott alkotásaikat on-line formában, e-mail-ben juttassák el a szervezőkhöz.
Ő a vízfakasztás legendáját ismerteti, amelynek bibliai előképe a pusztában vizet fakasztóMózes alakja. Érdekes, hogy ez az ábrázolástípus főként jezsuita közvetítéssel és főnemesi adományokból terjedt el Erdélyben. Kolozsvár (Fotó: Kristó Róbert) Végezetül én jegyzek egy tanulmányt, amelyben a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén előforduló lovagkirály-ábrázolásokat veszem számba. Az írásban elsősorban a templomokban fellelhető tárgyi emlékeket mutattam be: barokk kori és újkori oltárszobrokat és oltárképeket, üvegablakokat, és említést teszek a közelmúltban állított köztéri szobrokról is. Érdekességként megemlíthető, hogy a plébániatemplomokban a 17. század második felétől kezdődően a fennmaradt oltárokon Szent László nem áll önmagában, hanem Szent Istvánnal együtt a Szűzanya két oldalán helyezkedik el. Ez a fajta megjelenítés a Regnum Marianum felfogását tükrözi, és egészen a múlt századfordulóig nyomon követhető az oltárművészetben és templomi üvegablakok elrendezésénél.
Huszka és Nagy kutatási koncepciójára Ipolyi Arnold is nagy hatást gyakorolt, a pap-tudós a szepesváraljai freskónak szentelt egy külön munkát. Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben.
A birkózás során a leány már László mellé állt, mert bárddal sújtott a kun lábára. Az összecsapásból a lovak sem maradnak ki, ágaskodva küzdenek egymással. A ciklus végén László a legyőzött kun fejét tartja, amit a leány karddal vág le. Különlegesnek tekinthető az a részlet, amelyben a kun egy gömbölyded tárgyat fog a kezében. Jánó Mihály szerint a szívét tartja, amely egyrészt szimbolizálhatja annak felajánlását a lánynak, másrészt utalhat a pogány megtérésére. Ez utóbbi nem lehet véletlen, mivel Sepsikélyén közelében úzok és besenyők is éltek, őseikkel éppen Szent László vette fel a küzdelmet az 1068-as ütközetben. Sepsikilyén példája jól mutatja, hogy Huszka Józsefnek múlhatatlan érdemei vannak a magyar kulturális örökséghez tartozó falképek megismerésében. Az 1854. november 20-án Kiskunfélegyházán született Huszka középiskolai tanulmányait a szarvasi evangélikus gimnáziumban végezte, majd egy évet tanult a József Műegyetemen. Az 1874/75-ös tanévtől az Országos Mintarajztanoda hallgatója lett, ahol rajztanári képesítést szerzett, amely a korabeli minősítés szerint "figurális-ékítményes- és építészeti rajzolásból elemi- és ábrázoló melléktárgyakkal középiskolákra" vonatkozott.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!