Számtalan mondás és idézet létezik a családról. Most ezeket gyűjtöttük csokorba. Összeválogattunk tízet, amelyek egytől egyig azt erősítik, hogy a boldog és teljes élet elengedhetetlen alapja a szerető családi légkör. Következzenek most ezek! "A boldog család – idő előtti mennyország. " John Bowring "A családi kapcsolatokat mindig érdemes ápolni, amint a jó társaságot is helyénvaló keresni. " Jane Austen "A felnőttkor megpróbáltatásai szinte egyáltalán nem tudják megtörni azok szellemét, akiknek gyermekkorukban szüleik szeretete megtanította az önbecsülést. " Morgan Scott Peck "Az ember azért akar gyereket, mert abból a lényből, akivel együtt él, már nem éri be eggyel, szeretné, ha volna kettő. Család idézetek - Idézetek Neked. Három. Négy. Satöbbi. A srácokban azután mindig azt a bizonyos lényt látja viszont – meg persze önmagát. " Vámos Miklós "A családi élet nagy ajándéka, hogy olyan emberekkel is közeli ismeretségbe kerülsz, akikkel amúgy szóba sem állnál. " Kendall Hailey "A család jelenti a menedéket a szívtelen világban. "
Ha a házasság célja a család, akkor az, aki azt akarja, hogy sok felesége vagy férje legyen, talán sok élvezetre tesz szert, de semmi esetre sem lesz családja. Társadalmi szempontból talán a családalapítás a legnagyobb szolgálat, amelyet ki-ki hazája és az egész emberiség javáért tehet. Gyökerek nélkül elpusztul a növény. - Hogy maradhatna meg gyökerei nélkül az ember... Ami engem illet, számomra már nem jelent gondot, hogy a szüleim olyan életet élnek, amilyent élnek, elfogadom, hogy ez az övéké. De azt is tudom, hogy egy adott szempontból - érzelmi szempontból - nem szeretnék ilyen életet élni. És ezzel sincs gondom. 10 idézet a családról | VITAL MAGAZIN. Emberek, és ez az ő életük. Én ezt tiszteletben tartom, elfogadom, annak ellenére, hogy feltételezem, nem lesz jó vége. Ha szerető családban nősz fel, humoros, józanul gondolkodó, a világra nyitott szülők mellett, nem szigetelődsz el, hanem egy meleg fészekben érzed magad. Szemerke szíve áradt a szeretettől. Minél inkább áradt, annál kiapadhatatlanabb lett. Azonfelül úgy érezte, hogy őt is nagyon szeretik és nem lehetnének meg nélküle.
Az atyai áldás, ha megvan, nem látszik meg a boldogságban, de ha nincs meg - nem látszik meg a boldogság a szülei harag árnyékától. Mikszáth Kálmán) A család is... olyan valami az életben, ami becses... Olaj az élet lámpásában. Gárdonyi Géza) Vannak olyan örömei az életnek, amiket csak akkor tud megélni az ember, ha van gyereke, és van férje, legalábbis párja. Szinetár Dóra) Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert) A gyermekek kezdetben szeretik a szüleiket. Amikor felnőnek, ítélkeznek felettük. Néha megbocsátanak nekik. Wilde, Oscar) Szerelmünk visszhangja a gyermek. Baán Tibor) A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm. Bach, Richard) Jobb egy száraz morzsa és hozzá békesség, mint az áldozattal és viszállyal teli ház. Herbert, Frank) Az ember mindig más családot akar. Szerető család idézetek a barátságról. A lényeg, hogy ne olyan legyen, mint a meglévő. Tökéletes gyereket, rajongva szerető férjet, foggal-körömmel ragaszkodó anyát szeretnénk.
2021. 12. 16. A történet főszereplője Nóra és Dénes, egy fiatal házaspár. Dénes feleségét egy éjszaka nemi erőszak éri. Az ellentmondásos tanúvallomások miatt és a bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A férj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi a kapcsolatukat. A pár különösen nehéz helyzetbe kerül, mert mindez épp egy örökbefogadási folyamat végén történik, és a történtek befolyásolják a döntés kimenetelét. KRITIKA Izgalmas vállalás a #MeToo-érában egy nemi erőszakot középpontba állító film esetében az eset elszenvedőjének férjét megtenni főszereplőnek, de a Legjobb tudomásom szerint nemcsak emiatt különleges mozi. Tóth Csaba A rape and revenge műfaj a filmekben sokáig arra épült, hogy egy filmben megerőszakoltak valakit, majd jött az illető férje, szerelme vagy épp édesapja, aki aztán véres bosszút állt a történtekért.
Nóra és Dénes kissé fásult, de biztosan működő párkapcsolatába új reménysugár érkezik azzal, hogy a hosszú örökbefogadási procedúra végén végre egy kisbaba alakja sejlik fel. Karnyújtásnyira vannak attól, hogy szülők legyenek, amelyet aztán egy borzalmas incidens rombol porig, de nemcsak a szülővé válás, hanem a párkapcsolatuk is komoly veszélybe kerül. Egy alkoholmámoros éjszaka után hazafelé a buszon összekapnak, Nóra dühösen hagyja ott a buszon férjét, Dénes pedig otthon várja, hogy a felesége lehiggadva térjen haza, átbeszéljék a dolgokat, és menjen minden tovább a régi kerékvágásban. Nóra azonban zaklatottabban tér haza, mint valaha, Dénesnek kell egy kis idő, hogy felfogja, nem egy nagyobb hisztiről van szó. Nóra állítása szerint éjjel egy férfi megtámadta és megerőszakolta, a tehetetlen férjben a fájdalom mellett azonnal felébred az igazságérzet is: menni kell a rendőrségre. Ezzel veszi kezdetét a kálváriájuk, amely a személyes tragédia mellett egyrészt nagyon pontos betekintést nyújt a kelet-európai bürokrácia idegtépő útvesztőibe, de ahogyan a rendőr unottan kérdezgeti a számára csak egy sokadik áldozattól az erőszak részleteit, majd odaszúrja, hogy hamarabb kellett volna jönni, az szomorúan tökéletes mintája az áldozathibáztató rendszernek is – ezen a téren a Legjobb tudomásom szerint már-már a román újhullámos alkotások valóságábrázolását és problémafelvetését idézi.
