Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Dr. Kozma Ákos az AJB-39/2020. számú ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Az alapvető jogok biztosa a rendelet kapcsán megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben kapott felhatalmazásnak nem felel meg, nem szabályozza kielégítően a kártörténeti adatok felhasználhatóságát, ezáltal sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, az ilyen korlátok nélküli, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. Az ombudsman megállapította, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható.
Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjképzésére az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szeptember 15-én. Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak.
Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Az alapvető jogok biztosa a rendelet kapcsán megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben kapott felhatalmazásnak nem felel meg, nem szabályozza kielégítően a kártörténeti adatok felhasználhatóságát, ezáltal sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét, az ilyen korlátok nélküli, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a speciális körülményeit figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. Az ombudsman megállapította, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.
Márpedig ha az előző években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök elszaporodása miatt egy biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára. A Generali Biztosító Zrt. szakértői szerint a díjak jövőbeni alakulása attól függ majd, hogy a bonus-malus szabályozást hogyan alakítják ki. Önmagában a károkozói pótdíj csökkentése vagy megszüntetése azt jelentheti, hogy a kármentes ügyfelek tapasztalhatnak díjemelést, ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a károsultjai, mert a károkozó ügyfelek magasabb díjszükségletét ők fogják részben átvállalni. Emellett a kárgyakoriság emelkedésére is számít a cég, mert nincs visszatartó és az óvatos közlekedésre ösztönző ereje károkozás esetén a kgfb-díjak súlyosabb emelkedésének. Az alkuszok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy mégsem emelnek díjat a biztosítók - erről számolt be az Azénpé.
Az éves díja tehát 250 ezer forint. Majd okoz egy balesetet, ami miatt két kategóriát romlik a besorolása. Következő éven B10 helyett csak B8-ba kerülhet, ami a 0, 5-ös szorzó helyett mondjuk 0, 7-et jelent. A biztosítása így a 250 ezer helyett 350 ezer forint lenne. Igen ám, de a biztosító alkalmaz egy 2x károkozói szorzót is. Az érintett jármű biztosítása így 250 ezer forintról már 700 ezerre emelkedik a következő évben. A károkozói szorzóhoz az adatokat éveken át figyelik a társaságok. Ma kétszeres-háromszoros tarifát vetnek ki arra, aki társaságtól függően 2016 vagy 2018 óta valamilyen balesetet okozott, miközben a bonus-malus rendszer alapján maximum 20 százalékot emelkedett volna a biztosítása. Ezt a rendszert az ombudsman is alkotmánysértőnek tartotta, s a pénzügyminisztert kérte fel a szabályok módosítására. Azért alkotmánysértésről beszélünk, mert a biztosítók eljárása teljesen törvényes; a hiba abban a rendeletben van, amelyik megengedi nekik ezt a fajta matematikát. (Egy alacsonyabb rendű jogszabály nem írhatna felül egy magasabb rangút, a rendelet nem lehetne ellentétes a kgfb törvénnyel. )
Az Uniqa Biztosító Zrt. például három évet néz visszamenőleg, és egy kár esetén a díjszorzó kétszeres, három vagy annál több kár esetén pedig háromszoros. A Köbe az előzményszerződést nézi, és ha ott talál káreseményt, azt veszi figyelembe. A Groupama Biztosító Zrt. - nél a szorzó értéke személygépjárműveknél 0-100 százalék között változik a bonus-malus osztálytól függően, és három évre szól, nem személygépjárműveknél a mértéke egységesen 33 százalékos. A Generalinál a pótdíj mértéke 150 százalék. A károkozást öt évre visszamenőleg vizsgálják, meglévő ügyfelek esetén akkor alkalmazzák, ha ebben az időszakban két, vagy több kárt okoztak, máshonnan érkező ügyfelek esetén már egyetlen kár esetén is van pótdíj. Vannak biztosítók, ahol alacsonyabb a szorzó, az Aegon Biztosító Zrt. három évet néz vissza, és 50 százalékos a pótdíj, a K&H Biztosító Zrt. pedig csak egy évet vizsgál, és 10-25 százalék közötti büntetőszorzót alkalmaz.
