Bódy Gábor: Psyché (MNF DVD) Bódy Gábor hányattatott sorsú filmje, a Psyché végre méltó formában kerülhet a nézők elé a Magyar Nemzeti Filmarchívum nemrég megjelent DVD-jén. Bódy Gábor az idén lenne hetvenegy éves, ám korai halála miatt nem érhette meg 1980-ban készült monumentális történelmi drámájának digitális felújítását, de még az általa megálmodott teljes változat bemutatását sem. Pedig a Psyché a másik nagy Bódy-film, a Kutya éji dala mellet több szempontból is a posztmodern rendezőzseni kulcsfilmje, önvallomása. A film több restaurálási és felújítási munkálaton esett át. Bódy eredetileg hétórás anyagot vágott össze, ebből készült a nemzetközi forgalmazásra szánt kétórás és a hazai bemutatásra tervezett négyórás változat. A Psyché három részből, a Psyché és Nácisz ból, a Psyché ből és a Nárcisz és Psyché ből áll. A kádári kultúrpolitika nem tűrte el, hogy a középső, a magyar reformkorban játszódó epizódban a pozsonyi országgyűlésen a lengyel forradalom megsegítésére tesznek javaslatot, mert a film készítésének időpontjában Lengyelországban éppen kibontakozóban volt a Szolidaritás mozgalom.
Szokatlan közjáték előzte meg Bódy Gábor filmjének premierjét 1984-ben a filmszemlén. A műsorvezető arra kérte a nézőket, hogy szorítsanak helyet Bódy közönségének is. Ne gondoljon senki valamiféle sleppre, netán rajongókra. Ez a "közönség" Budapest legmenőbb alakjait jelentette: írókat, képzőművészeket, zenészeket, "mindenkit, aki számít". Bódy egy évvel későbbi tragikus halála (39 éves volt) és valóban páratlan munkássága mellett minden bizonnyal ez az összművészeti elismertség is hozzájárult, hogy a rendezőre egy-két év múlva már ne csak a magyar filmművészet nagy megújítójaként tekintsenek, hanem afféle polihisztorként is, aki sajnálatos módon adósunk maradt a nagy művel. Fotó: wikipedia/ Talán ez is közrejátszott abban, hogy már 1987-ben megrendezték Bódy életmű-kiállítását az Ernst Múzeumban, vaskos katalógusban idézték filmelméleti és egyéb írásait, ugyanekkor önálló kötetben jelent meg két filmterve, a Tüzes angyal és a Psychotechnikum. Ráadásul Bódyra nem a Latinovitshoz, Huszárikhoz hasonló "önsorsrontó ködlovagként" tekintettek, ami a rendszerváltást kísérő korhangulat mellett annak volt köszönhető, hogy a rendező inkább naprakész, nemzetközi szinten is figyelemre méltó újító volt, egy modern srác.
). A munka úgy néz ki, hogy minél több embernek szólunk, annál jobb - egy-egy embertõl 2-3 oldal begépelését várjuk, bár tényleg addiktiív, és rá lehet kapni... de minél többen foglalkoznak vele, annál jobb, hiszen annál több ember érdeklõdése irányul Bódy Gábor személyére és mûvészetére:) Határidõ nincs, a projekt félkész állapotában is már mûködõképes (folyamatosan tudjuk közkincssé tenni). A teendõ annyi, hogy kiválasztasz egy oldalt, ami még nincs kész és nincs lefoglalva sem, ezeket narancssárga szín jelöli.
Bódy Gábor az Agitátorok című filmben 75 éve született Bódy Gábor (1946–1985) filmrendező, videoművész és teoretikus. Az 1970-es, 80-as évek magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a Psyché (1980), amelyet egy szemléletmód, az "új narrativitás" jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban a legnagyobb magyar filmprodukció, és igazi kultuszfilm lett. Harmadik nagyfilmje, a Kutya éji dala a magyar filmgyártás történetében az egyik legkisebb költségvetésű produkció. Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó. Kapcsolódó: Bódy Gábor rejtélyes élete és halála (Visited 43 times, 1 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
SOMOGYI GY. : Videovíziók, Művészet/77, Budapest, 1977 A video világa. Videoművészet/Videotechnika, szerk. : BÁN A. –BEKE L. –ZÁGON B. –ZELNIK J., Budapest, 1983 INFERMENTAL 1980–1986, szerk. : V. BÓDY (kat., Infermental, 1986) Video-alfa, szerk. : BEKE L. –BÁN A. –ZELNIK J., Budapest, 1987 Bódy Gábor 1946–1985 (kat., Műcsarnok, Budapest 1987) GYÖRGY P. : A klasszikus avantgárdtól a videóig, Filmvilág, 1987/9. Videoművészet, Budapest, Kossuth mozi (sokszorosítás), 1988 SVB VOCE. Kortárs magyar videoinstalláció, (kat., Műcsarnok, Budapest, 1991) PETERNÁK M. : Új képfajtákról, Budapest, 1993 PETERNÁK M. : Videoművészet. Elektronikán alapuló művészetek, Szellemkép, Független filmes különszám, 1993/4. Videológia / Vidéologie (kat., Francia Intézet, Budapest, 1997). A cikk lejjebb folytatódik.