Bár Dénes szemén keresztül látjuk az eseményeket, nem feltétlenül ő az, akivel azonosulni lehet. A Legjobb tudomásom szerint az a film, amely maximálisan bevonja a nézőt: egyszer az egyiknek, máskor a másiknak ad igazat, miközben örül, hogy nem ő van ilyen helyzetben, mert kívülről racionálisan átlátni egy olyan szituációt, amelyben a túlfűtött érzelmek játsszák a kritikus szerepet, egyrészt értelmetlen, másrészt felesleges is. A film fokozatosan építi Dénesben és a nézőben is a kételyt, de a kétórás játékidő e törekvés ellen dolgozik: a cselekmény néha meg-megbicsaklik, olykor kiegyensúlyozatlan, a film befejezése mégis meglepően gyorsan elvarrja a történetet. Bár érthető, miért döntöttek úgy a készítők, hogy végül nem hagyják vaksötétben a nézőt az igazsággal kapcsolatban, páratlanul egyedi és bátor – egyben kellően gonosz – megoldás lett volna a nézőre hagyni a döntést. Az alkotók részéről tudatos húzás volt az, hogy egy kevéssé ismert arcot válasszanak Dénes szerepére. Bodolai Balázs a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja remekül hozza azt a suta kisembert, aki az ügy előrehaladtával kezdi kitörni addigi határozatlanságából, bár játéka némiképp haloványabb a színésztársánál.
Legjobb tudomásom szerint Dráma 2020 A történet főszereplője Nóra és Dénes, egy fiatal házaspár. Dénes feleségét egy éjszaka nemi erőszak éri. Az ellentmondásos tanúvallomások miatt és a bizonyítékok híján a rendőrség nem tud igazságot tenni az ügyben. A férj először felesége mellé áll, támogatja, személyesen próbál meg utánajárni, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, a későbbiekben azonban az eset feldolgozása próbára teszi a kapcsolatukat. A pár különösen nehéz helyzetbe kerül, mert mindez épp egy örökbefogadási folyamat végén történik, és a történtek befolyásolják a döntés kimenetelét. A film még nem található meg a műsoron.
Itt még az apróságokban is magára hagyják az áldozatot, de még a hozzátartozóját is, ha mással nem, legalább az információk teljes megvonásával. Itt a rendszer nem segítő kéz, amit meg lehet fogni, hanem kőfal, amin ha véresre vered az öklödet, talán át tudod törni. Túl sok nőnek ismerős helyzetleírás ez – a film ugyanakkor mégsem pusztán azért érdekes, mert (a szó minden értelmében) rettentően hitelesnek tűnik. Hanem mert nagyon okosan, érthetően és átélhetően veszi végig az erőszak utáni helyzeteket, és mert nem elégszik meg csak a helyzetelemzéssel, hanem felvázol egy olyan párkapcsolati drámát is, amely még egy, a másikkal egyenrangú réteget ad a filmnek: ebben az erőszak "csak" egy olyan katalizátor, ami előhozza a pár két tagja között addig megbújó feszültségeket. Lőrincz Nándor és Nagy Bálint pedig mindehhez remekül kitalált szimbolikát használ: a sztori szerint a házaspár tagjai, Nóra és Dénes együtt nem képesek a gyereknemzésre, ezért épp egy örökbefogadási procedúra kellős közepén vannak.
Dénes a felesége mellé áll, támogatja, személyesen is megpróbál utánajárni, hogy mi is történhetett azon a bizonyos éjszakán. Még az elkövetőt is felkutatja, de az igazság kiderítése közben összezavarodik, és miközben folyamatosan derülnek ki újabb részletek, végül kételkedni kezd Nóra vallomásában. A történtek, és a feszültséggel teli napok mélyebb kapcsolati problémákat is előhoznak, ahol a kölcsönös elhallgatások, féligazságok, hazugságok, és vádaskodások után végül ki nem derül az igazság. Az eset és annak feldolgozása azonban nem csak a pár kapcsolatát teszi próbára, hanem az örökbefogadás folyamatára is árnyékot vet. A film egyedisége abban is megmutatkozik, hogy nem az áldozat, hanem a közvetlen hozzátartozó, a férj szemén keresztül látjuk a történéseket, reakciókat. Ő a maga módján próbál segíteni a feleségének, aki ezt előbb elutasítja, majd a saját eszközeivel igyekszik túllépni a traumán. A történet többek között olyan témákat vet fel, mint az áldozathibáztatás, a diszfunkcionális kapcsolatok, a bürokrácia útvesztői, a közvetlen környezet reakciói, a közösségi média hatása, és a továbblépés lehetősége.