"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Apponyi Albert párizsi beszéde - Nemzeti.net. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében című film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.
Fotó: Wikimedia Commons, szerk. A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében | MédiaKlikk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
Ennek a nagy eszmének nevében, amely különben axiómája a józan észnek és a közmorálnak, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre alávetjük magunkat a népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. Kérjük még továbbá azt is, hogy abban a végső esetben, ha területi változtatásokat fognak reánk kényszeríteni, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme hatásosabban és részletesebben biztosíttassék, mint azt a nekünk átnyújtott békejavaslat tervbe veszi. A mi meggyőződésünk szerint a tervbe vett biztosítékok teljességgel elégtelenek. Apponyi albert beszéde. Erősebb biztosítékokat kívánunk, amelyeket a Magyarország területén megmaradó idegen ajkú lakosokkal szemben mi is teljes mértékben készek vagyunk alkalmazni. Uraim! A magyar probléma az általános problémának nem olyan kicsiny része, mint azt a statisztika nyers számaiból következtetni lehetne.
De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon erencsére még nem tartunk itt. Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételeinket. Hetek Közéleti Hetilap - „Megásták Magyarország sírját” – nem mondott ilyet Apponyi a védőbeszédében. Ezek közül egynéhányat már a békefeltételek átvétele előtt bátorkodtunk eljuttatni Önökhöz. Biztosak vagyunk abban, hogy Önök a már átnyújtott és a jövőben átnyújtandó megjegyzéseinket a helyzet súlyossága által megkövetelt komolysággal és lelkiismeretességgel fogják áttanulmányozni. Reméljük tehát, hogy meg fogjuk győzni Önöket. Reméljük ezt annál is inkább, mert sem ma, sem későbben nem áll szándékunkban érzelmeinket kiteregetni, vagy kizárólag az általunk védelmezendőnek ítélt érdekek szempontjait képviselni.
A magyar küldöttség elhagyja a Trianon palotát, a békeszerződés aláírása után Forrás: Wikimedia Commons A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Clemenceau Wilson amerikai elnök társaságában a párizsi békekonferencián Forrás: Pixels Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A konferenciaterem, ahol Apponyi gróf elmondta "Magyarország védőbeszédét" Forrás: Wikimedia Commons A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.
A költségtérítés home office esetén a magánszemély bevétele, amelyből az elismert költségek levonása után fennmaradó rész lesz az adóköteles jövedelem. Figyelemmel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény kizárólag távmunkavégzés esetére állapít meg elismert költséget, így home office esetén a költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely teljes egészében adóelőleg-alap, illetve az éves bevallás benyújtásakor teljes egészében adóköteles jövedelem. (Lezárva: 2020. október 6. ) Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2020-10-06)
Bár a hivatkozott cikkben foglalt álláspontomat fenntartom, mely szerint felesleges egy, a magyar jog által érdemben nem szabályozott új jogintézménnyel növelni a létezők számát, de megjegyzem, hogy jelentős számú munkajogász kollégám tőlem eltérően úgy gondolja, hogy meg lehet különböztetni a home office és a távmunka jogintézményeit. Ennek a kérdésnek nem csak jogelméleti jelentősége van, hanem témánk szempontjából is fontos. Távmunka esetében ugyanis eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. Ahhoz, hogy a távmunkás munkavállaló nem kötetlen munkarendben végezze a munkáját, erről meg kell állapodni. Lehetőség szerint írásban, de a szóbeli vagy akár ráutaló magatartással történő megállapodást sem tiltja – legalábbis végső soron - a törvény. Home office esetében ugyanakkor – már ha egyáltalán létezik ilyen jogintézmény – mivel az egész jogintézményt a törvény nem szabályozza, így értelemszerűen a munkarendre sincs törvényi előírás. Ebből viszont az következik, hogy eltérő megállapodás hiányában a korábbi munkarend érvényesül.
Hajdu László | 2021. október 14. 11:00 Rengeteg magyar hitt a mesének: álbiztonságban élnek, pedig az életük a tét Az, hogy mennyi érzelmi terhet veszünk a vállunkra, szabályozza a lelkialkatunk, aktuális pszichés állapotunk. Interjú Tari Annamáriával. Nagy Bálint | 2021. május 19. 05:55 Drasztikus átalakulás jön a hazai munkahelyeken: a klasszikus működés a múlté A járvány utáni szervezeti működés más kompetenciákat, infrastruktúrát, működésmódot, meetingkultúrát igényel - árulta el Kovács Viktória, az EOS Magyarország HR igazgatója. Interjú 2020. december 25. 20:03 Otthonról dolgozol? Akár havi 16 ezer forint is járhat a munkáltatótól Havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg bruttó 16 100 forintot kaphat munkaadójától a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló. Átmeneti intézkedésről van azonban szó, mértékéről pedig a feleknek kell megállapodniuk. Ha ez nem sikerül, végső esetben akár munkaügyi bíróság is dönthet benne. 2020. november 3. 09:42 Hiába az ígéret: nyoma sincs a home office-törvénynek A KSH adatai szerint rendszeresen 98, míg alkalmanként 160 ezren dolgoztak otthonról szeptemberben, éppen ezért nagyon várják az ígért home office-törvényt a cégek és a szakszervezetek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ATV megkeresésére arról tájékoztatott, hogy A munka törvénykönyve jelenleg is biztosítja a távmunkaszerződés jogi feltételeit. A témakörhöz kapcsolódó esetleges további szabályozási igények felmérése, felülvizsgálata pedig folyamatban van.