Az első videoművek legtöbbje akció-, ill. performansz-dokumentáció (Hajas Tibor, Halász Károly, Molnár Gergely, Najmányi László, Szirtes János, Révész László László, Böröcz András). Az első nemzetközi videoművészeti bemutató 1977-ben volt: a Peter Weibel által hozott összeállítást a Ganz Művelődési Házban mutatták be, ahol Erdély Miklós és Maurer Dóra kurzusán már a video használatára is sor került. Bódy Gábor mint műfajújító (Philo-, Mytho-, Lyric-clip) is fontos szerepet töltött be videoművészetünkben. Számára az elektronikus képalkotás nem csupán egy új médium megjelenését jelentette, hanem a kinematográfia, a filmkészítés nyelvi lehetőségének a beteljesítését. A K* videostúdió a MAFILM keretein belül, többek között, kutatásokat készített elő az 1981-ben született Infermental programjához. Az Infermental – 10 kiadás készült, a különszámokat leszámítva – a világ első videokazettán terjedő nemzetközi magazinja volt, mely nevét az international, experimental és fermentum szavak összevonásából kapta.
Nem volt rossz film, de egy szűk keresztmetszet, igazán nagy dolgot nem lehetett csinálni. " Annál jobban emlékezett Magyar Dezső négy évvel azelőtti, 1968-as vizsgafilmjére, a Három lányokra, aminek ő volt a forgatókönyvírója. A film akkoriban jelentős elismerést váltott ki, szerették a Balázs Béla Stúdióban is. Nem meglepő, hogy Bódy az egészet magáénak kívánta tudni: "Dezső viszont ezzel ugrott ki. Ezt csak a történelem számára mondom, mert azt a filmet voltaképpen én csináltam. " Az egyetem tanácsköztársasági pályázatára írt, majd bemutatni mégsem engedett Agitátorok kapcsán ugyanígy fogalmazott. Miközben elismerte, hogy Magyar ott jobban átvette a hatalmat rendezőként, ő pedig, miután szerepelt is a filmben, kevésbé tudott dirigálni. De azért így is kisajátította volna: "bennem úgy élt az a film, utána még nagyon sokáig, hogy legalábbis félig én csináltam, de inkább egészen, mert végül is én találtam ki, én határoztam meg a motívumokat, a helyszíneket, a szereplőket, Dezső pedig ledirigálta az ügyet. "
Kollagént található többek között az izmokban, az inakban, az ízületekben, porcokban, sőt a csontokban és a belső szerveinkben is. A kollagént szervezetünk folyamatosan termeli, ám 25 éves kor után a termelés folyamata lassul, a szervezetünk már nem képes annyi kollagént előállítani, mint korábban. Ennek egyenes következménye, hogy feltűnnek az öregedés jelei, megjelennek a ráncok, megereszkedik a bőr és idővel elkezdődnek a porcok leépülése miatt fellépő ízületi fájdalmak is. A kollagénszint csökkenéséhez nem csak az életkor előre haladása, de egyéb életmódbeli tényezők is közre játszanak, mint például a magas cukorfogyasztás, dohányzás vagy túlzott napozás. Szükség van-e pótlásra? Igaz, az idő múlását nem tudjuk megállítani, így arra sincs megfelelő módszer, hogy a kollagéntermelődés lassulását megakadályozzuk, azonban egészséges életmóddal, odafigyeléssel sokat tehetünk önmagunkért. A kollagént táplálkozás útján is bevihetjük a szervezetünkbe. A zselatin, a csontleves, a tojásfehérje és a fehér húsú halak mind kiváló kollagén források.
A legjobb, ha erre a célra hidrolizált halkollagén peptideket használunk ( a mellette szóló érvekről, a kollagén típusairól és forrásairól bővebben itt olvashatsz). A közel 100%-os hasznosulással bíró halkollagén peptidek klinikai vizsgálatokban csökkentették a ráncok láthatóságát, továbbá javították a bőr hidratáltságát, feszességét és rugalmasságát. A bőrre vihető, kollagéntartalmú szérumok és krémek ugyan hidratálják, védik a bőrt, de nem igazán képesek stimulálni a kollagén képződését. Ennek az az egyszerű oka, hogy a kollagén molekulák túl nagyok ahhoz, hogy bőrön keresztül hatékonyan felszívódhassanak. Léteznek azonban olyan kozmetikai termékek, amelyek szintetikus peptideket tartalmaznak. Ezek utánozzák a bőrünkben kollagéntermelést fokozó, természetesen keletkező peptideket, így valóban hatékonynak bizonyulnak. Ha ilyen terméket szeretnénk vásárolni, a palmitoyl pentapeptide-3, a palmitoyl tetrapeptide-7 és a palmitoyl oligopeptide összetevőket érdemes keresni. Felhasznált irodalom
A marhakollagén is tartalmaz II. típusú kollagént, de ennek a legjobb forrása a csirkehús. A III. típusú kollagén a bőr, az erek és a belső szervek kötőanyaga. Általában az I. típusú kollagénnel együtt található meg, de előfordulási helye még a máj és a csontvelő is. Bőrünk a legnagyobb méretű szervünk, szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Szerkezetét és erősségét három primer fehérje határozza meg: Kollagén - A bőr leggyakoribb fehérjéje, a kötőszövet elsődleges alkotóeleme és a bőr fiatalos megjelenésének segítője. Elasztin - A kollagénnel együttműködve őrzi meg a bőr szilárdságát, így biztosítva azt a rugalmasságot, amely megakadályozza a finom vonalak és a ráncok kialakulását. Keratin – A haj és a köröm elsődleges alkotóeleme, emellett pedig a bőr felszíni rétegeként védőgátként őrzi a belsőbb rétegeket. Amikor megszületünk, szervezetünk bőségesen termeli ezeket az alapvető fehérjéket. K ülönböző aminosavakból, vitaminokból (A- és C-vitamin) és ásványi anyagokból (pl.