Beszélgettünk az 1945-46-os hiperinflációról Tündivel és Andrással. Az adás meghallgatható a Hihetetlen Történelem oldalán. Érintett témák: a pengő bevezetése és Egy mítosszal kevesebb… 75 éve úgy tudjuk, hogy Magyarország vezeti a hiperinflációs világcsúcsot. Az MNB Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött korabeli A pengő értékvesztésének mértéke ésszel felfoghatatlan. A háború előtti, 1939 augusztusi árakhoz viszonyítva a létfenntartási költségek közel 1030-szorosára nőttek 1946 Az 1946-os hiperinflációnak szinte kötelezően meg kellett történnie egy világháborúban vesztes országban. Amiben egyedülállóak voltunk az az, hogy itt a Nemzetközi konferencia és kiállítás a hiperinfláció és adópengő korszak 75. Forint bevezetése 1966 عربية ١٩٦٦. évfordulója alkalmából (2021. június 17-18. ) Ki ne hallott volna a Kutatásaim szerint nem volt olyan hatalmas az infláció 1946-ban a forint bevezetése előtt, mint amilyennek tartják. A pénzügyminisztérium az infláció 1946. május 23-án jelent meg az a kormányközlemény, ami augusztus 1-jére pontosította az új stabil pénz, a forint bevezetésének dátumát.
Nem volt véletlen ez utóbbi sem: az Állami Pénzverő már 1945 októberében megkapta az utasítást új forgalmi pénz terveinek elkészítésére, 1946 januárjában pedig megindult a forint – és váltója, a fillér – érméinek előállítása is. A terítéssel – illetve a pénzcsere megkezdésével – azonban tudatosan vártak 1946 augusztusáig, előre bejelentve azt, azért, hogy addigra a mezőgazdasági termények javát a termelők betakaríthassák, és azt már az új pénzért, az új árpolitikai elvek mentén értékesíthessék. Összeállításunk nem ért véget, kérjük, lapozzon!
Ennek következtében az infláció kicsi, nagy az árstabilitás. 1946 és 1952 között a fogyasztói árak egyre nőni kezdtek, nagy volt az infláció. 1952 után, a szocialista tervgazdálkodás bevezetése miatt egészen 1968-ig árstabilitás volt jellemző az országban. A tervgazdaság utódja, amelyben az állam továbbra is gazdaságirányítási szerepet tölt be. Forint bevezetése 1946 3. Azonban, ekkor csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén, liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak, illetve a központilag meghatározott bérrendszer helyét rugalmasabb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel. A szocialista gazdasági és társadalmi rendszer bukása, a piacgazdaság kialakulása. A piacgazdaság teret adott a befektetőknek, erősítette és elkezdte stabilizálni a magyar gazdasági viszonyokat. Látványos és gyors eredmények voltak elérhetők így a gazdaságban.
Ráadásul az 1945 után a moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított jóvátétel újabb, már-már elviselhetetlen terheket rótt az országra. A pengő elértéktelenedését tovább tetőzte, hogy 1945. január 23-án útnak indult Ausztria felé az úgynevezett aranyvonat, amelyen a Magyar Nemzeti Bank mintegy 30 tonnányi aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálták menekíteni az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől. Az értékeket az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. Többek között ezeknek is köszönhetően pénzhiány alakult ki Magyarországon, ennek orvoslására pedig az ideiglenes kormány a bankóprés beindítását kezdeményezte, amelynek használatára azonban a Vörös Hadsereg kapott jogot. Soha annyi pénzt nem vertek Magyarországon fél év alatt, mint amikor 75 éve bevezették a forintot. A Vörös Hadsereg azonban ellenőrizetlenül kezdte el szórni az elértéktelenedő bankókat, ezzel előidézve a hiperinflációt, amely az 1946-os év nyarán tetőzött. 1945 augusztusában például 6 pengőbe került egy kilogramm kenyér, majd a rákövetkező év májusában ezért már 8 millió, majd június végén már 5, 85 milliárd pengőt kellett fizetni.
