- kézirat Zrínyi Miklós "Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában…" Érdemes megemlíteni, hogy a források mind-mind megemlékeznek az öreg Szulejmán szultán türelmetlenségéről a hosszan elhúzódó és nagy vérveszteségekkel járó ostrom miatt: "A vár ostroma alatt az országhódítónak drága egészsége gyönge lévén, ágyban feküdt. Mivel eközben a várnak elfoglalása késett egy darabig, a páratlan szultán egészsége még rosszabbra fordult. Panaszkodott, siránkozott a fekvőhelyén, egyrészt azért, mivel gyengesége és öregsége meggyötörte testét, másrészt azért, mert a nevezett vár legkevésbé sem félt a hit harcosaitól és elfoglalása oly sokáig elmaradt. 1541 augusztus 29 de. Betegsége napról-napra erősbödvén, nagyon nyugtalan volt a vár el nem foglalása miatt s nyugtalanságában ezt az óhajtást bocsátotta ki a szájából: 'mégsem gyújtatott fel, s foglaltatott el ez a tűzfészek'? " Nem állítom – hiszen erre semmiféle bizonyítékkal nem bírunk (s már ilyen nem is lesz) –, hogy az öreg és a beteg szultán hamarosan bekövetkező halálát ez a szerencsétlen – s nem szerencsenapi – augusztus 29-i általános roham nagy vesztesége, és általában a török had óriási veszteségei okozták volna.
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Amikor Buda várát elfoglalták a törökök - Cultura.hu. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.
Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már idő sem maradt. Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. Ma van a magyarság legszerencsétlenebb napja | 24.hu. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá.
Legnagyobb regényének – Nyomorultak, 1862 – is egy ilyen végletes alak a főhőse: Jean Valjean, a fegyenc. A Nyomorultak társadalmi regény, témája a XIX. századi francia társadalom története. Hatalmas, nagyívű mű: a waterloo-i csatától (1815. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. június 18. ) egészen az 1830-as forradalom évéig mutatja be Franciaországot, a Bourbon-restauráció korát. A Nyomorultak tézisregény, méghozzá rousseau-i értelemben. A bűnös ember, az elítélt vétke megbocsátható, hisz társadalmi helyzete, szegénysége, kiszolgáltatottsága vezette a bűnbe. De elég egyetlen élmény, egyetlen jó cselekedet (a dignei püspök "ajándékai"), hogy az ember (Jean Valjean) megtalálja a helyes utat, s életét az igazságnak, a becsületességnek szentelje. A megtisztulás után a főhős áldozatos életet él, a közösséget szolgálja, s Javert felügyelő újból és újból való felbukkanása, az állandó üldöztetés csak tovább erősíti hitét, hogy a helyes úton jár. Javert az erényes polgár, nem tud hinni erkölcsi megújulásban, nem tud hinni a szökött fegyenc tisztességes emberré válásában.
A francia romantika virágkora az európai romantikák ún. virágkorához képest elkésett kissé. A bevezetése, térhódítása 1820-1830, ez egy folyamat. Magára a művészettörténeti korszakra tehetsz egy szép táblát, hogy "romantika" s odaírhatod melyik nyelvterületen akár pontosan is mikor kezdődött (ha van olyan mű, amelyhez kötik) ám hogy mikortól kései vagy mikortól virágzó.. az utókor szakirodalma nem mindig egységesen tárgyalja. Ráadásul egy-egy alkotó (főleg, ha hosszú életű) teljes pályája több fázist is lefedhet. Csak ezt kívántam hozzáfűzni. Hát igen. Főleg, ha figyelembevesszük, hogy a regény megírása is egy kész korszak volt (nagyon sokáig írta). Én meggyőzhető vagyok bármielyikről. Írjátok át úgy ahogy helyes. november 16., 11:59 (CET) További javaslatok: A mű utóéletéhez, mint "hatása" javallanék külön fejezetet írni (lévén elég bőséges). A nyomorultak regency 6. 1. ) Szerkezet 2. ) Stílus. - pl. külön is megállnák helyüket. A terjedelem esetleg a szerkezeti részbe tartozik. De a kiadás a megjelenéshez. Egyébként a tankönyvekről: szó szerint " 1820-ban megjelent a Költői elmélkedések, 1822-ben Hugó Ódák című kötete, 1830-ban az Hernani csatájában pedig végleg győzött az új iskola".
Közben saját hivatástudata és felébredt tisztelete, csodálata Jean Valjean iránt rettentő dilemmába kényszeríti. Végül lelkiismeret-furdalása miatt meg sem várja a volt fegyencet. Eltávozik, majd öngyilkosságot követ el. Mariust visszafogadja családja, felgyógyul sebéből és összeházasodik Cosette-tel. Jean Valjean vissszautasítja, hogy egy házban lakjon a fiatal párral, és felfedi fegyházviselt múltját Marius előtt. Marius elborzad, megígéri, hogy megtartja Jean Valjean titkát. Jean Valjean miután elrendezte nevelt lánya sorsát, végleg elgyengül és meghal. Idézetek a könyvből: "Ha valaki szeret vagy szeretett, érje be vele. Többet ne is kívánjon magának. Más gyöngyszemet hiába is kívánna magának az élet sötét redői közt. Szeretni annyi, mint tökéletessé válni. " "A lélek segíti a testet, és bizonyos pillanatokban fölemeli. Ez az egyetlen madár, amely fölemeli a maga kalitkáját. A nyomorultak regency 1. " "A szerelem: az angyaloknak a csillagokhoz röppenő üdvözlete. " "Az első szerelemben a lelket jóval a test előtt vesszük el, később a testet ragadjuk el a lélek előtt, és néha a lélekre már egyáltalán nem is kerül sor. "