Minden nagy (sátoros) ünnepünknek van legalább egy erős szimbóluma, amiről könnyen azonosíthatjuk. A pünkösdnek kétségkívül a tűz az egyik. Hiszen a bibliai leírás szerint is "valami lángnyelvek" (ApCsel 2, 3) jelentek meg a tanítványokon, amikor kitöltetett rájuk a Jézus által megígért Szentlélek. Ez marad a szimbólum, a jelkép, bár ezt nehéz istentiszteleti keretben megjeleníteni. (Homiletika órán tanultuk, hogy azért voltak erre kísérletek, pl. templomok karzatairól égő gyufákat lőttek ki, de hamar felhagytak ezen próbálkozásokkal. Lázár ervin a tűz. ) Mit kezdjünk tehát a pünkösdi tűzzel? Az idei ünnep előtti napokban elgondolkodtam arról, hogy mi is hiányzik az Egyházunkból (már ha hiányzik valami). Ha röviden akarnám megfogalmazni, valahogy így is összefoglalhatom: a pünkösdi tűz, a Lélek tüze, a lelkesedés, az együtt örülés, a szeretet lángja. Egy egyházi konferencián jegyezte meg valaki a kerekasztal beszélgetésen, hogy a református egyházból "hiányzik a szeretet". Rosszul is esik az embernek az ilyen sommás mondat, mégis mély gondolkozásra késztet, hogy a hétköznapi ügyintézéseinkben, napi rutinos tevékenységeinkben mennyire van ott a vasárnapi, a szószékről hirdetett isteni szeretet?
Isten elhívásának, szolgálatának, szeretetének tüze ma is árad. Nincs más hátra, mint kitárni magunkat Isten szeretetének ezen az ünnepen, amikor annyi bizonyságtétel, konfirmációi áldás, útrabocsátás, úrvacsorai közösség van gyülekezeteinkben, van, aki a szabadban ünnepli, van, aki a parókia kertjében egy nagy fa árnyékában, van, aki a templomban, de a Lélek oda fúj, és ott a leghatékonyabb, ahol várják is! Gyújtsa meg bennünk Isten az ő emésztő, de mégis megőrző pünkösdi lángjait! Irodalomtanulás » A mítoszok továbbélése. Bölcsföldi András spirituális
- Látom, szegényember, súlyosan fázol - mondja elégedetten Télapó. - De még milyen súlyosan - motyogom elkékült szájjal -, lassan a szívemen is jégcsapok lógnak. Télapó ezen elgondolkozik, mereven néz, talán a jégcsapos szívemet próbálja elképzelni. Na itt az alkalom - gondolom -, és nemhiába vagyok szegényember, már mondom is, mint Tiborc: - Akármennyire is a másik Télapó vagy, mégsem szép tőled, hogy csak havazod, jegezed, szelezed, derezed és zúzmaranénized a szegényembert. Valami jó, valami szegényembernek-való azért akadhatott volna egyik fránya zsebedben. Jaj, megfagyok! Tényleg, kezem-lábam egy-egy érzéketlen kődarab, a fülem egyetlen szúró fájdalom. Hungarian National Digital Archive • Lázár Ervin - Tűz. Egy jegesmedve sem bírná ezt a rémületes telet. - Na várj - mondja Télapó -, ebben a zsebemben is hoztam valamit. Szegényembernek-valót. - Az inge zsebébe nyúl. - Mi az? - Téli csillagok. Felszikráznak fölöttünk a téli csillagok, csupa sziporka, csupa ragyogás a konyha mennyezete. A hideg most is csontig ható, szegényember szívéről nagy koppanással mégis lehullik egy jégcsap.
Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes! A cigánycsuk a telet az európai és észak-afrikai mediterrán térségekbe tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Példányaival főként magas kóró és bokor csúcson találkozhatunk, erre a viselkedésére utal korábbi neve is, a cigány-csaláncsúcs. 2021-es év madara a mezei vérebnél valamivel kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.
Elkezdődött az internetes szavazás, július végén hirdetik ki a győztest. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, olvasható az egyesület weboldalán. Az év madarát minden esztendőben internetes szavazással választják meg. A 2021-es év madarára a szavazás már megkezdődött. A három jelölt mindegyike énekesmadár, fajuk az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására – írja az egyesület. A 3 jelölt: cigánycsuk, kis őrgébics, sordély. Szavazni 2020. július 27-én 12 óráig IDE KATTINTVA lehet.
Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent (Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis) Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gyomkórós-bokros, szegélycserjés élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti. Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves területek, magaskórós árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése (Fotó: Orbán Zoltán) Vonuló madárként a mediterráneumi madárvadászat is fenyegeti,...... amiről a BirdLife International ebben az angol nyelvű kiadványában részletesen beszámol, letöltéshez katt a képre (Forrás:) A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25. 000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.
Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. A faj felnőttkori tollazata segíti az ágak közötti álcázást...... amire szükségük is van a nappali madarak előli rejtőzködéshez (Videók: Orbán Zoltán) Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. Az erdei fülesbagoly elterjedési térképe - nagyításhoz katt a térképre (Forrás:) A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog.
Új-zélandi hosszúfarkú denevér Forrás: Department of Conservation A versenyen természetesen a rendkívüli őshonos madárvilággal rendelkező szigetország madarai indultak elsősorban, ám, mivel mindössze két őshonos szárazföldi emlőse van az országnak, külön év emlőse versenyt nem rendeznek. E két őshonos emlős denevér pedig az idei győztes, és a most alulmaradt új-zélandi rövidfarkú denevér, így, bár kívülállóként elsőre csak a helyzet vicces voltát jegyezzük meg, egy csepp ráció azért akad a súlyosan veszélyeztetett státusú denevér győzelmében. A szigetországban, ahol sose éltek szárazföldi ragadozók, a behurcolt erszényes oposszumok, menyétek, és elsődlegesen a patkányok miatt e két denevérfaj a kihalás szélére került, ám nemzeti összefogással a ragadozóik létszámának féken tartásával a rövidfarkú esetében, úgy tűnik, sikerült megfordítani a folyamatot. A maori legendákban a denevért a mitikus hokioi-val, egy éjszakai madárral azonosítják, amely a katasztrófák és halálesetek hírét hozza, a legendák madara most a valódi madarak közt versengett tehát.
Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. A magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával. (Borítókép: Hím cigánycsuk (Saxicola rubicola). Fotó: Arterra / Getty Images Hungary)