adatok is megvannak. -- 78. 92. 141. 206 ( vita) 2010. február 10., 16:45 (CET) [ válasz] Ha mindaz a kitűnő forráslehetőség amit felsoroltál csődöt mondott, akkor már csak reménykedhetünk egy olyan véletlenben, hogy valaki idetéved, aki ezeket az adatokat ismeri. Addig is azzal az ötlettel tudok csak szolgálni neked, hogy keresd meg a kérdéseddel az észt statisztikai hivatalt e-mail-ben. Karmela üzenőlap 2010. február 11., 15:21 (CET) [ válasz] Kedves Karmela! Közben egy kollega kisegített egy meg nem lévő nyomtatott forrással, így a dolog nagyjából megoldódott. Az észt Statisztikai Hivatal honlapján nem volt semmi a tárgykörről, és az észt Enciklopédiában sem. Köszönöm a segítségét. Azt szeretném megtudni, hogy rey misterio kora -- 188. 156. 13. 154 ( vita) 2010. február 10., 18:41 (CET) [ válasz] Remélem, valóban jó címet fogalmaztam, helyetted... úgy kellett kitalálnom: ugyan már, mi is a kérdésed! Sem a név nem stimmel, sem a kérdés nem kerek mondat... A(z én megfogalmazott) kérdésemre választ kapsz, ha követed az alábbiakat: vitorla vita 2010. február 10., 19:13 (CET) [ válasz] A reneszánsz cipőnek a chopine elnevezésű lábbelinek magas talpa volt, védte a lábat a sáros és koszos utaktól, ugyanakkor a cipő magassága a társadalmi rangra is utalt -- 84.
Állítása szerint a gyermekeivel "baráti" viszonya van.
224. 140. 134 ( vita) 2010. február 10., 21:21 (CET) [ válasz] 1. válasz, Dencey: A XVI. században elterjedt cipők elsősorban a nők körében voltak népszerűek. A chopine elnevezésű lábbelinek magas talpa volt, ezzel gyakorlati és szimbolikus funkcióval is bírt. A gyakorlatban azért volt hasznos, mert védte a lábat a sáros és koszos utaktól, ugyanakkor a cipő magassága a társadalmi rangra is utalt. Dencey vita 2010. február 10., 22:09 (CET) [ válasz] 2. válasz, Karmela: 14. század vége 1434 15. század közepe kb. 1450 1460 1475–80 1505 Karmela üzenőlap 2010. február 10., 23:28 (CET) [ válasz] == fizika == sorolj fel olyan testeket melyenk sulypontja a test anyagan kivul van? -- 92. 82. 74. 91 ( vita) 2010. február 10., 21:42 (CET) [ válasz] 1. válasz, Szalakóta: Példák: karikagyűrű, vödör. Szalakóta vita 2010. február 10., 22:03 (CET) [ válasz] Karmela üzenőlap 2010. február 10., 22:56 (CET) [ válasz] 3. válasz, Ugyanakkor cikkünket is. Dencey vita 2010. február 10., 23:29 (CET) [ válasz] 4. válasz: Ugyanez a kérdés tegnap is szerepelt, LAndrás és Villanueva részletes válaszával: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-09#súlypont a testen kívül Azt szeretném megtudni, hogy Svájcban Steinhausen hol található, milyen messze van luzerntől?
-- 78. 227 ( vita) 2010. február 10., 22:02 (CET) [ válasz] válasz1: A Google Maps útvonaltervezője szerint 27, 4 kilométer a két település távolsága. Steinhausen északkeletre van Luzerntől, Cham és Bar között, a 4A elnevezésű út mellett. Itt láthatod: A térkép. – Μ. D. Fórum 2010. február 10., 22:24 (CET) [ válasz] válasz2, szerk. ütközés után (ha már leírtam ugyanazt, mint M. D., csak részletesen, akkor lássa is mindenki): Használd pl. a Google Térkép weblapot! A weblap neve alatt, bal oldalon van egy aláhúzott kék szöveg: "Útvonalkereső" - erre kattints rá! Ennek hatására előugrik egy ablakocska, rajta két üres sor, zöld A és B betűvel megjelölve. Az A sorba az egyik, a B sorba a másik helynevet írd be: pl. A legyen Luzern, B pedig Steinhausen! Utána - alattuk - válaszd ki, mi módon tennéd meg az utat (autóval, vagy gyalog)! Végül kattints utána az "Útvonal tervezése" feliratú nyomógombra! Rögtön megváltozik az ablak tartalma: jobb oldalon egy térképet fogsz látni, rajta egy útvonal kijelölve, amelynek a két végpontja az A-val és B-vel jelölt helységneveknél van!