2021. szept 10. 13:30 Farkasházy nem kímélte barátai és kollégái bírálóit / Fotó: Pozsonyi Zita A humorista Demeter Szilárdnak üzent közösségi oldalán. Kult: Grecsó: Demeter Szilárd szándékosan provokálni akart | hvg.hu. Pár nappal ezelőtt nyilvánosságra került az ellenzéki előválasztás Élni hívlak! című himnusza, amelynek videóklipjében olyan közéleti személyiségek, színművészek és zenészek buzdítják voksolásra a szavazókat, mint Cserhalmi György, Csákányi Eszter, Hegyi Barbara, Pogány Judit, Gálvölgyi János, Kulka János, Péterfy Bori, Molnár Áron, Lakatos Márk vagy Szinetár Dóra. ( A legfrissebb hírek itt) A dalra aztán a megjelenést követő napon meglehetősen erős véleményt nyilvánítva reagált Demeter Szilárd, aki a Mandiner oldalán közzétett Támad a múlt című írásában vonta kérdőre a videóban feltűnő hírességeket: ".. kocsmává átalakított tornateremszerű izében (a progresszió jegyében lesz ebből még átalakított templomban dübörgő afterparty) összegyűl pár tucat jóeNber, Művész, akiknek a szavazata minimum kettőt számít, de legjobb lenne, ha csak ők választhatnák ki a hatalmon lévőket.
Demeter Szilárd Demeter Szilárd (Székelyudvarhely, 1976. július 1. –) magyar író, politikai elemző, publicista, végzettsége szerint filozófus; 2018 decembere óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. 2020. január 1-től 2021. december 31-ig meghatározott időre a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. A Magyar Kultúráért Alapítvány nevű közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2010 utáni Orbán-kormányok idején magyar kulturális élet egyik legbefolyásosabb szereplője. Megyei Lapok. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 27] Oldalak: 1 2 3 > >> A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány "kultúrstratégiai tevékenységét". A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni.
1984-ben a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságára került ( 1987 -től Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal), ahol főrevizor, majd adótanácsadó, később adószakértő volt. Politikai pályafutása [ szerkesztés] 1988 -ban belépett az MDF -be. 1990 -ben bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe, ahol 1992 és 1995 között az MDF frakcióját vezette. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke volt 1990 és 1994 között. 1994-ben újra bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe, mandátumáról 1996 -ban mondott le. Az 1994-es választásokon az MDF budapesti listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Demeter Szilárd: tévedtem, Soros nem liberális | 168.hu. A Szabó Iván -féle szárny kiválása után őt választották a párt frakcióvezetőjévé. 1998 -ban nem sikerült mandátumot szereznie, viszont az Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban volt politikai államtitkár. 2000 -ben kinevezték Kövér László utódjaként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterré. Ekkor kilépett az MDF -ből. Posztját a kormányváltásig viselte. A 2002-es választásokat követően ismét országgyűlési képviselő, ekkortól Fidesz -színekben (országos lista).
Rovat Rovatok – 0 db találat
Ugyanakkor hozzátette: amikor Demeter Márta szeptember 19-én, a kecskeméti repülőbázison betekintett a dokumentumokba, külön is tájékoztatták arról, hogy az ott megismert adatokat 30 évig nem lehet nyilvánosságra hozni. Demeter Márta ezt tudomásul vette. Demeter szilard csaladja . A mintegy 3, 5 órán át tartó iratbetekintés után Demeter Márta egy újabb iratcsomagot is kért, sőt a helyszínen még kérdéseket is feltett. Németh Szilárd elmondta, az iratok között a név mellett csak egy útlevélszám volt. Ez alapján a név alapján Demeter Márta feltehetett volna tisztázó kérdéseket, de ezt nem tette meg. A miniszterelnök lányának általa feltételezett utaztatásáról egyetlen kérdés sem hangzott el – közölte Németh Szilárd, aki szerint Demeter Márta "orbitális hibát" követett el.
Így jártak el Demeter Márta esetében is, aki mostanáig hét iratbetekintést kért. Ezt pedig mind a hét alkalommal, hosszú órákon keresztül biztosították is. Mindemellett Demeter Márta már több mint 300 írásbeli kérdést nyújtott be a honvédelmi tárcához. Az államtitkár idézte a honvédelmi törvény 38. paragrafusának 7-es szakaszát, amely a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvános adatok kezeléséről szól. Ezt a törvényt – mint megjegyezte – a honvédelmi és rendészeti bizottság egyik vezetőjének különösen ismernie kéne. Ugyanakkor hozzátette: amikor Demeter Márta szeptember 19-én, a kecskeméti repülőbázison betekintett a dokumentumokba, külön is tájékoztatták arról, hogy az ott megismert adatokat 30 évig nem lehet nyilvánosságra hozni. Demeter Márta ezt tudomásul vette. A mintegy 3, 5 órán át tartó iratbetekintés után Demeter Márta egy újabb iratcsomagot is kért, sőt a helyszínen még kérdéseket is feltett. Németh Szilárd elmondta, az iratok között a név mellett csak egy útlevélszám volt.